Mit nézzünk ma a tévében?

Vasárnap, január 20.

Martin McDonagh 7 Oscarra jelölt Három óriásplakát Ebbing határában (HBO, 20.00) című moziját becézik bosszúdrámának, mások meg fekete-komédiának, valójában azonban egy baromi jól megírt, tűpontos példázat az igazságszolgáltatás erkölcsi-etikai természetéről. Nem mellesleg, ez volt szerintem a tavalyi év egyik legjobb és legerősebb filmje (a képen a főszerepet alakító zseniális Frances McDormand) – ma először tévében is. (Bővebben)

 

 

A Mr. Jones – Jogában áll meghalni (Duna, 21.00) nem igazán azért lehet érdekes választás, mert műfajilag romantikus és dráma, valamint a főszerepben a sármőr ősz herceget, Richard Gere-t láthatjuk (Lena Olin társaságában), hanem inkább azért, mert Mike Figgis elég jó rendező ahhoz, hogy ne hibázzon túl nagyot Eric Roth történetével. Gere (filmbéli karaktere) mániás depresszióban szenved (vagy tán mégse), és Olin, a pszichológusnő ezen majd segít (vagy mégse).

Tökéletes gyilkosság (Viasat6, 21.00) címében benne van a lényege. Michael Douglas ezúttal (szokás szerint) egy (másik) őszülő halántékú, gazdag playboy, elhanyagolt, ám gyönyörű és okos feleséggel (Gwyneth Paltrow), aki háttérbe szorítottságát egy idő után igencsak zokon veszi – lásd a film címét. Jó kis krimi-thriller ez, bár ha egyszer már láttuk, akkor mindent láttunk belőle.

Cseh Tamás dalait ismerőkhöz szól a Micsoda útjaink (m5, 21.00) című dokumentumfilm, illetve azokhoz, akiknek valamit jelentettek is ezek a dalok. Egy kaposvári színészosztály 2010-ben, vizsgaelőadás gyanánt dolgozta fel saját szájuk íze szerint Tamás néhány dalát, és az est olyan jól sikerült, hogy a diákok ezzel aztán egy szép túrára is eljutottak. Ennek a túrának dokumentuma ez a film.

Maró savba mártott élű vésővel faragja ki a modern társadalmak párkapcsolatokra, a párválasztás berögzült sémáira, illetve magára, a szerelemre jellemző felfogásának “obeliszkjét” az új görög film fenegyereke, Yorgos Lanthimos széles nemzetközi összefogással készült A homár (Filmbox Prémium, 21.00) című, igen komoly díjakkal jutalmazott új filmjében. A képzavaros megfogalmazásom szándékos, ugyanis a film minden egyes pillanatában, de teljes egészében is alkalmas arra, hogy bizonyos befogadási nehézségekkel, előítéletekkel, fixációkkal, illetve röghöz kötött gondolkodással megáldott/megvert nézők sikoltva ugorjanak ki tőle az ablakon. Persze, aki annak idején már belefutott a Kutyafogba, az nagyjából tudja, mi vár rá. (Bővebben)

Nomen est omen, tehát láttuk már Tony Scott-Denzel Washington művek remek thrillerjét, a Deja Vut (RTL Klub, 21.20), még akkor is, ha esetleg mégsem. Ettől függetlenül, izgalmas, fordulatos, feszült film némi fantasztikummal – robban vagy nem robban? Persze, hogy nem robban, de addig azért lerágjuk a körmünk…

A remek Tangerine-t is jegyző Sean Baker maradt a dokumentarista “budapesti” iskolánál e ma esti, Floridai álom (Cinemax, 21.50) címet viselő filmjében is. Amerika alulnézetben ismét, egy karcos képeslap, ezúttal a napfényes Floridából, egy giga-mega Disney-park közvetlen szomszédságából. Egy lilára festett motelben lakik sok-sok keserű, önhibájából vagy csak a sors szeszélye folytán tartós mellékvágányra került ember, akik így lemaradtak a szebb jövő felé száguldó amerikai álomról. Életüket a sokat látott, sokat tapasztalt gondnok (Willem Dafoe Oscar-díjra méltó alakításában) próbálja terelgetni, inkább kevesebb, mint több sikerrel, de rengeteg empátiával. Érdekes a rendező nézőpontja, ahogyan a motel körül csatangoló 5-7 éves gyerekhordák által láttatja a motel mindennapi – igen zűrös- életét, ahogyan a lakók (kurvák, alkoholisták és más hátrányos helyzetűek) próbálnak egyik napról a másikra jutni. Nyilván sokkolóan hat mindez azokra, akik számára Florida egy igazi Disney-paradicsom, a mindennapi luxus, a valóra vált álmok hazája – de innen, a pesti hatodik-hetedik-nyolcadik kerületből nézve mindaz a kegyetlen valóság, amit e film bemutat, sajnos még mindig csak az álom kategóriája (és most nem a filmbeli kötekedő, agresszív anya figurájára gondolok, hanem úgy, en bloc).

Szabó István filmje, a Szembesítés (Duna, 23.00) tulajdonképpen egy tárgyalás története. A második világháborút követően, egy tárgyaláson egy amerikai katonai ügyész (Harvey Keitel) szembesíti a művészi tehetség felelősségével, és annak erkölcsi vonzataival Wilhelm Furtwänglert (Stellan Skarsgard), a világhírű karmestert – aki a háború alatt hűségesen kiszolgálta a náci párt igényeit, mosolyogva gazsulált a náci vezérekkel, kiélvezve ennek pillanatnyi előnyeit… A film azonban felfogható egyfajta önvizsgálatnak, önvallomásnak is, hiszen a filmet alkotó Szabó egy másik diktatúrának, a kádári szocializmusnak volt besúgója, és nyilván ennek is köszönhetően, kiemelt státuszú művésze.

Megtört város (TV2, 23.55) rohadék, korrupt polgármestere (na, nem a Pistánk, hanem Russell Crowe) ingatlanpanamákba feledkezik, aminek köszönhetően felesége (Catherine Zeta-Jones) is “rossz” utakra kényszerül. Egy tökös ex-zsaru (Mark Wahlberg) azonban átlát a ködön, összerakja a puzzle-t és belenyomja a polgi fejét az általa teremtett kupac ****-ba. Persze, az ilyen mutatványok mindig igen veszélyesek… (Bővebben)

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!