Roman Polanski 2002-ben bemutatott, majd 3 db. Oscar-díjjal (Legjobb rendező, Legjobb adaptált forgatókönyv, és a Legjobb férfi színész) jutalmazott alkotása, A zongorista (Paramount Channel, 21.00) 1939-ben játszódik, Varsóban. Wladyslaw Szpilman zongoraművész (Adrien Brody) egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei azon vitatkoznak, hogy mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw azonban nem akarja elhagyni a várost, mert imádja azt, legalább annyira, mint Dorotát (Emilia Fox), a fiatal csellistát… A mély, valóságban megtörténteket elmesélő dráma egyszerre szól a szerelemről, a hazaszeretetről, a felelősségvállalásról és a művészet hatalmáról.
A Becstelen Brigantyk (SuperTV2, 21.00) című mozit csak azok tekintik történelmi drámának, vagy akár világháborús tablónak, akik annak akarják, bármilyen okból. A néhol meghökkentően vicces film Quentin Tarantino nazisploitation-hommázsa, mely ha nem is nyugszik feltétlenül egzakt történelmi alapzaton, azért masszívan mutat utat, mit s hogyan, illetve kiknek és hova. (Bővebben) (A képen Brad Pitt)
A Liza, a rókatündér (Filmcafe, 21.00) címszereplője egy hölgy (Balsai Móni), akinek bizarr, mókás, fergeteges és meglepetésekkel teli története a világ talán legszerethetőbb női sorozatgyilkosáról szól. A magyar Amélie Poulain, ha mondhatjuk ezt… (Bővebben)
Edward St. Aubyn valamikor 1991-ben sétálni indult az anyjával, majd felé fordult és közölte vele, hogy gyerekkorában az apja rendszeresen megerőszakolta, az asszony mindössze ennyit válaszolt: „Engem is”. Ebből a rövid jelenetből is élesen kirajzolódik az a mérhetetlen fájdalommal, traumával és elfojtással bíró családi háromszög, melynek történetét St. Aubyn a Melrose Patrick-történetekben mesélte és írta újra. Ezekből készült aztán a Patrick Melrose (HBO2, 21.20) című ötrészes minisorozat Benedict Cumberbatch produkciójában és díjakra méltó címszereplésével (ma este az első rész ismétlése). A St. Aubyn önéletrajzi ihletettségű története(i) egy bizarr, végletesen cinikus családregényként is olvashatók/láthatók a mai angol felső tízezer mindennapjaiból, rengeteg alkohollal, droggal és az emberi szellem mindenféle végletes megnyilvánulásával teli életéből, halálából. Emellett Patrick Melrose egy addiktológiailag és pszichológiailag is hiteles drog- és alkoholnapló. Ehhez az olykor morbid, máskor abszurd, legtöbbször igen felkavaró történethez azonban egy éktelenül színes, pszichedelikus, de esztétikailag rendkívül kifinomult képi világ tartozik, melyben ha lehet, még raszteresebben rajzolódik a high society nihilje. Amúgy mintha Paolo Sorrentino pacsizna Wes Andersonnal.
A kitűnő lengyel filmrendező, Krysztof Kieslowski tartalmas életpályáján tíz filmet szentelt a bibliai Tízparancsolatnak, természetesen az azokban foglalt intelmek mai, modern korunkra kivetített értelmezésére. A Rövidfilm a szerelemről (m5, 21.55) a Ne paráználkodj! parancsával foglalkozik, a nagy moralistától megszokott fatális hangvételben: itt egy magányos postásfiú les meg napi rendszerességgel egy nála idősebb nőt, akinek egy alkalommal meg is vallja iránta érzett vágyait. A nő azonban játszani kezd a fiúval, ami tragikus irányba tereli a történéseket…
Éjszaka az Eszkimó asszony fázik (Duna, 23.55).