Mit nézzünk ma a tévében?

Kedd, szeptember 11.

Én ma estére nem találtam normális filmet az egy Mansfield Parkon (Paramount Channel, 21.00) kívül. Ebben viszont megvan minden, amiért szeretni szokás Jane Austen történeteit. Szellemes dialógok, decens, angol főúri környezet a dicsőséges viktoriánus korból, intrikák és ballépések… Sokan valamiért utálják a főszerepet alakító Frances O’Connort (a képen), figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy karakterének pont ilyen karcosnak, szúrósnak és dinamikusnak kell lennie, mint amilyet Frances ad a figurában. Szerintem rendben van ez a film. Nem egy Értelem és érzelem, de rendben van.

 

 

Főleg, hogy ezen kívül nem marad más, mint a magyar fociválogatott… 😀

Hétfő, szeptember 10.

Érdekes film a Veszélyes vizeken (Paramount Channel, 18.30), csak éppen többször láthattuk már. Egy látszólag sima, átlagos thrillernek tűnik ez a film, ügyes helyszínválasztása és meghökkentő szereposztása azonban mindenképpen magasan az átlag fölé, figyelemre méltóvá emeli. Nem mintha nem láthattunk volna eddig extrém sportkörülmények között játszódó thrillert, azonban e filmben Curtis Hanson rendező igen sikeresen fokozza az amúgy sem veszélytelen raftingot egy thriller kellően feszült hangulatot keltő dramaturgiai szervezőelemévé. Kevin Bacont is láttuk már thrillerben, az azonban mindenképpen meglepetés, hogy Meryl Streep milyen magabiztosan mozog ebben a számára nyilvánvalóan ismeretlen, rázós és vizes közegben. Mindketten jogosan kaptak e filmben nyújtott alakításukért egy-egy Golden Globe-jelölést, ami szintén tovább fényezi e filmet. Akár meg is kaphatták volna…

 

 

Nem véletlenül hajaz David Simon, George Pelecanos, Maggie Gyllenhaal (a képen) és James Franco sorozatának magyar címe Martin Scorsese 1973-as Aljas utcák című alapvető filmjére, hiszen gyakorlatilag ugyanazt a koncepciót, témát, karaktereket és helyszínt látjuk viszont, csak éppen 45 év távlatából -hihetetlen műgonddal- reprodukálva azt. Francóék emellett sokkal jobban kibontják a korabeli Manhattan-külső striciktől, kurváktól, drogosoktól, piti és nem is annyira piti gengszterektől és korrupt rendőröktől hemzsegő éjszakai életét, plasztikus karakterrajzokkal, környezet- és hangulatábrázolással, különös tekintettel a kor jellemző kulturális toposzaira is, mint Bertolucci és Russ Meyer, a mikrofonfrizura, a modern pornó megszületése a Mély torok című film bemutatásával. Gondosan megalkotott életképek erdeje a Fülledt utcák, plasztikus, árnyalt jellemekkel, a jó és a rossz kéz a kézben járásával. Nem törekszik izgalomhajhászásra, de ennek ellenére maradéktalan élményt nyújt az olykor szinte meghökkentően pikáns jelenetekben, sok-sok csúnya szóban, eszméletlen ruhákban és más effélékben bővelkedő remek széria, melynek ma indul a második évada (HBO, 20.00).

Az ördög maga (Filmcafe, 21.00) viszont még mindig Brad Pitt, ezúttal egy veszélyes IRA terroristát alakítva. Magát csendes, szerény és igyekvő ír vendégmunkásnak kiadva húzza meg magát a kissé tutyimutyi New York-i zsaru (Harrison Ford) családjánál, aki sokáig nem fog gyanút… Jó kis film ez amúgy, de már ezt is láttuk egy csomószor.

Ahogyan az Éli könyvét (SuperTV2, 21.00) is, melynek Denzel Washington a cím-, Gary Oldman pedig a negatív főszereplője. A film tulajdonképpen egy apokaliptikus western, nem kevés vallásos tanítással. A történetben egy globális vallásháború pusztította el az emberiség nagy részét. A mai, iszlám (és más) terrorizmus, az újra megjelenő diktátorok réme által fenyegetett, a rohamosan fogyó kőolaj- és ásványi kincskészlet kapcsán zűrzavaros korban nem nehéz valamiféle kulturális/gazdasági világvégére asszociálni, így a film felvetése, problematikája reálisabb, mint szeretnénk. A film ennek ellenére jó. (Bővebben)

Vasárnap, szeptember 9.

Nem lesz egyszerű választani… Háromszor mentem neki például a Brigsby mackó (Cinemax, 20.00) című filmnek, mert mindig elijesztett a kezdő jelenetek nettó infantilizmusa (egy szemmel láthatóan felnőtt férfi gyermeki rajongással imád és rajong körül egy hihetetlenül gagyi, Ed Wood “legendás” Kilences tervének” technikai színvonalát idéző sci-fi sorozatot, melyben egy hatalmas plüssmaci menti meg a világot a gonosztól, a Napot elrabló Holdtól). De örülök neki, hogy harmadszorra sikerült végignéznem Dave McCary rendezői bemutatkozását, mert ahogyan kibomlottak az elején rejtőzködő -meglehetősen riasztó- cselekményszálak, ahogyan választ kaptak a miértek, sőt, a hátezmegmiafasz?-ok, egy egészen különleges, bájos kis film kerekedett ki a végére. Picit thriller ez, de igazából csak olyan emberekről szól, akiket a szeretet hajt (minden patetikus lózung nélkül), akik számára természetes, hogy vagyunk néhányan, akiknek fura hóbortjaik vannak; akik számára teljesen természetes, hogy gondoskodnak egymásról, hiszen számukra a legtermészetesebb dolog, hogy a Gonoszt csak együtt, összefogásban győzhetik le. És le is győzik.

 

 

Ugyanekkor egy nagyon romantikus történet lesz a Ház a tónál (RTL II, 20.00), amit így képtelenség is logikai alapon nézni. Hát még értelmezni! Bár az is igaz, hogy logikai alapon még senki nem lett szerelmes… A különböző, szabadon lengedező cselekményszálakat (Konfliktusok a sztárépítész apával? A spenótos tésztás csaj? Stb.) azért talán el kellett volna dolgozni… Sandra Bullock viszont (itt) szép, de Keanu Reeves egy picit püffedt, a ház pedig átlátszó.

A Vadászat a Vörös Októberre (RTL Spike, 20.00) egy tengeralattjárós cucc, legendás, régi darab. Az 1990-ben készült, feszült és klausztrofób akciófilm még a hajdani hidegháború farvizén úszott be a köztudatba. Egy szovjet atomtengeralattjáró litván parancsnoka (Sir Sean Connery) akar disszidálni járművével az USA-ba. (Utánanézni: disszidálás, a Szovjetunió tagköztársaságai, valamint a Szovjetunió létrejötte) A kétségbeesett manővert azonban az amerikai hírszerzés támadásnak minősíti, miközben az oroszok is vissza szeretnék kaparintani tengeralattjárójukat.

Christopher Nolan 2014-ben bemutatott filmjét, a Csillagok közöttet (Film+, 20.30) a rendezőtől korábban már megszokott borongós, negatív jövőkép jellemzi. A Földet a globális felmelegedés következtében porviharok sújtják. A megváltozott klímában kritikus mértékben elszaporodtak a penészgombák, melyek megfertőzve a Föld összes haszonnövényét, belátható közelségbe került a végső katasztrófa. Ha nem történik valami, akkor az emberiség kihal. És a többi… (Bővebben)

Nem fogunk viszont rosszul járni az Egerek és emberekel (Film Mánia, 21.00), hiszen ez a film John Steinbeck művének minden bizonnyal az egyik legjobb filmes feldolgozása, Gary Sinise (az a szúrós tekintetű pasi a hajdani New York-i helyszínelőkből) rendezésében. Lennie-t, a bivalyerős, ám végtelenül szelíd szellemi fogyatékos csavargót John Malkovich, míg az őt féltve óvó barátját, George-ot maga Sinise alakítja (a képen ők).

Az olasz meló (Mozi+, 21.00) eközben “csupán” egy tisztességes, jó szajréfilm, rengeteg sztárral: Mark Wahlberg, Charlize Theron, Edward Norton, Seth Green, Jason Statham, Donald Sutherland. (Bővebben)

Nanny McPhee és a nagy bumm (Prime, 21.00) a mindig csodás Emma Thompson magánvállalkozása, hiszen ő írta Cristianna Brand híres regényalakjának történetét e filmbe és el is játssza a varázsdadát. A családi mesefilm szereposztása nyugodtan mondható brutálisnak: Emma néni mellett láthatjuk Maggie Smith-t, Maggie Gyllenhaalt, valamint Rhys Ifanst, Ralph Fiennest is, mások mellett.

A Kecskebűvölők (Viasat6, 21.00) még mindig egy érdekes, kissé bizarr háborús abszurd, amiben rengeteg sztárt (George Clooney és Ewan McGregor, illetve Kevin Spacey, Jeff Bridges, stb.) láthatunk egy furcsa, sajnos azonban a valóság mégoly meghökkentő tényeit sem nélkülöző, zavarba ejtő filmben. Nem komoly háborús drámaként, akcióként, hanem inkább pamfletként, vagy ál-dokumentumfilmként érdemes nézni… (Bővebben)

A bűn árfolyama (Duna, 21.05) című nemzetközi mozi még mindig azt példázza tökéletesen, hogy mennyi esélyünk van nekünk, kis porbafingóknak beleszagolni abba az üstbe, ahol az igazán nagy dolgokat főzik ki az igazán nagy fiúk. Azt az utat, amit a szokásos “tiszta tekintetű igazság bajnoka” szerepben Clive Owen bejár, az utolsó néhány lépés kivételével ugyan már láthattuk az eddigi nagyjából kismillió politikai-ügynökös thrillerben, ám az az utolsó néhány lépés tényleg nagyon igazira sikeredett. Mert az csak a buta hollywoodi filmekben van, hogy Bruce Willis, Matt Damon, Nicolas Cage, Tom Cruise vagy maga Jack Bauer sziszifuszi munkával, vértől csatakosan maga alá gyűri a világot éppen agyonsanyargatni kész Gonoszt. Tom Tykwer, a mai legmenőbb német rendező nem tagadja meg identitását, földhöz ragadt európai gyökereit: igazi rosszkedvű, cinikus, ám gyaníthatóan a legreálisabb befejezés elé állítja hősét ebben a jó kis filmben. (Bővebben)

Az Angyali szemekben (m2, 21.10) Jennifer Lopez angyali szemei Jim Caviezelt (ex-Jézus Krisztus) babonázzák meg, aki képtelen ellenállni a kísértésnek és egy rendőri akcióban megmenti a szorult helyzetbe keveredett, Jennifer által játszott rendőrnőt. A film, bár kriminek is tűnhet, valójában inkább egy romantikus történet két “sebzett lelkű ember” nehezen szárba szökkenő szerelméről.

Ryan közlegény mai megmentése (SuperTV2, 22.00) mellett Veszélyes kölykök (RTL II, 22.00) is próbára teszik a hivatástudatukban a kor kihívásai által éppen megbicsakló pedagógus hivatású nézőket. Nem éppen mai darabról van szó, de ez lényegét tekintve semmit nem von le értékéből, ugyanis valóságban megtörtént eseményeket mesél el. Főszereplője egy leszerelt haditengerész (Michelle Pfeiffer), aki végre élete valódi céljának szentelheti így idejét: elmegy tanítani. Állást azonban csak egy külvárosi gimiben kap, ahol a diákság számára minden fontosabb, mint a tanulás és akiknek szociális körülményei, az egymással, illetve a külvilággal való kapcsolataik is hagynak maguk után kívánnivalót. Azonban a friss tanerőt természetesen nem olyan fából faragták, hogy könnyen feladja.

A rajzoló szerződése (m5, 22.20) viszont az otthonülő bölcsészek, kékharisnyák, vájtszeműek érdeklődésére tarthat számot. Peter Greenaway karcos filmje (mondhatni, művészi pályájának egyik kulcsdarabja) amúgy a művész és művének áru(vá)válásáról, valamint ennek lehetetlenségéről szól (talán), burjánzó, zakatoló új-barokk képekben és zenében (Michael Nyman).

Harrison Fordot ma este a CIA keretében dolgozó kábítószermaffia-ellenes ügynökeként nézhetjük Végveszélyben (RTL Spike, 22.40), ahogyan a feje fölött fonódnak össze a szálak a főnökei és az ellenségei között. Ez egy korrekt 1994-es thriller, sok sztárral: annyi, amennyi, se több, se kevesebb.

Az Amerikai szépség (Duna, 23.05) is remek film. Sam Mendes méltán Oscar-esőben részesített, erősen savas, provokatív kertvárosi szociográfiája ugyan nem mai darab, de az egyik nagy kedvencem, evör. Tök mindegy, hányszor láttam, akárhányszor újra tudom nézni. Kár, hogy ezen a csatornán adják… Kevin Spacey egy unalmas, lottyadt középkorú fószer, biztos állással, fix családdal, kerttel, kiskapuval, házimamusszal. Egy született lúzer, a kisember. Egy nap azonban kirúgják tutinak hitt állásából, és ugyanaznap a gyerek focimeccsen meglátja élete nőjét is – saját gimnazista lánya egyik barátnőjében. A végzet ezúttal azonban valaminek a kezdete is.

Szombat, szeptember 8.

Johnny Depp egyszerre utánozza Chaplint és Buster Keatont a Benny és Joon (Film Mánia, 18.50) című, amúgy igen bájos romantikus komédiában, ami így, önmagában, egyrészt fából vaskarika-gyártás, másrészt viszont mégis elbűvöli vele az egyik címszereplőt (Mary Stuart Masterson), a másik (Aidan Quinn) legnagyobb felháborodására.

 

 

Egyik első jelentkezése a Hollywoodban mára megkerülhetetlenné avanzsált Coen-tesóknak, Joelnek és Ethannak az 1987-es Arizonai ördögfióka (RTL Spike, 20.00) című krimikomédia. A sztori azonban már tipikus coeni: egy kiöregedett piti bűnöző (Nicolas Cage) és egy magányos rendőrnő (Holly Hunter) egymásba szeretnek, ám nem lehet gyerekük. Így rabolnak maguknak egyet (lásd a  képen), egy dúsgazdag bútorgyáros ötösikrei közül, hátha nem veszi észre senki az egyik poronty hiányát… A groteszk történet természetesen már ittt is felvonultatja az összes, későbbi Coen-sikerre jellemző dramaturgiai arzenált. E -mindezek ellenére is- kedves film mellékszerepeiben pedig már láthatjuk John Goodmant, és Frances Mcdormandet is.

Grimm testvérek jól ismert Piroska és a farkas című meséjének és a Farkasember kultúrkörökön át ívelő legendájának furcsa szintézise A lány és a farkas (RTL II, 20.00) című tinihorror, mely azért így, ebben a konstellációban, inkább az Alkonyat-sorozat kedvelőinek nyújt nedves és borzongató élményeket ma estére. Gótikusan sötét romantika, bombasztikusan látványos vizualitással. Amanda Seyfried a címszerepben, Gary Oldman fenyegető árnya pedig a háttérben.

A félelem órái (Film Mánia, 21.00) című 1990-ben készült thriller elsősorban a benne szereplők, valamint rendezője miatt lehet érdekes. Michael Cimino A szarvasvadásszal olyat tett le az asztalra, hogy már csak annak jogán is muszáj megemlíteni minden munkáját, így ezt a filmet is. Az ekkoriban még viszonylag sima képű Mickey Rourke játssza azt a veszélyes bűnözőt, aki a börtönből megszökve egy család otthonában keres búvóhelyet üldözői elől, ahol azonban a családfő (Sir Anthony Hopkins) igen határozottan áll ki a vendéglátás hagyományos formulái mellett.

A filmrendezéssel is próbálkozó Robert De Niro második rendezése a CIA megalakulásáról szól, így elsősorban a politikatörténet iránt érdeklődőknek ajánlott Az ügynökség (Duna, 21.30). Nem igazán jó, kissé komótos ritmusú, ám mégis kifejezetten érdekes film ez, igen erős szereposztással (Robert De Niro mellett Angelina Jolie, Joe Pesci, John Turturro, Alec Baldwin, William Hurt és Matt Damon játsszák a főbb szerepeket).

A Coen-tesók ma esti másik moziját, a remekbe szabott, groteszk és morbid Fargót (RTL Spike, 22.00) már sokszor láthattuk, de ha csak egyszer láttuk, Frances McDormand vagy William H. Macy arcait akkor sem felejtjük el – és nem véletlenül nézzük meg újra. (Bővebben)

A Kiképzőtábor (RTL Klub, 23.15) viszont az akciófilm-specialista John  McTiernan tegnapelőtti alkotása, melynek főszereplője Samuel L. Jackson, aki ezúttal egy keménykezű kiképzőt alakít, akinek táborában egy hurrikán után négy kopaszt holtan találnak, ám a brutális trénernek is nyoma vész. Egy hajdani tanítványa (John Travolta) kezd nyomozni az egyre szövevényesebb ügyben… Örülünk, Vincent?

