A Missouri fejvadász (Film Mánia, 18.25) egy western. Na, de milyen western! Egy virtigli klasszikus, elég csak a stáblistára nézni: Marlon Brando és Jack Nicholson (a képen ők) mellett az amúgy szintén neves Randy Quaid csak sameszkodhat. A filmet Arthur Penn rendezte, 10 évvel a Bonnie és Clyde, 6 évvel a Kis nagy ember után.
A Moulin Rouge (Paramount Channel, 21.00) sem rossz választás, bármire is. Buz Luhrmann filmje duzzad a féktelen, pimasz, ám mégis elbűvölő energiáktól, s amikor Ewan McGregor elkapja Nicole Kidmant a langyos párizsi éjszakában, hátuk mögött azokkal a bizonyos háztetőkkel, fejük felett pedig még a Hold is mosolyog, sőt, Luciano Pavarotti képében még dalra is fakad! – na az valami frenetikus. Meg az egész, úgy ahogy van. Imádom. (Bővebben)
Apropó szerelem (Filmcafe, 21.00). Itt két középkorú embert láthatunk (Juliette Binoche és Clive Owen), akik valaha tehetséges művésznek számítottak. Mára azonban különböző okokból kényszerpályákon mozognak, ugyanabban az iskolában tanítanak. Segíthetnék is egymást, megértő társai is lehetnének a másiknak, ehelyett rivalizálásuk lassan valós háborúba fullad. Mivel azonban romantikus komédiáról lévén szó, a háború kimenetele borítékolható. (Ezt viszont még nem láttam.)
Gorbacsov glasznosztya által okozott felmelegedés egyik eredménye A cég érdekében (Film Mánia, 21.00) című kémtörténet, melyben egy CIA- és egy KGB-ügynök fog össze, hogy megmeneküljenek – saját cégeik elől. Maga a film egy közepes akciómozi, aminek igazi érdekessége a párost alakító páros: Gene Hackman nagyszerű színész, Mikhail Baryshnikov viszont világhírű balett-táncos. Az előbbit rengeteg filmben láthattuk már, az utóbbit viszont színészként szinte sosem.
Az Inferno (Sony Movie Channel, 21.00) gyakorlatilag az, ami maradt a Da Vinci-kódból, az Angyalok és démonok után. Ugyanaz a stáb, ráadásul a filmet Magyarországon forgatták. Inferno, naná. Hol máshol…
Aztán itt van még a jó öreg Sanyi bácsi is. A Monori. Bereményi Géza Eldorádója (Duna, 22.15), ha Amerikában készült volna, minden bizonnyal szekérderéknyi Oscar-díjat nyert volna, Eperjest, Andorait pedig együtt emlegetnénk Robert De Niróval és Al Pacinóval. Ehelyett azonban a film itt történt, Magyarországon. Monori, vagy akárki, aki lehetne akár Monori Sanyi bácsi is, a Teleki téren piacozott, éppen olyan fazonok között, mint az itt látható kis és nagy Gombacsik, a falábú, sánta, de utolsó vérig hűséges Berci (milyen szép jelenet, ahogyan elszavalja Bizet Gyöngyhalászából Nadir románcát, majd később, ahogy meghal) és a többiek. A túlélés, a minden áron való túlélés földhöz ragadt hősi eposza ez a film, mely úgy csúszik át a huszadik század történelmének útvesztőin, mint azok a híres pesti vagányok a razziázó rendőrök gyűrűjén. Keserű, mélyen cinikus kispolgári életbölcsességek ma is élő, ma is aktuális tárháza ez a nagyszerű film.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: