A kanadai Denis Villeneuve -ma messze nem először látható- Fogságban (RTL+, 19.55) című filmje talán a közelmúlt egyik legnyugtalanítóbb, leggyomorszorítóbb, legnyomasztóbb thrillere… Nem biztos, hogy a legjobb, de hogy a leghatásosabb, az majdnem biztos. Ennek oka részben a rendező igen erős drámai érzéke, részben Roger Deakins Oscar-díjra jelölt delejes, ködös, borongós fényképezése, részben pedig az egész történetet átszövő vallásos őrület illogikus, irreális, rettegéssel telt kiszámíthatatlansága, illetve annak igen hiteles ábrázolása. Egy nap nyomtalanul eltűnik egy békés, átlagcsalád kislánya, az apa azonnal a nyomozni kezd – olykor a rendőrség ellenében is. A nyomok egy elhagyott, ócska lakókocsihoz vezetnek… Főszerepben Jake Gyllenhaal és Hugh Jackman. (Bővebben)
Két fura fazon (lásd a képen), féltestvérek amúgy, azzal szórakozik, hogy hülyére veressék magukat, de még inkább azzal, hogy hülyére verjék azt a másikat, aki a ring túlsó sarkában áll. Mickey Ward (Mark Wahlberg) és Dicky Eklund (Christian Bale) története A harcos (AMC, 21.00) című sziklakemény film, amit a profiboksz.hu, úgymond, szakmailag, egyszerűen csak úgy jellemzett, mint egy “zseniális bokszfilm”. Ráadásul, ennél azért lényegesen többről van szó ezúttal… (Bővebben)
Brian De Palma legendás mozija, A sebhelyesarcú (Mozi+, 21.00), ma már elsősorban arról híres, hogy Al Pacino porszívóként szippant fel benne egy kisebb dombnyi méretű kokainhalmot. Tudnivaló, hogy ez az 1983-as film film remake, Howard Hawks klasszikus -és azonos című– filmjének újrázása – azonban egy teljesen új minőségben, tartalomban. A sztorit Oliver Stone írta át a mai (akkori) valóságra. Tony Montana kubai migráns, aki rakétasebességgel tűnik fel a floridai alvilág egén, hogy aztán féktelen becsvágyának köszönhetően, ugyanilyen sebesen tűnjön is le róla. Egy bűnöző ballisztikus pályát töretlenül leíró, logikus pályaíve a történet, s mint ilyen, igen tipikus és könnyen általánosítható. Igen sokféle embertípust, szakmát és hivatást behelyettesíthetünk Tony Montana személyiségére és a kokaindílerségre, gondoljunk politikusra, üzletvezetőre, bárkire. Persze, a film tökéletesen működik egy igazi, régimódi, békategóriás kaszabolásként is. Imádom az egyetlen szintetizátoron előadott zenéjét (Giorgio Moroder írta, aki az italodiszkó néven ismert zenei irányzat pápájaként is fungált a hetvenes évek végén), miközben ha lehántok minden látványos, maníros maszlagot a sztoriról, akkor egy nettó olasz operát látok. Pontosabban, egy ógörög tragédiát.
Sírós-nevetős hangulatban, könnyed, érzelmes módon, életkedvvel, de ami a fő, hitelesen mesél az embert fenyegető egyik legrettenetesebb veszedelemről és annak lehetséges ellenszeréről a Lány kilenc parókával (m5, 21.55) című német film. (Bővebben)
A Mocsok (Film Mánia, 22.40), talán már a címből is kikövetkeztethetően, egy velejéig mocskos zsaru (James McAvoy), aki mindent, mégpedig a szó szoros értelmében mindent megtesz előléptetése érdekében. Egyáltalán nem átlagos, a közönséget kissé talán még meg is osztó, sajátos, furcsa hangulatú, kifejezetten érdekes alkotásról van szó…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: