Mit nézzünk ma a tévében?

Vasárnap, augusztus 5.

Folytatódik az AMC második világháborús klasszikusokat felvonultató sorozata. Ma este A halál 50 órája (AMC, 19.00) lesz soron. Jó hosszú mozi Ken Annakin legendás filmje, ha nem is ötven, de majdnem három óra hosszban. Látványos is, ráadásul mai szemmel nézve is. Igazi klasszikus hollywoodi darab ez a háborús műfajból, parádés szereposztásban (Henry Fonda, Charles Bronson, Telly Savalas).

 

 

Igen erős azonban a felhozatal szatírákból is. Például, soha nem volt még ilyen aktuális Bacsó Péter örökbecsű szatírája, A tanú (m3, 20.10), melyet ma cinikus vigyorral tűz műsorára a mai Bástya elvtárs közmédiának csúfolt magáncsatornája. A főhős Pelikán gátőr, (Kállai Ferenc), az örök kisember, a gonosz pedig a hatalom mai Virág (Őze Lajos), vagy éppen Bástya elvtársai (Both Béla). A film összes “poénját” érezhetjük a saját bőrünkön, nap, mint nap: sötétben úszkáló, gyíkemberjelmezes, “nemzetmérgező” külföldi ügynökök, ma éppen gazdasági menekültek, a tárgyalás előtt aláírt ítéletek, ízletesnek, világraszólónak, étvágygerjesztőnek hazudott ehetetlen, használhatatlan, csúfságos magyar termékek… A szemünkbe röhögött átverés jön velünk szembe ma is, bárhová nézünk és ne higgy, ne remélj, tán már a fekete autó is kanyarodik az utca elején.

Ennél azért jóval “életlenebb” darab az 1991-ben bemutatott Oscar (Film+, 20.50), mely akár Coppola Keresztapájának is lehetne a paródiája (nem az amúgy), az ezúttal izomból komédiázó Sylvester Stallonéval, Ornella Mutival és még egy csomó híres színésszel… Ha képben vagyunk a maffiafilmek kliséiben, jellemző fordulataiban, az ismert sztereotípiákban, akkor akár még jól is szórakozhatunk ezen a helyenként igen vaskos bohózaton.

Egészen kiváló viszont a tévékben ritkán feltűnő Ed Wood (m2, 21.10), mely tulajdonképpen egy életrajz, mégpedig Edward Davis Wood Jr. életrajza, akit minden idők legrosszabb filmrendezőjeként tart számon a filmtörténet, többek között olyan “klasszikusok” okán, mint a felejthetetlen(ül szar) 9-es terv a világűrből, vagy A szörny menyasszonya. Az olcsó, igénytelen “B-filmeket” gyártó Hollywood-alsó múlt század közepi mindennapjait, híres, vagy inkább csak hírhedt figuráit bemutató, szerintem igen humoros alkotást Tim Burton rendezte, a címszerepet a még kitűnő állapotban lévő Johnny Depp játssza, Martin Landau pedig Oscar-díjat kapott az öregedő, beteg, narkós Lugosi Béla alakjának megformálásáért (a képen Landau és Depp).

Tegnap már ajánlottam a Warriort, ma is lesz (Film Mánia, 21.00), klassz film. (Bővebben)

Aztán a bombasztikus Moulin Rouge-zsal és Rómeó és Júlia bravúros Shakespeare-variációjával igen nagyot gurító Buz Luhrmann is levezényel egy olyan partit, hogy annak láttán a fülünk is kettéáll. Sajnos később, F. Scott Fitzgerald ide, Leonardo DiCaprio oda, A nagy Gatsby (RTL II, 22.00) szép lassan belesimul a decens hollywoodi mainstream unalmába. (Bővebben)

Több szempontból is pikáns a 2011-es Cannes-i Filmfesztivál zsűrije által különdíjjal kitüntetett Polisse (m5, 22.20) című film. A fő szempont természetesen a témája, az ifjúságvédelem. Ez persze így elég semmitmondóan hathat, így inkább azt mondom: pedofília. Gyermekmolesztálás. Gyermekekkel szemben elkövetett szexuális erőszak. Csellengők. Sőt, tovább megyek: gerontofília. Ödipusz-komplexus. Tabuk, amerre nézünk, s ebben ez a film nem ismer kegyelmet, dűt s borít mindent. Ehhez képest az már csak mellékes, hogy a filmet rendező, költői, egyben egzotikus nevű Maïwenn Le Besco már 16 éves korában megszülte első gyermekét, bizonyos Luc Besson nevű bácsitól, így a filmbéli történések java része akár önéletrajzi ihletésű is lehet(ne). (Persze, nem az. Bessonnal szerelemgyerek “készült”, szó sem volt ott erőszakról. A rendező méltán sikeres Ötödik elem című filmjében például az ifjú anyuka alakította a híres kék operadívát, ám szerencsétlenségére annak a filmnek már Milla Jovovich volt a főszereplője – és Besson következő szerelme…) Nem volt fiaskó viszont a Bessonnal történt kaland, hiszen eredménye egy gyermek lett. A szakításnak köszönhetően ráadásul a francia film gazdagabb lett egy komoly tehetségű rendezőnővel, aki ezzel a markáns filmmel végleg kilépett nagy hatalmú hajdani szerelme és mentora árnyékából. (Bővebben)

Egy telefonos segélyközpont operátora a főszereplője A hívás (RTL Klub, 23.15) című -elég szépen pontozott- thrillernek (Halle Berry), aki egy este kétségbeesett hívást kap egy tinédzsertől (Abigail Breslin), akit éppen elrabolnak. A hívás megszakad, a hívó félnek nyoma vész, de az operátor egy korábbi, ehhez hasonló esetéből kiindulva saját maga kezd el nyomozni…

Az amerikai jogrendszer egyik jellegzetes eleme, az esküdtszék intézménye áll Az esküdt (Duna, 23.35) című izgalmas dráma középpontjában. Egy maffiózó vár bírósági tárgyalására, aki úgy szeretné a dolgok állását a maga javára fordítani, hogy megbíz egy bírósági és jogi ügyekben járatos személyt (Alec Baldwin), hogy próbálja meg kipuhatolni, ki az az esküdtszékben, akit “meg lehet győzni” a maffiózó ártatlanságáról, hogy aztán az az illető befolyásolja az egész esküdtszék ítéletét. A gyermekét egyedül nevelő, gyengének tűnő Annie (Demi Moore) lesz kipécézve erre a célra, aki azonban -meglepetésre- hamarosan saját kezébe veszi az irányítást.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!