William Monahan, a London Boulevard (Film Mánia, 20.00) című krimi írója, rendezője eléggé otthon van a bűn témájában, hiszen már írt néhány egész jó filmet belőle. Első rendezésében igen sok jó név (például Keira Kinghtley, Colin Farrell vagy Ben Chaplin) játssza el a börtönből frissen szabadult Mitchell (Farrell) történetét, aki szeretne beilleszkedni a társadalomba, azonban régi élete, bűn- és tettestársai ezt másként gondolják… Nem hibátlan, de mindenképpen érdekes film.
Furcsa humorú, szabálytalan eszközökkel dolgozó komédia a Kivonat (Filmcafe, 21.00), melyben egy kisvállalkozó (Jason Bateman) próbál meg felülkerekedni az őt sújtó pechszérián, egyszerre szeretné gatyába rázni vállalkozását és visszahódítani elhidegülőben lévő feleségét (Mila Kunis). Banális, hétköznapi figurák és általunk is jól ismert történések fordulnak abszurdba -és helyükre- Mike Judge “független” hangulatú filmjében.
Komoly darab viszont a Ronin (Mozi+, 21.00), bár láttuk már. De ha mégsem: A régi szamurájtörténeteket (ezekre utal a film címe is) idéző visszafogott, ám kőkemény krimiben (rendezte John Frankenheimer) munkanélküli titkosügynökök próbálnak saját szakállukra dolgozni. Robert De Niro mellett igen jó a filmben Jean Reno és Stellan Skarsgaard is.
Minden idők legszebb és legjobb művészéletrajza az angol Derek Jarman a nagy olasz manierista festőről, Caravaggioról (m5, 21.15), illetve annak zűrös életéről készített filmje. (A képen jelenet a filmből, középen, Jézus alakjában a címszerepet alakító Nigel Terry.) Kötelező penzum. (Bővebben)
Talán Gárdos Péter dolgozta fel hasonlóképpen az ’56-os forradalom témáját okos filmjében, a Szamárköhögésben, mint ahogyan a cseh Jan Hřebejk nyúl 1968 augusztusának a csehek számára sorsfordítónak bizonyuló, számunkra viszont szégyenletesnek nevezhető napjaihoz Kuckók (Duna, 23.25) című, annak idején igen sikeres (1 millió néző a 10 milliós Csehországban) szatírájában. Hasonlóan groteszk, szatirikus a megközelítési mód, hasonlóan egy markánsan körülhatárolható, viszonylag szűk térben, kevés szereplővel. A történet egy kétemeletes prágai villában játszódik, melynek lakói – két család – a cseh társadalmat képezi le. Kraus (Jiří Kodet), volt második világháborús ellenálló, a konzervatív cseh polgárságot képviseli, s mint ilyen, harcos antikommunista, ebbéli véleményének rendszeresen hangot is ad. Sebek (Miroslav Donutil) vele szemben a szocialista Csehszlovákia hadseregének tisztje, meggyőződéses kommunista. (Bővebben)
Ahelyett, hogy itt vered a nyálad, okoska, küldhetnél egy linket, ahol számomra is érthetően megmagyarázzák, miért NEM nevezhető manieristának Caravaggio. Vagy leírhatnád saját indokaidat is, ha vannak ilyenek – mondjuk, személyeskedés helyett, mert arra csak személyeskedés a válasz.
Amúgy az angol nyelvű wikipédia is manierizmusból indulónak mondja Caravaggiót (“His influence on the new Baroque style that emerged from Mannerism was profound.”) A wikiéédiával való vitatkozást pedig csak azért említettem, mert az abban leírtakat bárki megváltoztathatja. A szócikkeket a felhasználók írják, így ha valami szerinted nem stimmel, kijavítod. Ennyike. Aztán, ha faszságot írsz, téged is kijavít majd valaki. Ez egy ilyen demokratikus sport, faszfejkém.
Én kérek elnézést! Valóban nem vitaképes az aki a Wikipédiáról szerzi a műveltségét. Mellesleg ha nem találnám jelentéktelennek az ügyet, kb. 8 az az nyolc Wikipédia idézetet írhatnék ide, amelyek meg sem említik Caravaggio-t a manieristák között. Csak hát ugye a Wikipédia mint hiteles forrás, legyen a tiétek.
“Caravaggio (született Michelangelo Merisi da Caravaggio v. Michelangelo Amerighi da Caravaggio) (Milánói Hercegség, Milánó, 1571. szeptember 29. – Nápolyi Királyság, Porto Ercole, 1610. július 18.) itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé.” – mondja a wikipédia. Vitatkozz azzal.
Caravaggio egy pillanatig sem volt manierista.