Először a Marvin szobája (Paramount Channel, 18.55) című című film kápráztatja el a nézőket, méghozzá nagyon komoly szereposztással: Meryl Streep és Diane Keaton mellett Leonardo Di Caprio játsszák a főszerepet, Robert De Niro asszisztenciájával. A hamisítatlan hollywoodi dráma egy széthullott család történetét meséli el, ahogyan éppen az egyik családtag súlyos betegsége lesz az az alkalom, ami újból eggyé kovácsolja őket.
Ridley Scott sok Oscarra jelölt története, a Mentőexpedíció (Mozi+, 21.00) marsbeli robinzonád, Péntek, azaz itt&most marslakó nélkül – viszont Matt Damonnal. Látványos, izgalmas film, fantasztikus filmnek viszont túl tudományos. Annyira, hogy bár a cselekmény fősodra szinte mindvégig az űrben, illetve a Marson játszódik, mégis minden teljesen reális, legalábbis a tudomány mai állása szerint. Vicces látni viszont például a budapesti MÜPÁ-t kínai űrközpontként, de a magyar stáb -merthogy a film nálunk forgott- jól dolgozott.
Steven Spielberg részben szintén Magyarországon forgatta München (Paramount Channel, 21.00) című drámáját, ami amellett, hogy sok magyar színész és ismert magyarországi helyszín is feltűnik benne, néha alig, máskor éppen eléggé felismerhetően, azért is érdekes, mert a mester ezúttal nem mesét mond, hanem valós történelmi eseményt, a müncheni olimpián az izraeli sportküldöttség ellen elkövetett véres merénylet körülményeit eleveníti fel. (Bővebben)
Az Angyalok városa (Filmcafe, 21.00) azonban az a film, aminek soha, semmilyen körülmények között nem lett volna szabad elkészülnie. Sokan ugyanis azt hiszik, hogy ez a művészet, holott nem. Wim Wenders Berlin fölött az ég című filmje a művészet. Brad Silberling filmje viszont csak gyenge, kiszínezett, megcukrozott, könnyen fogyaszthatóvá tett vásári másolat. Giccs, ha úgy tetszik, de a legrosszabb fajtából. Nicolas Cage pedig nem Bruno Ganz.
A Pénznyelő (Duna, 21.05) című 1986-os komédiában az ifjú Tom Hanks és filmbeli neje (Shelley Long) friss házasok, pénz nélkül. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően azonban mégis csodás házhoz jutnak, amiről azonban hamarosan bebizonyosodik a közmondás igazsága: olcsó húsnak híg a leve. Kissé poros darab, de azért talán még használható – mármint ez a film.
Bár a hetvenes években játszódik a BUÉK! (m5, 21.15) című magyar film, azért ma sokan hasonló konfliktusokat élnek meg munkahelyükön, mint e történet vegyészmérnök szereplői (Bodnár Erika, Bujtor István, Bálint András). Az év utolsó munkanapján együtt koccintanak, buliznak, ugratják egymást, de amikor megtudják, hogy az új év új igazgatót is hoz fejük fölé, mindenki rögtön a saját pozícióját kezdi el védeni, a másik ellenében. Sajnos, nincs semmi új a nap alatt ma sem, ahhoz képest, amit Szörény Rezső filmje elmond.
Megmondom őszintén, előzetesen nem igazán hozott lázba egy olyan történet, mely arról szól, hogy hogyan győzi meg Walt Disney (Tom Hanks) a Mary Poppins-lányregények írónőjét, P. L. Traverst (Emma Thompson), hogy adja oda neki a regény-sorozat filmjogait, tudván, hogy valahogyan sikerült neki, hiszen a Mary Poppins című film világsiker volt a hatvanas évek közepén, és a belőle készült musicalt sem lehet kiirtani a világ zenés színpadairól. Szerencsére, a kíváncsiságom erősebb volt a rossz előérzetnél, mert a Banks úr megmentése (RTL Klub, 22.35) kifejezetten szórakoztató film lett, amellett, hogy egy igen érdekes páros életrajz/portré is. (Bővebben)
A 3000 méter feletti hegyi túrákon szinte bárhol találkozhatunk francia turistákkal, miközben más nációk inkább tengerszinten maradnak és áztatják a langyos vízben fáradt lábikráikat. A küzdők (Duna, 22.40) című francia film két tinédzserkorú főszereplője (lásd a képen), a nagyszájú, vagány Madeleine (Adele Haenel), valamint a kissé félszeg, egyszerű lelkű, szerény és becsületes Arnaud (Kévin Azais) azonban a megszokott természetjárás vágyától kissé különböző motivációktól hajtva jártak majdnem pórul odakinn, a vad és kegyetlen természetben. (Bővebben)
Egy kedves, szerethető kamasztörténet az Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni (SuperTV2, 23.15) is, mely nagyjából az Egy különc srác feljegyzései és a Most jó képezte “információhalmaz” közös metszetéből való, és az elkerülhetetlen, ám felfoghatatlan halál érzékeny, libidótól (életerőtől) duzzadó tizenéves pszichére gyakorolt “élményét” próbálja megfogalmazni. Jesse Andrews író és Alfonso Gomez-Rejon rendező filmjét okos és megosztandó tartalma mellett őszinte hitelessége, sajátos humora, valamint a belezsúfolt filmtörténeti utalások garmadája teszi érdekessé.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: