Mit nézzünk ma a tévében?

Szerda, január 31.

Richard Curtis kétórás Igazából szerelem (AMC, 20.00) című szerelmi kaleidoszkópja ma már “örök darab”, ahogy mondani szokás, egy kiválóan megírt és ugyanilyen jól megszerkesztett romantikus komédia, szuper karakterekkel (Hugh Grant– a képen), ezekhez méltó színészi alakításokkal, minimális mélységgel, de semmiképpen nem felszínességgel, valamint olykor meghökkentően frivol, de még vicces szabadszájúsággal. (Bővebben)

 

 

Valamilyen számomra megfejthetetlen okból a svédek szeretik a hosszú címeket és az irodalmi adaptációkat. Ez A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt (Filmcafe, 20.55) című film is ilyen. A könyvet, amiből készült, nem olvastam (az emberek szeretik), a film viszont igen vicces. Sajátosan humoros. Egyszerre blőd, abszurd, morbid és gyermeteg, valahol Guy Ritchie-n is túl, de még Menzelen innen. Ha akarom, a huszadik század parabolikus történelmi tablója, ha akarom, egy északi módra fergeteges krimi-vígjáték, ha akarom a svéd Forrest Gump, vagy egy önazonos északi Zelig. Annyi dologra hasonlít, és mégis teljesen egyedi. Jókat röhögtem…

Szórakoztató opció lehet a Füstölgő Ászok (Sony Movie Channel, 21.00) is, egy igen Guy Ritchie-s Joe Carnahan-akciókrimi, simlis hamiskártyásokkal, piti és nagymenő gengszterekkel és pszichopata bérgyilkosokkal (valamint egy raklapnyi sztárral, Ryan Reynoldstól Andy Garcián át Ben Affleckig, és vissza).

A márványember (Duna, 22.35) viszont Andrzej Wajda klasszikus alkotása, melyben egy ötvenes években kitüntetett, sztahanovista élmunkás, később meghurcolt emlékű mártír, Birkut portréját rajzolja meg húsz évvel később Agnieszka, a filmrendezőnő – egy közelmúlt valóságáról szóló film forgatása a filmben, mely az akkori, 1977-es lengyel jelen valóságáról szól finom, de mégis maró éllel. Kötelező tananyag, hogy úgy mondjam.

Az életet és az élet szépségét ünnepli Ang Lee az ő 2009-ben bemutatott Woodstock a kertemben (Paramount Channel, 22.55) című színes-szagos (de azért hozzávetőleg a valóságos tényeken alapuló) fantáziájában, mely a legendás fesztivál keletkezésének körülményeiről mesél. A zenés vígjáték műfaji megjelölés azonban ne tévesszen meg senkit, nem fog szerepelni a filmben se Janis, se Jimi, de még a Crosby, Stills, Nash & Young sem (bár a háttérben ők is átvonulnak), úgy emlékszem, egyáltalán nincs koncertjelenet, viszont az adekvát kísérőzenék, amolyan hangkulisszaként, végig szólnak. (Bővebben)

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!