Uborka. Minden idők legjobb, bár nem feltétlenül a legsikeresebb és talán a rajongók körében nem is a legelfogadottabb James Bond-filmje, a Casino Royale (TV2, 18.55) az első ajánlat. A fergeteges akciók és a James Bond-franchise-tól elvárt bugyuta egyszerű cselekmény közepette azonban végre már nem valami ótvarosan bájgúnár nyálgép, hanem egy rendes, igazi, kemény férfi (Daniel Craig) gyakja széjjel a gonoszt, aki pediglen ez alkalommal az érdekes tekintetű, szintén nem akármilyen arcú Mads Mikkelsen, a mai skandináv film egyik szupersztárja. Amúgy arról szól a mese, hogy hogyan lett James Bond James Bond…
Aztán van egy ilyen, hogy Provence-i vakáció (Duna, 19.35), ami most így, önmagában nem is lenne rossz, de hogy ez a francia, családi komédia mennyiben pótolja ezt az ezúttal a valóságban meg nem történő vakációt, azt nem tudom. Jean Reno morcos és magányos provanszál nagypapát játszik a történetben, akinek váratlanul egy nyárra nyakába szakad három unokája, két tinédzserkorú lány és egy süketnéma fiú. Elvileg ez egy örömteli esemény lehetne, ha a nagypapi az eddigi 17 évben bármiféle viszonyt ápolt volna rokonaival… Szóval, vannak klisék, másfelől viszont lesz báj és némi kellem is.
A kanadai Denis Villeneuve Fogságban (RTL II, 20.00) című filmje talán az utóbbi idők egyik legnyugtalanítóbb, leggyomorszorítóbb, legnyomasztóbb thrillere… Nem biztos, hogy a legjobb, de hogy a leghatásosabb, az majdnem biztos. Ennek oka részben a rendező igen erős drámai érzéke, részben Roger Deakins Oscar-díjra jelölt delejes, ködös, borongós fényképezése, részben pedig az egész történetet átszövő vallásos őrület illogikus, irreális, rettegéssel telt kiszámíthatatlansága, illetve annak igen hiteles ábrázolása. Egy nap nyomtalanul eltűnik egy békés, átlagcsalád kislánya, az apa azonnal a nyomozni kezd – olykor a rendőrség ellenében is. A nyomok egy elhagyott, ócska lakókocsihoz vezetnek… Főszerepben (és a képen) Jake Gyllenhaal és Hugh Jackman. (Bővebben)
A Szürke senkik (Duna, 23.11) egy első világháborús magyar thriller, melynek egyik fő jellemzője, hogy nem teremt hősöket. Köbli Norbert forgatókönyvíró (A berni követ, Félvilág, A vizsga) és Kovács István rendező tulajdonképpen szűz talajra lép ezzel a mindössze alig egy órás tévéfilmben. Filmes szempontból alig feldolgozott terület ez a kor és ez a problémahalmaz, mely azonban a magyar történelemben, a történelmi emlékezetben a mai napig is igen jelentős súllyal képviselteti magát, elég csak három földrajzi kifejezést említenem: Isonzó, Doberdó, valamint a háború következményeképpen Trianon. Az alkotók azonban, igen okosan, nem vállalták túl magukat, tudva tudván, hogy egy biztonságos kis lépéssel mindig tovább lehet jutni, mint egy vakmerő, nagy ugrással a semmibe. Nem kívánták egy csapásra elmesélni az összes córeszt, ami az első világháború kapcsán eszükbe juthat; az egyórás filmbe éppen egy órányi drámát, feszültséget és arányosan elegendő akciót pakoltak bele. (Bővebben)
Ehhez képest a Séta a Holdon (Paramount Channel, 23.45) csupán egy szolidan erotikus, inkább csak romantikus történet lesz egy unatkozó háziasszonyról (Diane Lane), aki egy fülledt délutánon szenvedélyes viszonyba keveredik egy utazóügynökkel (Viggo Mortensen). Ismerősen hangzik? Lehet, de ettől még érdemes megnézni, mert nem biztos, hogy ugyanazt a történetet fogjuk látni, mint A postás kétszer csenget, vagy a Szív hídjai esetében láttuk…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: