Csütörtök, április 19.

Itt a tavasz, tehát egy Kalandtúrával (Filmcafe, 21.00) kezdhetjük a ma esti tévézést, ha nincs jobb dolgunk. Az első ajánlat egy erős közepes akcióthriller lesz, mely azonban végig gyönyörű tájakon játszódik, amit Dante Spinotti le is tudott fényképezni. Sokat dob a filmen még a két remek főszereplő is: John Cusack és Morgan Freeman. Lúzer tornatanár és hülye fia véletlenül egy veszélyes bűnözőbe botlik a dzsungeltúrán – a tét így fokozottan a túlélés. (A képen jelenet a filmből)

Ezzel szemben, A csajok háborúja (SuperTV2, 21.00) a csajos alternatíva funkcióját fogja ma este betölteni. Én nem is merek belegondolni, milyen éktelen ricsajba fog torkollni ez a habkönnyűnél is súlytalanabb romantikus komédia, melyben két gyerekkori barátnő (Anne Hathaway és Kate Hudson) kerül örihariba azzal, hogy mindketten pont ugyanarra a napra tűzik ki esküvőjüket (a férfiak kedvéért: semmiképpen nem tudnak így részt venni a másik Nagy Napján… Sebaj, biztosan van valahol valamilyen meccs).

Egy csendes, baráti vacsorára gyűlnek össze a Hogyan nevezzelek? (m5, 21.15) című francia komédia szereplői. Ismerős szituáció, mely bárkivel, bármikor megeshet, mint ahogy meg is esik. Átjöttek vacsira a bátyámék, a Jocó, meg Putyi, a nejével, én főztem nekik, mondjuk kínait. Talán az is megesett, hogy a csendesnek induló vacsi alatt véletlenül egy (néhány) üveggel több bor „bontódott fel”, minek következtében a jóllakott, kissé már pityókás hangulatban valaki félreértett valamit, mondjuk, egy rosszul elsütött poént, amire kissé nyersen reagált és már kész is volt a purparlé. E film is nagyjából egy ilyen történetet mesél el, annyi különbséggel, hogy a menü nem kínai, hanem marokkói. (Bővebben)

A Ki nevel a végén? (Duna, 22.00) viszont a félig tele-félig üres pohár tipikus esete. Vagy Jack Nicholson süllyedt le Adam Sandler humorának kakipuki szintjére, vagy Jack emelte magához Ádit (persze, tudjuk jól, hogy Sandlernek vannak jó filmjei is, de mégis mindenkinek a gatyaszintű filmjei ugranak be először…). Mondjuk azt ezúttal, hogy félig tele van az a pohár, hiszen e film még bőven a nézhető vígjátékok sorában van. Nicholson tolja ezerrel, ahogy szokta ebben a műfajban, Sandler pedig séróból asszisztál hozzá. Amúgy a megöntözött öntöző, illetve, amikor a fagyi visszanyal klasszikus sémáinak egyfajta variációját látjuk ismét e műben: amikor az orvos talán betegebb, mint a betege. Indulatkezelés, mint napjaink egyik fő civilizációs mifenéje. (Bővebben)

Szomjas György eddigi utolsó kísérlete a Rosszemberek (Duna, 23.50), hogy meghonosítsa hazánkban a keleti spagetti-western a korabeli kritika által easternnek elkeresztelt öszvérműfaját. Pedig, próbálkozhatott volna még, mert egyáltalán nem volt ez a film (és elődje, a Talpunk alatt fütyül a szél) olyan reménytelen eset. Betyárvilág, puszta, csikós, fokos, zsandárok, szilaj férfiak döntenek meg ihaj jókedvükben mejjes-faros menyecskéket a durván faragott konyhaasztalon…