Az ausztrál Rosalie Ham bestsellere alapján készült A ruhakészítő (Paramount Channel, 21.00) című film, a szintén ausztrál Jocelyn Moorhouse által. Kate Winslet adja az igazán friss, unikális, szórakoztató, ám egy picit fel is kavaró történet címszereplőjét, aki egy gyerekkori trauma, egy komoly vád miatt költözött Párizsba az isten háta mögötti ausztrál kisvárosból, ahol mesterévé vált a divatszabóságnak. Húsz év elteltével már mint egy igazi, nagyvilági, elegáns dáma érkezik vissza szülővárosába (lásd a képen), ahol azonban semmi nem változott ez idő alatt. Ugyanaz a belterjes áskálódás, ugyanazok a tomboló, szűklátókörű előítéletek és ugyanaz a buta bizalmatlanság. Bár csak rövid időre tervezte a hazalátogatást, látva az ottani állapotokat, mégis marad, hogy helyrehozza a dolgokat. Helyenként bizarr, olykor kifejezetten fekete humorú, eredeti, fordulatos, gazdag szövetű romantikus bosszútörténet ez, remek fényképezéssel (Donald McAlpine), Winslet mellett egy kiváló Hugo Weavinggel, egy szimpatikus Liam Hemsworthel és egy frenetikus Judy Davisszel.
Sidney Lumet Hálózat (Film Mánia, 21.00) című filmje, bár 1976-ban készült, mégis mindeddig az egyik legmélyebb, legsötétebb szatírája a kereskedelmi televíziózásnak. Egy tévésztár, miután megtudja, hogy csökkenő nézettsége miatt ki fogják rúgni a csatornától, elhatározza, hogy élő adásban követ el öngyilkosságot. Sok Oscar-t nyert ez a film, az egyiket például Peter Finch kapta a főszerepben nyújtott döbbenetes erejű alakításáért. (Bővebben)
A ma esti John Cassavetes-opusz az 1976-ban bemutatott Egy kínai bukméker meggyilkolása (m5, 21.50) lesz, mely egy kínai bukméker meggyilkolásának körülményeit meséli el a megszokott, részletgazdag, szinte dokumentum-hűségű környezet- és lélekábrázolásban és ezúttal Ben Gazzara erős alakításával.
John Turturro 2013-ban rendezett egy tökéletes (régimódi) Woody Allen-filmet, Bérgavallér (Duna, 22.20) címmel, melynek főszerepét -a vicc kedvéért- Woody Allen játssza. Érdekes a további szereposztás is, tehát érdemes belenézni a filmbe.
Annak idején Török Feri előszeretettel becézte bemutatkozó és rögtön díjnyertes nagyjátékfilmjét “Moszkva tré”-nek, pedig a Moszkva tér (Duna, 23.55) egyáltalán nem tré, sőt! Egy virtigli nemzedéki film ez, mely őszinteségével, spontán hitelességével joggal vívta ki magának a “kult” státuszt abban a generációban, akiknek mond még valamit a film címében említett helyszín. Nem mellesleg, a mai napig ez az egyik legjobban sikerült magyar film, amely pontosan meg tudta fogni a rendszerváltás hangulatát, még akkor is, ha nem feltétlenül ez volt az elsődleges célja. Vagy talán, éppen azért…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: