Tombol az uborkaszezon. A mai ajánlat elsősorban hölgyeknek szól, akik már -mondjuk azt- kinőttek a nyári szombat esték nyilvánosságának látogatásából, s akiknek férfitársai nem kíváncsiak feltétlenül a Garancsi – Seszták NBI-es labdarúgó mérkőzés megtekintéséhez (vagy ezt a perverziójukat megoldják máshogyan). A Kvartett – A nagy négyes (Duna, 19.35) színdarab eredetijét nálunk egy kiváló színész, Gálffi László rendezte meg a Belvárosi Színházban. A darab filmváltozata szintén egy színész, bizonyos Dustin Hoffman munkája, akinek 76 évesen ez a bemutatkozása ebben a szerepben. Mármint a rendezésben. Persze, Dustin bácsi azért olyan nagyot nem kockáztatott, hiszen elég nehéz elrontani ezt a történetet. Egy csodálatos környezetben fekvő, decens vidéki abbey-ben játszódik a cselekmény, egy nyugdíjas operaénekeseknek és zenészeknek fenntartott otthonban. A szereplők túlnyomórészt és értelemszerűen idős művészek, akiknek szerepeiben idős, tapasztalt színészek (pl. Maggie Smith, akit a Downton Abbey vicces, pikírt modorú matrónájaként imádtunk nemrégiben, vagy Pauline Collins, Billy Connolly – a képen ők) brillíroznak, gyakorlatilag kedvük szerint. Közeledik az otthon nagy eseménye, Verdi születésnapja, amire a lakók a hagyományos házikoncerttel készülnek… (Bővebben)
Az Oscar-díjas WALL-E-vel (RTL Klub, 20.05) sem lehet különösebb baj, sőt, ez egy egészen nézhető kis cukiság. Nem sztorizom el az egész filmet, főleg, mert két mondattal gyakorlatilag el is lehet intézni az elejétől a végéig: Jó Disney-hagyományoknak megfelelően, alsós belépőszint a cselekmény, mely azonban tele van felnőtteknek, tapasztaltabbaknak, illetve műveltebbeknek szóló, vicces filmtörténeti és egyéb utalásokkal, valamint mindenki számára megszívlelendő, ám a szokásos tanári didaktikával tálalt ökológiai, illetve a fogyasztói társadalmat illető kritikai tanulsággal. Ez utóbbi általában ki is szokta nyitni a bicskát a zsebemben, ugyanis nehogy már épp a Disney mondja meg nekem, mi a ciki a az amúgy általa is teljes erővel a habzsolásra idomított társadalomban… Itt azonban ez egy igen édes történetben tompítva jelenik meg, úgyhogy spongya rá. (Bővebben)
Jön megint a Mamma Mia! (SuperTV2, 20.55) is (a második rész a mozikban!), amiben engem három dolog lepett meg, anno. A legfontosabb az, hogy milyen jól működnek az ABBA-dalok dramaturgiailag összefűzve, egy musical storyline-jában, a másik, hogy Meryl Streep -képletesen szólva- ezúttal egy állat, a harmadik pedig az, hogy ez az Amanda Seyfried milyen édes kis csaj (megelőzően én csak thrillerekben láttam). A film helyszínéül szolgáló kis sziget lakóinak egészen biztosan nem kell azon aggódniuk, hogy nyáron nem tudják kiadni szobácskáikat…
Ugyanekkor azonban Elvált nők klubja (Paramount Channel, 21.00) amolyan véd- és dacszövetségként jött létre (még az elmúlt században) a férfinem ellen, de főleg az elvált férjek ellen. Persze, afelől szemernyi kétségünk sem lehet, hogy Bette Midler, Goldie Hawn, Diane Keaton, vagy Maggie Smith előtt nincs az a férfi, aki megállna a talpán.🙂 Természetesen ez csak egy romantikus komédia, mely azonban stabil lábakon áll.
Az élet szép (Duna, 21.20) Guidóról (Roberto Benigni Oscar-díjas alakítása), a chaplini értelemben vett kisemberről szól, akit a második világháború alatt, származása miatt kisfiával együtt lágerbe zárnak. Hogy kisfiának könnyebb legyen a koncentrációs tábor szörnyűségét elviselni, Guido azt a “játékot” találja ki, hogy ők, a rabok, egy nagy játékban játékosok, az őrök pedig a játékvezetők. Roberto Benigni ezt -a tőle megszokott sziszifuszi munkával- képes el is hitetni velünk. Olyannyira, hogy a film gyakorlatilag végigtarolta annak idején a világ filmfesztiváljait, inkluzíve 3 db. Oscar-díjjal. Torokszorító film, ám 100%-os optimizmus-, és életörömtöltet.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: