Elsőnek a német Dennis Gansel mutatja meg filmjében, A hullámban (Filmbox, 21.00), hogy bizonyos körülmények együttállása esetén bármikor, bármilyen körülmények között kipattanhat a totális autokrácia. Kiváló alapanyag egy tökéletes osztályfőnöki órához ez a tinédzserkörnyezetben játszódó film, ami így, gondolom, többet ér, mint a szokásos pad alatti amőbázás (vagy ami éppen ma megy helyette), hiszen általa a gyerekek majdnem a saját bőrükön érezhetik azt, hogy milyen hatásoknak, szólamoknak, showműsoroknak, politikai lózungoknak, s egyebeknek ne dőljenek be soha. A film ex catedra didaktikája, az átadandó üzenet fontosságára való tekintettel, ez alkalommal talán elfogadható. Nem véletlen a párhuzam a szintén német Kísérlettel. Kb. ugyanarról szól, ugyanolyan minőségben.
Mai, égető problémát boncolgat Sean Penn 2016-os filmje, Az utolsó próba (Filmbox Prémium, 21.00). A történetben egy nemzetközi segélyszervezet vezetője (Charlize Theron) találkozik egy orvossal (Javier Bardem), valahol Afrikában, egy politikai és társadalmi forradalom közepén, és hamarosan nehéz döntések meghozatalára kényszerülnek… A filmet nem láttam, a korabeli kritikák földbe döngölők, az alkotók (a képen Javier és Charlize) viszont jó nevek – a kérdés nyilván az, hogy Sean vajon tényleg fullba’ nyomja itt is?
Ma már nem igazán lenne meghökkentő, hogy az 1984-ben készült Vörös hajnalban (Film Mánia, 21.00) a vörösök, tehát az észak-koreaiak (ráadásul, masszív ruszki segédlettel) foglalják el Amerikát. A történet szerint 2012-t írunk ekkor (tehát akkor már ezt megúsztuk). Semmi cicó, semmi terrorizmus, semmi bűbáj, egyszerűen arról van szó, hogy az elvtársaknak elegük lett az amerikai életérzés világuralmi hegemóniájából és annektálták USA-t. 🙂 Természetesen, aztán ez is csak egy világmegmentős hollywoodi film (világ=Amerika) lesz, egy naiv hősi eposz, mely a továbbiakban az ezen a téren már megszokott klisékkel és fordulatokkal pörög. Egyszerű a film, mint a szög – de ha nem amerikaiakról, hanem az igazi, ’56-os pesti srácokról szólna a történet, akkor most nálunk mindenki sírna. Igazságtalan a világ.
Egy igen feszült túsztárgyalós dráma a Nincs alku (Film+, 21.00). A Samuel L. Jackson által alakított zsarut gyilkossággal és sikkasztással vádolják, természetesen igaztalanul, aki emiatt érzett jogos felháborodásában túszul ejti közvetlen kollégáit. A helyzet feloldására a szomszéd körzetből hívnak egy hivatásos túsztárgyalót (Kevin Spacey), aki fel is veszi a dolgok fonalát, azonban ugyanarra a következtetésre jut, mint a túszejtő: valakik csak rá akarják kenni a dolgot. Húzós darab.
Al Pacinót is ajánlhatom a Fedőneve: Donnie Brascóban (Filmcafe, 23.05), aki a maffia “nyugdíj” előtt álló bérgyilkosaként egy kinyúlt seggű mackónadrágban nézi otthon a National Geographic Channelt a tévében, nem is sejtve, hogy pártfogoltja, a címszereplő (Johnny Depp) rendőrségi fedett ügynökként épült be az amerikai maffiába. A valóságban megtörtént esetet feldolgozó kiváló filmben igen jó Depp is, de Al bácsi egész egyszerűen imádni való (és szívszorító).
A kőkemény, életszagú, ganxtás akció-krimik kedvelői kedvelhetik a rutinos John Singleton moziját, a Shaftet (Film+, 23.50), mely a hetvenes évek legendás blaxploitation-klasszikus Shaft-sorozatának újrázása. Vicces mellékszerepben, amolyan “nagybácsiként”, maga az ős-Shaft, Richard Rountree is itt hitelesít, míg az emblematikus címszerepet ezúttal Samuel L. Jackson hozza. (Bővebben)