A spagetti-western rajongók sok milliós táborának ajándék mára A Jó, a Rossz és a Csúf (TV2, 23.30). Sergio Leone műfaji klasszikusa büszkélkedik a filmtörténelem egyik legszebb hármas pisztolypárbajával, ehhez azonban végig kell nézni a bő két és félórás filmet (+reklámok), hiszen az csak a legvégén zajlik majd le. A film másik rendkívül érdekes része viszont rögtön az elején van, amikor egy legalább 20 perces némajátékban megismerjük a történet címszereplőit… E két pont között pedig ott van maga a film, mint olyan. (Érdekes lehet, hogy a spagetti-western kifejezés valójában gúnyos cikizés, amit a klasszikus amerikai western kedvelői-művelői akasztották rá a hatvanas években megjelenő olasz gyártású westernekre, utalva azok származására, de hosszára is… Azonban mint ahogy az olasz konyha is sokunknál magasan veri az amerikai kulináriát, a spagetti-westernek is népszerűbbek ma már a hagyományos, amerikai westerneknél: ha megkérdezünk valakit, 10-ből 9-en biztosan a Volt egyszer egy vadnyugatot, vagy éppen ezt A Jó, a Rossz és a Csúfot mondják kedvenc westernüknek, nem pedig a Délidőt, a Hét mesterlövészt, és a többi -amúgy szintén kitűnő- klasszikus filmeket…)

Péntek, szeptember 7.

Francois Ozon tulajdonképpen egyik kedvenc európai rendezőm, viszont ebben a ma esti, a hetvenes évek “ótvaros” francia komédiáit idéző Született feleségben (Duna, 20.25) nem sok szórakoztatót találtam. Még úgy sem, hogy én ahhoz a törpe kisebbséghez sorolom magam, melynek tagjai férfi létükre szívesen fogadnák, ha a világ dolgait nők irányítanák… Érzem a film szatirikus élét, azonban úgy gondolom, ezúttal Ozon formai bravúrja erősen eltompítja azt. Catherine Deneuve-t persze, bármikor megnézem, Depardieu azonban rettenetesen néz ki: konkrétan egy gigantikus krumplira hajaz deformált külseje.

 

 

George Orwell hírhedt, ám sajnos manapság ismét túl sokszor emlegetett disztópiájából az angol Michael Radford rendezett  egy igen tisztességes filmet, naná, hogy 1984-ben. Az 1984 (Film Mánia, 21.00) főszerepében John Hurtöt láthatjuk (a képen, miközben hátul a Nagy Testvér figyel), míg a film látványvilágáért a később komoly karriert futó Roger Deakins felel.

Sötét erők indulnak útjukra A Faun labirintusában (Filmcafe, 21.00) is, mely a spanyol/mexikói Guillermo Del Toro mindeddig legjobb filmje (az Ördöggerincen kívül). A spanyol polgárháború utáni Franco vezette sötét, fasiszta időszak megkapóan lírai, misztikus, fantasy-, sőt horrorelemekkel átszőtt, látványos látomása ez, minden bűbájjal felszerelve, melyek közül valamelyik biztosan fogva tartja érzékeinket.

Ugyanekkor lazíthatunk a L’ecsóval (Viasat3, 21.00), mely nagyjából ugyanannyit mond el a kulinária és gasztronómia lényegéről, mint amennyit Fördős Zé vagy az éppen beosztott, ninjagurunak öltözött sztárséf adott elő nemrégiben a hihhettettlen fődíjért ujjukat szeletelő, rebbenő szemű szerencsétleneknek, az illető tévé-főzőshowban. Ha nem többet.

Egy másik Édes kis semmiségben (Prime, 21.00Cameron DiazChristina Applegate és Selma Blair adják azt a három féktelen szinglit, akiket ki sem lehet robbantani a legmenőbb helyekről, egészen addig, míg fel nem tűnik a színen Thomas Jane.

Persze, az élet nem édes. Minden hazugság, ami ennek ellentmond. Sőt, az élet legtöbbször egyenesen egy büdös kurva. Minden szépség és bűbáj csak látszat, illúzió. Valami ilyesmiről beszél (talán) Krzysztof Kieslowski is a Veronica kettős életében (Duna, 22.15), melyben egy önmagát boldognak hívő francia nő (Irene Jacob) szembesül az élet valódi természetével egy krakkói utazás alkalmával.

Csütörtök, szeptember 6.

Minden idők egyik legdöbbenetesebb bankrabló-sztoriját meséli el A Newton fiúk (Filmcafe, 21.00). A címbeli négy fivér (Matthew McConaughey, Ethan Hawke, Skeet Ulrich és Vincent D’Onofrio) úgy rabolta végig Amerika bankjait, hogy közben egy csepp vér sem hullott és közülük senkit sem zártak börtönbe. A filmet Richard Linklater rendezte, ami komoly okot ad a bizalomra, hogy nem valami ócska baromság sül ki a dologból végül (nem is sül – ez “csak” egy remek, szórakoztató szajréfilm…).

 

 

Gorbacsov glasznosztya által okozott felmelegedés egyik eredménye A cég érdekében (Film Mánia, 21.00) című kémtörténet, melyben egy CIA- és egy KGB-ügynök fog össze, hogy megmeneküljenek – saját cégeik elől. Maga a film egy közepes akciómozi, aminek igazi érdekessége a párost alakító páros: Gene Hackman nagyszerű színész, Mikhail Baryshnikov viszont világhírű balett-táncos. Az előbbit rengeteg filmben láthattuk már, az utóbbit viszont színészként szinte sosem.

A ma esti A mestergyilkos (Film+, 21.00) remake. Az eredeti, hasonló című 1972-es verzióban Charles Bronson játszotta enyhénél jobban mániás, végletekig pipifaxos, professzionális bérgyilkost, itt Jason Statham, a jelenkor egyik legnagyobb akciósztárja alakítja a címszereplőt. A történet laza váza, a karakterek ugyanazok, a cselekmény picit más. A Simon West (pl. Con-Air) által rendezett remake egyszerű, mint a százasszög, ami azonban megtart akár egy akasztott embert is, ha a szöget a mestergerendába vered, az áldozatot pedig felhúzod rá. Hogy stílbe legyünk… (Bővebben)

Ma este nincs biztonságban Az elnök különgépe (Viasat3, 21.00) sem, bár később Hollywood-kapitány mindent szépen meg fog oldani. Szerencsére, itt ezt még elég ügyesen teszi, pedig majd’ húsz éves darabról van szó. Harrison Ford az elnök, Gary Oldman a terrorista, aki fel akarja robbantani a címszereplőt (indokai mindenkinek vannak mindenre), a filmet pedig Wolfgang Petersen rendezte.

Itt az új tanév, és én, sajnos, nyugodtan mondhatom azt, hogy ez A lecke (m5, 21.15) nekünk, magyaroknak már semmi újat nem mond, hiába kaszálta le néhány éve a világ jó néhány filmfesztiválját. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne nézzük meg ezt a filmet; inkább arról van szó, hogy nézzük nyugodtan, mert az általa állított tükörben azt látjuk, amik mi is vagyunk tulajdonképpen (lásd a képen). Kelet-Balkán, Nyugat-Balkán, egyre megy. Mindannyian ama bizonyos szerv csúnyábbik végénél térdepelünk… (Bővebben)

A Café Societyről (Duna, 21.55) viszont csak annyit tudok mondani, hogy Woody Allen 2016-os filmje. Nem láttam.

Szerda, szeptember 5.

Nézhetjük például Leonardo di Capriot újra a Hazugságok hálójában (AMC, 19.40). Ridley Scott beszédes című, politikai thriller-műfajú dolgozata a CIA közel-keleti ténykedéseinek témájában játszadozik információkkal és dezinformációkkal, Leo mellett, többek között, Russell Crowe-val. (Bővebben)

 

 

Az annak idején a halhatatlan hegylakó történetével magának ‘kult’-státuszt szerzett Russell Mulcahy rendezte Az elveszett zászlóalj (Film Mánia, 20.00) című, valóságban is megtörtént első világháborús történetet. A kissé rejtőien hangzó, s a legendás “piszkos tizenkettőre” hajazó sztori címszereplője egy hétpróbás bűnözőkből álló amerikai zászlóalj, amely a legkilátástalanabb helyzetben is megtanítja kesztyűbe dudálni a bamba német haderőt. Nem láttam még, de szerintem jó lesz.

Bazi nagy görög lagzi (SuperTV2, 21.00) a húszabálók, valamint az esküvő-, és lagzifétisiszták kultuszfilmje. Ráadásul, ez minden idők egyik legnagyobb nyereséget termelő filmje, legalábbis a bekerülési költségek relációjában – viszont már mindenki látta… Egy saját hagyományaikat tisztelő, vallásukat megtartó, húst hússal zabáló, zajos, temperamentumos családban nevelkedett kövér, csúnya, szemüveges görög lány egy nap gondol egyet és változtat életmódján, külsején, és hamarosan össze is szed egy rendes, jól nevelt, fehér, keresztény és amerikai fiút, aki még vegetáriánus is. Ennyi a film konfliktusa, minden ebből fakad – lásd a film címét.

A kérdés persze, lehet az is, hogy Hé, haver, hol a kocsim? (Paramount Channel, 21.00). (Bővebben)

Az Egek ura (SuperTV2, 23.00) viszont maga George“Miszter Szexis Ősz Halánték” Clooney. Pöpec öltönyben sármőrködik (lásd a képen), szabad jeggyel, első osztályon repked ide-oda az Államokban, miközben női szívek facsarodnak utána. Ryan, a Clooney által alakított figura azonban sötét alak: az a dolga, hogy kirúgja a kirúgásra ítélt munkavállalókat a munkahelyükről. Gazdasági válság idején hiányszakma a munkaügyi hóhér… A film viszont inkább romantikus. (Bővebben)

A késő Kádár-korszak budapesti alternatív kultúrájának, vagyis a nem támogatott, de még (általában) be nem tiltott, csupán megtűrt underground rock egyik legfontosabb arcképcsarnoka az Eszkimó asszony fázik (Duna, 23.35), Xantus János filmje. Néhány generációnak alapvető kultuszfilmje ez, amivel viszont nem nagyon tudnak mit kezdeni a tőlünk sokkal fiatalabbak, illetve sokkal öregebbek. Legfeljebb a felszínt sejtik, ha egyáltalán érdemesnek tartják megtekintésre. (Bővebben)

Kedd, szeptember 4.

Igazándiból alig van mit. Bár bűbájjal és romantikával operál A csábítás elmélete (Filmcafe, 21.00) című mézédes, ám helyenként mégis igen csípős humorú komédia – de láttuk már. A film ezzel együtt remek jutalomjáték kitűnő színészeknek, amivel Ashley JuddGreg KinnearEllen Barkin vagy Hugh “Itt még nem annyira Mr. Kockahas” Jackson természetesen él is. (Bővebben)

 

 

Nyilván láthattuk már a Néma áldozat (Film Mánia, 21.00) című, igen kemény és igen aktuális témát boncolgató tévéfilmet is, hiszen egy 1993-as alkotásról van szó. Nekem nem rémlik, de ez tulajdonképpen semmit sem jelent… Amiről szó van, az viszont tényleg fontos. Menahem Golan, akinek nevét a nyolcvanas években egész más témájú és más műfajú filmek rendezőjeként és producereként ismertük meg, ez alkalommal komoly témát feszeget. A történet főszereplője egy nő (Michele Greene – a képen középen), aki gyermeket vár erőszakos, ultrakonzervatív elveket valló férjétől, aki azonban olyan elviselhetetlen, mindennapos terrorban tartja “élete párját”, hogy a nő öngyilkosságot kísérel meg – minek következtében elvetél. A férj ekkor tudja meg, hogy apa lehetett volna, és -egy igen agresszív abortuszellenes szekta tagjaként- kegyetlen bosszúhadjáratot indít felesége ellen.

Hétfő, szeptember 3.

Vad vágyak (Filmcafe, 21.00) gyötörnek már jó ideje egy jó film iránt, amit még nem láttam tombolnak ma este (is). Mivel azonban kezdődik az új tanév, talán nem késő szólni arról a messze nem alábecsülendő veszélyforrásról, mely elsősorban a fiatal, jóképű és hímnemű tanerőket fenyegetheti – nem várt irányból. Vad vágyak hajtják ugyanis e filmbeli végzős gimnazista osztály nem szőke bombázóját (Denise Richards), példának okáért, az egyik tanár (Matt Dillon) irányába, aki természetesen a tanári etikának megfelelően ellenáll a kísértésnek. A kielégítetlen vágy azonban nem lankad, sőt bosszúvággyá változik és a tanár hamarosan egy ördögien kitervelt szexuális erőszaktétel-sorozat kellős közepében találja magát – elkövetőként (lásd a képen). Tanulság: SOSE járjunk koszos kocsival, ha jóképű tanárok vagyunk…

 

 

Spielberg Pisti monstre Philip K. Dick-adaptációja, a Különvélemény (Paramount Channel, 21.00) részletekben igen alaposnak mondható munka. Ahogy a jövőbeni világ megjelenik, a kütyük, a mindennapi élet mozzanatai (a személyre hangolt köztéri reklámok, a tömegközlekedés, stb.), a történetben felvetett etikai probléma kibontása túlmutat egy szimpla blockbuster keretein, ezek miatt érdemes megnézni a filmet. A hideg, embertelen kékesszürkére, homályosra, de ezzel együtt túlvilágítottra effektelt -így igen modorosnak tűnő- képi világ viszont rendkívülimód idegesít.

Még mindig Denzel Washington a címszereplője A csontember (SuperTV2, 21.00) című, amúgy igen izgalmas thrillernek, melyben ezúttal egy balesetben szerzett sérülés következtében lebénult szuperzsarut alakít, aki azonban még kórházi ágyához kötve is elfogja (illetve, tehetséges tanulójával, Angelina Jolie-val elfogatja) a nagyon veszélyes sorozatgyilkost. Láttuk már.

Nem tudom viszont, milyen az a Tosca (m5, 21.15), mely tavaly ment Szegeden, a Szabadtéri Játékokon. Címszerepben Rost Andrea, az előadást pedig Bocsárdi László rendezte.

Vasárnap, szeptember 2.

Nézhetjük például Alfiet (RTL II, 20.00), vagyis egy New York-i limuzinsofőrt, aki gazdag nőket fuvarozgat, egyebek mellett – közben pedig maliciózus, pikírt megjegyzésekkel illeti őket, már fuvaron kívül, bele a kamerába.  Természetesen, egy idő után ő sem marad ennyire magabiztosan nyeregben, mert jön egy nő. Vagy kettő. Vagy ki tudja. Ez a film egy 1966-os, hasonló című angol film remake-je, abban az akkor még fiatal Michael Caine volt a hímsoviniszta, piperkőc puncibubus sofőr, akit ez alkalommal Jude Law (a képen) alakít. A hölgyek: Susan Sarandon, Sienna Miller, Marisa Tomei, és mások.

 

 

A Felkoppintva (Viasat3, 21.00) viszont egy mindenféle szentimentalizmustól mentes, ám már csak másodlagosan friss és szórakoztató romantikus komédia (az akkoriban még függetlennek tűnő) Judd Apatow műhelyéből, melyben egy megesett este válik túlságosan komollyá. (Bővebben)

A meglehetősen jellegtelen című Kísérleti gyilkosság (Duna, 21.05) című krimi-thrillert a jobb sorsra érdemes Barbet Schroeder rendezte.  Annak ellenére, hogy Sandra Bullock játssza benne a címbeli ügyben nyomozó nyomozót, ez egy kevéssé nevetséges, ám kifejezetten izgalmas történet, remek mellékkarakterekkel, akik közül természetesen senki sem az, akinek kezdetben látszik (még Ryan Gosling sem).

A Kormányzóválasztás (m2, 21.10) viszont alapvetően egy politikai thriller, melyben egy fiktív, amerikai választási kampány természetrajzába nyerünk betekintést – a film azonban nem túl érdekes, mert amit itt láthatunk, már jó sokan elmondták előtte és mi is tapasztalhatjuk, nap mint nap. Persze, ismétlés a tudás anyja /egy csecsemőnek minden vicc új… Stb. Amúgy egy kormányzóválasztási kampányfilm forgatása alatt előkerült hulla ügyében folyó, igen messzire vezető nyomozás a film cselekménye, elég érdekes szereposztásban (Richard Dreyfuss, Tim Roth, stb…)

A legendás brit Monthy Python Cirkusz amerikai rajzfilmes idegenlégiósaként világhírűvé vált Terry Gilliam az abszurd angol humor nagyágyúinak besülése után készített néhány fanyar, sötét utópiát, illetve ezek ellenpontjaként pár ragadós édességet, hogy aztán belevágjon kedvenc olvasmányainak filmre adaptálásába. Hunter S. Thompson gonzo-regényéből készült kierkegaardi egotripje minden idők egyik legjobb drogfilmje lett. Az ezután következő Tideland (m5, 22.15) – legalábbis drogügyben – még erre is rátesz. Dr. Gonzóék pszichotikus ámokfutása ártatlan gyerekjáték a bájos Jeliza-Rose mindennapjaihoz képest. (Bővebben)

Éjszaka Amerika fegyverben (Duna, 22.26). Ez a nagyszabású, kosztümös történelmi dráma az amerikai függetlenségi háború idejéből mesél egy el családi történetet, igencsak látványos szereposztásban: Nasstasja Kinski, Al Pacino vagy Donald Sutherland mellett színészként szerepel a filmben Annie Lennox is, akit elsősorban énekesnőként ismerhetünk. A film ennek ellenére (illetve, talán ezért is…) nagyot bukott annak idején, 1985-ben, ma megnézhetjük, mennyire megérdemelten…

Holnap iskola.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!