Péntek, december 14.

A második világháborúban zajlott A neretvai csata (Film Mánia, 18.00), a csodás, vadregényes boszniai hegyek között, ahol a jugoszláv partizánok vívták hősi csatájukat a túlerőben lévő német náci-olasz fasiszta egyesített haderő ellenében. A klasszikus mértékű, de viszonylag realista felfogású háborús jugoszláv filmeposz (közel három órában!) komoly nyugati segítséggel készült, olyan színészikonokkal a különböző szerepekben, mint Orson Welles vagy Yul Brynner, a főszerepben viszont Ljubisa Samardzicot, vagyis Surdát láthatjuk: ő Novák, a partizán.

 

 

Később aztán a L’ecsó (Paramount Channel, 21.00) című animációs film nagyjából ugyanannyit mond el a kulinária és gasztronómia lényegéről, mint amennyit Fördős Zé vagy az éppen beosztott, ninjagurunak öltözött sztárséf adott elő nemrégiben a hihhettettlen fődíjért ujjukat szeletelő, rebbenő szemű szerencsétleneknek, a most paralel futó tévé-főzőshowban. Ha nem többet.

Rendszerint a senki által nem nézett szilveszteri műsorban szokott feltűnni az angol abszurd humor mára már legendássá vált “nagyköveteinek”, a Monty Python csoportnak programadó alapfilmjeként is definiálható Gyalog galopp (AMC, 21.00), amit bár a célközönség már betéve fúj kívülről, mégis simán megnézi akárhányszor. Ni. (Jelenet a képen)

Nézhetjük viszont Kate Winsletet is újra a Bernard Schlink regényéből készült A felolvasóban (Duna, 21.55). Komoly darab a film, sokszor láthattuk már, olvashattuk is; remélem más is, viszont érdemes lehet repetázni is belőle. Kate például nem véletlenül kapta meg az itt nyújtott alakítására az Oscart, a BAFTÁt, az Európa Filmakadémia-díjat, valamint a Golden Globe legjobb női mellékszereplőért járó fityfenéjét. (Bővebben)

A lány a vonaton (TV2, 23.15) kapcsán lehetne írni a történet karaktereiről, hogy ki miben hibázott és mikor, hogy miért futott élete zsákutcába, de a képernyőn és az életben a társas kapcsolatok, az ember mentális léte sebezhető és akarva-akaratlanul tönkre is tehető. Néhány önkéntelen gesztus és oda nem figyelés, a másik kisajátítása olyan éles törést okozhat, hogy bárki élete darabokra hullhat. Talán szimbolikus jelentőségű, amikor az egyik jelenetben Emily Blunt dühében a tükörre sújt a férjével kialakuló konfliktusban. A megromlott viszonyok, a szexuális függőség, a szabad akarat korlátozása, a régi asszonyon vett sérelem megbosszulása, mint kavargó sötét és félelmetes démon üli meg a filmet. (Bővebben)

Éjszakára feltűnik még maga, Lee van Cleef is, ezúttal azonban nem “a Rosszként”, hanem az Apacs kapitány (Film Mánia, 23.35) címszerepében. Western lesz ez is, némi kriminális felhanggal.

Tovább a blogra »