Alternatív filmmúzeumunk mai adásában először a Wallace & Gromit: Az elvetemült veteménylényt (Paramount Channel, 19.20), Steve Box és Nick Park sokszorosan díjnyertes, háromdimenziós gyurmafiguráit ajánlanám megtekintésre. Box és Park valami olyat csempésztek az animációs filmek világába, amely igazából mindig is hiányzott belőle. Történeteik tele voltak természetes kedvességgel, bájjal és bölcsességgel, amellett, hogy a gyermekek is jól szórakoztak, az őrzésükkel megbízott babysitterek vagy ráérő nagymamik sem aludtak el az epizódok alatt. Mindig egyszerre szóltak a gyerekekhez és a felnőttekhez is, úgy hogy közben nem feszült szét a film a megveszekedett szórakoztatni, és valamit elmondani akarástól. Nekem a Forman és Menzel-féle cseh filmek jutottak eszembe. Az én kis falum, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, a Sörgyári capriccio. Persze, ezek minden vidámságuk ellenére nagy és komoly filmek voltak, de ugyanaz a bölcs humánum sugárzott belőlük, mint a Wallace és Gromit-filmekből. Volt ezek között krimis történet, volt sci-fis, vagy mint ez alkalommal, a klasszikus hollywoodi horror. Nem a mai, modern, velőtrázó iszonyatok, hanem a régi, mondhatni, kedves King Kong, Frankenstein és Farkasember-szerű horrorok bábmutációját láthatjuk. Persze, alapvetően gyermekfilmről van szó, egy csepp vér sem folyik el benne, hiszen a film címében is szereplő borzalmas veteménylény kizárólag zöldséget eszik, tehát vegetáriánus. (Bővebben)
Aztán az Egy becsületbeli ügyben (Filmcafe, 21.00) Jack Nicholsont nézhetjük meg sokadszor, ezúttal egy nagymenő tábornok, egy igazi pökhendi, arrogáns köcsög szerepében. Szerencsére jön Demi Moore és Tom Cruise, akik jól letörik az arcát. Az amerikai tengerészgyalogosok között játszódó izgalmas, ám komoly, mély gondolatokat is felvető bírósági drámát Aaron Sorkin írta – nyilván ezért is remek mozi.
A bombák földjénnel Oscar-díjat is nyert Kathryn Bigelow mai -több mint negyedszázados- Holtpont (SuperTV2, 21.00) című filmjében amerikai elnököknek öltözött szörfösök rabolnak bankokat… A szörfös életérzést (havaj-dizsi-napfény) egyéniségében is autentikusan sugárzó, ám sajnálatosan korán megboldogult Patrick Swayze mellett például az ifjú Keanu Reeves is feltűnik a filmben. Jó kis régimódi akciókrimi lesz ez, sok látványossággal.
A Zombieland (Mozi+, 21.00) minden idők egyik legnagyobb anyagi sikerét hozó zombifilmje, ami valójában -nem kis megrökönyödésre- egy romantikus tinivígjáték. A történetben téblábol ugyan egy seregnyi zombi (egyik közülük a képen), a főszereplő romantikus szerelmesek (Emma Stone és Jesse Eisenberg) azonban legfeljebb annyi figyelmet szentelnek rájuk, mint langyos nyári éjszakán, amikor reszket a hold a tó vizén, egyik csók után, a másik előtt, hanyag mozdulattal lecsapják a karjukon éppen vacsoráját elkölteni készülő szúnyogot. (Bővebben)
Elsősorban a lányokra vár A csúf igazság (Prime, 21.00) című -szerintem közepes, de zombimentes- romantikus komédia, melyben a gátlástalan Gerald Butler akarja meghódítani -fogadásból, mert a pasik már csak ilyenek…- Katherine Heiglt, aki látszólag ezt nem hagyja annyiban, merthogy ő egy karakán, erős, független nő, tehát nem olyan, akit egy pasi saját kénye-kedve szerint használ (ki).
Richard Holbrooke amerikai diplomata emlékének ajánlja Volker Schlöndorff eddigi utolsó filmjét, Az utolsó éjszaka Párizsbant (Duna, 21.20), aki érzékeny diplomáciai tevékenységével véget tudott vetni egy reménytelenül elhúzódni látszó háborúnak. Hasonló teljesítményt mutatott be 1944. augusztus 24.-e éjszakáján egy bizonyos Raoul Nordling nevű svéd diplomata, aki ha háborút nem is, de Párizs teljes megsemmisítését meg tudta akadályozni, de nem fegyverrel, hanem szavakkal, virtuóz módon alkalmazott érveléssel és szelíd érzelmi manipulációval. Ehhez persze, kellett egy fogadóképes fél is, hiszen egy hithű SS-tiszttel valószínűleg nem ment volna semmire, azonban a francia fővárost parancsnokló von Choltitz tábornok még a régi iskolát képviselő főtiszt volt, akiben a kizárólagos katonai lojalitás még nem írta teljesen felül az emberi tisztességet. Az ő történetüket meséli el a film. (Bővebben)
Béláim, gondolkozzunk! Talán akkor rájövünk, vajon miért ilyen lehetetlen időpontban kell vetíteni Garas Dezső egyetlen filmrendezését, A legényanyát (m5, 22.00)? A magyar abszurd legjobb hagyományait ápoló kultuszfilm címszerepében a nagytiszteletű Eperjes atyát láthatjuk, aki ekkor még csak simán, közismerten Szamóca volt, illetve, a film szerint Józsi, abban a faluban, ahol a hagyomány szerint minden férfit Bélának hívnak. Naná, hogy pont vele esik meg az a csúfság, ami Schwajda György szerint megesett…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: