Szerbia – Svájc. Na, ez valahogy nem hoz lázba… Aztán, nem láttam például még Gustave Flaubert klasszikus figurájának, Madame Bovary-nak (Duna, 20.25) 2015-ös feldolgozását sem. Jó a szereposztás: Mia Wasikowska adja a felső tízezerbe szerencsével felkapaszkodó, ám ott helyét nem találó címszereplőt, Rhys Ifans Lheureux, aki kihasználja Bovaryné csalódottságát és szeretetéhségét. Paul Giamatti a gyógyszerész okostojás, míg Henry Lloyd-Hughes Bovary, a szerencsétlen orvos, aki nem képes megoldani a férj szerepét. Az biztos, hogy egy unalmas meccsnél eseménydúsabb bő másfél óra lesz…
Romantikus történet az Ausztrália (SuperTV2, 21.00) is, mely a nagy, napos déli kontinens minden természeti szépsége mellett Nicole Kidmannel és Hugh Jackmannal is megpróbálja elkápráztatni a szájtáti nézőt. Lehet, hogy másnak nagy élmény lesz Buz Luhrmann filmje, szerintem azonban a Moulin Rouge-zsal, vagy a Rómeó+Júliával zseniálisat alkotó Luhrmann ezúttal alaposan melléfogott: bővebben.
Eközben a Millió dolláros bébi (D1 TV, 21.05) című millió Oscar-díjas sportdrámában Clint Eastwood adja a megkeseredett, savanyú öreg bokszedzőt, akit -miközben rendezi is a filmet- minden ellenkezése dacára egy tehetséges fiatal bokszolólány (Hilary Swank) mégis újra a csatasorba állít.
Szomjas György életművének jelentős részét kitevő, a hírhedt Kőbánya-Nyolcker univerzum jellegzetes figuráit, élethelyzeteit és életérzéseit feldolgozó “roncsfilmjeinek” egyfajta horpadt, bádogból hajtogatott koronája a ’92-ben készült és a rendszerváltozás idején játszódó Roncsfilm (m5, 21.15). A sztori egy lepukkant bérházban játszódik, ahol Szőke András a házmester, Bikácsy Gergely az oktondi, mindent látó és halló szomszéd, a lakók pedig valahol, valamin mindig balhéznak, ha éppen nem gyártanak gyereket a centrifugálás közben ugráló Automat mosógépen. Akkor van csend a házban, amíg a szomszéd kocsma, a Gólya tele van – de csak záróráig. (A képen az egyik lakót alakító Gáspár Sándor, sörnyitás közben, Sokol rádióval.)
Emir Kusturica pontosan azt csinálja a romákkal (mint etnikum és mint kultúra), amit Sergio Leone az amerikai western (mint életforma és mint kultúra) kliséivel: a valóságot és az abból fakadó sztereotípiákat misztifikálja, illetve a végletekig sarkítja, míg a babonákat, a legendákat pedig földközelbe hozza és azokat naturalisztikusan ábrázolja. A cigányok ideje (Duna, 22.30) is egy ilyen tabló, hatalmas ívű, szinte eposzian nagy mű. Simán ki lehetne akasztani a falra. (Ebben szólal meg például a virtigli világslágerként aposztrofálható Ederlezi.)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: