Benne a hosszú hétvége kellős közepében, minden tévécsatorna megfeszített erővel próbál “szórakoztatni” és ez meg is látszik a kínálaton. Kora esti mesefilmnek érdekesnek tűnhet például az amúgy misztikus horrorokról és scifikről ismert Sam Raimi 2013-as mozija, az Óz, a hatalmas (RTL II, 20.00). A sztori ugyan nem teljesen fedi a klasszikus eredetit, itt egy pitiáner vándorbűvész (James Franco) a főszereplő, aki a csodás Óz birodalmába kerülve saját magát adja ki a nagy varázslónak, Óznak. Az útközben, a sárga köves úton elébe kerülő három csinos kis boszorka (Michelle Williams, Mila Kunis és Rachel Weisz) azonban nem hiszi el a mesét… (A baj az, hogy én sem: bővebben)
Az Anyám és más futóbolondok a családból (Duna, 20.40) viszont tipikusan az a történet, melyet akkor szoktunk sorjázni, amikor valamilyen családi ünnepen, születésnapon, karácsonykor összejön a rokonság, idősek, középkorúak és csemeték, ott piheg mindenki az asztal körül. Már elfogyott a húsleves, a perkelt/rántott szelet/töltött csirke is, már csak a szemünk kívánja a női szeszély/kókuszkocka/házi zserbó ízeit és már csak csipegetjük a morzsákat. Piciket kortyolunk a valamelyik rokon által nagy műgonddal kotyvasztott -rettenetes ízű- háziborból és hallgatjuk, ahogyan az idősek belekezdenek a család rétesként nyúló történetébe. (Bővebben)
Az operakedvelők is jól járhatnak, ugyanis Verdi klasszikus műve a Traviata (m5, 20.45) ma este Anna Netrebkóval és Rolando Villazonnal, a műfaj minapi übersztárjaival kerül levetítésre. A film a 2005-ös salzburgi ünnepi játékokon játszott előadás felvétele.
A XIX. században Anglia volt a világ vezető hatalma, nagyjából minden tekintetben. Az ezt az időszakot végigregnáló uralkodónőről elnevezett viktoriánus kor ma két filmben is beköszönhet otthonunkba. Jane Austen közismert története, a Büszkeség és balítélet (Prime, 21.00) ezúttal az igen ritmikus, lendületes megoldásokkal, szolidan formabontó megközelítésekkel operáló Joe Wright (pl. Vágy és vezeklés, Anna Karenina) 2005-ös olvasatában kerül terítékre. Lizzy Bennet szerepében természetesen Wright mindenkori múzsája, Keira Knightley látható, Darcy kulcsszerepében Matthew MacFadyen, a Bennet-szülők pedig Brenda Blethyn és Donald Sutherland. A filmet a rajongók általában utálják, tehát akár még jó is lehet. Vagy nem. Teszt ma.
Nicholas Nickleby (Film Mánia, 21.00) története viszont Charles Dickens tolla által vált ismertté. A címszereplő egy elszegényedett nemesi családból származó ifjú (Charlie Hunnam – aki a mára már legendás Sons of Anarchy-sorozatból lehet ismerős, ő volt Jax Teller, az ifjú kvázi “Hamlet”) húgával egy gazdag, távoli rokonhoz költözik Londonba, aki viszont egyáltalán nem bánik velük rokonként. A fiú elszökik és egy vándorszínész kompániához csatlakozik… Veretes, klasszikus alkotás a regény filmverziója is, gyönyörű kivitelben és remek színészi alakításokkal.
Korban nagyjából stimmel (picit persze korábbra datálódik) a következő ajánlat is, mely azonban földrajzilag és műfajában is egy másik világ. Ettől függetlenül, igen tipikus és történelmileg is hiteles a Vadászat angolokra (Duna World, 21.35) című film témája. Egy vidéki magyar kastélyban a magyar urak békésen iszogatnak, vadászatra készülődnek, még nincs a tíz év múltán bekövetkező forradalmi pezsgés, csupán Lengyelországból érkeznek hírek mozgolódásról, de azt az orosz cár könnyedén leverte. Anna (Magdalena Gorska) a menekült lengyel grófkisasszony a vadászatot szervező Falussy gróf (Derzsi János) kastélyában vendégeskedik, ide várják a bécsi udvarból a befolyásos Tarnai grófot (Cserhalmi György), aki idősödő kora ellenére forró szerelmet táplál a fiatal grófkisasszony iránt, ám ezt Anna nem viszonozza. Megjelenik a színen egy fess angol fiatalember (Marcin Kwasny), akinek céljai homályban vannak, a fiatal grófkisasszony azonban szerelemre gyullad. Feltűnik a kastély környékén az osztrák titkosrendőrség felügyelője is, két segédjével, ők az angol után szimatolnak. Szó esik robbanóanyagokról, bizonyos gyupálcákról is, a magyar urak osztrák-ellenessége is növekszik, látva az osztrákok talpnyalójának tartott Tarnai hiábavaló igyekezetét. Lángok gyulladnak, a szerelem lángjai és a vadászkastélyt elemésztő, valódi lángok egyaránt, a titkosrendőrség is lecsapni készül… Minden együtt van egy jó kis kosztümös, romantikus krimihez, amit Bagó Bertalan konzervatív, nyugodt stílusban rendezett meg 2006-ban. (Bővebben)
Maradunk kosztümben az utolsó ajánlat esetében is. Martin Scorsese nevéről véres thrillerek, nagyívű maffiózótablók és más erőszakos filmek juthatnak eszünkbe, holott rendezett ő igazi selymes, nőies, érzelmes, finoman pikáns, enyhén melankolikus, de nagyon romantikus drámát is, mint például Az ártatlanság korát (Duna, 22.46). A szívdöglesztő sármőr (Daniel Day-Lewis) röviddel eljegyzése (Winona Ryder) után megismerkedik a menyasszony rosszhírű, valójában csupán őszinte és természetes viselkedésű rokonával (Michelle Pfeiffer), akivel lassan egy fortyogóan szenvedélyes viszony veszi kezdetét. A társaság, a menyasszony családja mindezt megrökönyödve figyeli… Jellemzően a legjobb kosztümöknek járó Oscart zsebelte be annak idején Az ártatlanság kora, a forgatókönyv, illetve a látvány és filmzene, valamint Winona Ryder mellékszereplésének jelölése mellett – a szakma nyilvánvalóan vért akart, ám ezúttal nem kapott.
hát igen.