Elsőnek jöjjön egy kis Séta a Holdon (Paramount Channel, 19.50), egy szolidan erotikus, inkább csak romantikus történet lesz egy unatkozó háziasszonyról (Diane Lane), aki egy fülledt délutánon szenvedélyes viszonyba keveredik egy utazóügynökkel (Viggo Mortensen). Ismerősen hangzik? Lehet, de ettől még érdemes megnézni, mert nem biztos, hogy ugyanazt a történetet fogjuk látni, mint A postás kétszer csenget, vagy a Szív hídjai esetében láttuk…
A Peacemaker (RTL Spike, 21.00) című atombomba-rablásos piff-puffban Nicole Kidman alakítja az atommag-hasadáshoz értő tudóst, George Clooney pedig a szuperkommandóst. Nem tudom, nekem ez annyira rosszul hangzik, hogy a film lehet, hogy pont ezért lesz vicces… (A filmnapló szerint láttam már, de nem emlékszem belőle az égadta világon semmire.)
Én megmondom őszintén, mindig jól szórakozom a Bridget Jones-történeteken. Többször megnéztem már a korábbi részeket, persze, nem egészen önszántamból, legtöbbször amolyan karácsonyi háttértévézés részeként, Kevin után és Dennis előtt. Vagy fordítva. De mindig baromi jó Udvaros Dorottya szinkronja, ahogyan tolmácsolja a címszereplő, kezdetben szingli, de mégis hús-vér, pasizni, inni, gyereket szülni, tehát élni akaró harmincas, majd negyvenes csaj szeretetre méltó személyiségét – de amit Renée Zellweger eme utolsó részre –Bridget Jones babát vár (SuperTV2, 21.00)- művelt magával, arra nincs mentség. A botox, és/vagy a sebész szikéje egy felismerhetetlen, másodlagos frissességű pizzává változtatta ennek az amúgy bájos, tehetséges színésznőnek az arcát, és ez a tény bizony, alaposan rányomja a bélyeget az egész filmre. Ehhez már csak hab a tortán, hogy Colin Firth sem lett fiatalabb, viszont annál inkább öregebb. Így kettejük -a viccesen kiírt Hugh Grant helyett- Patrick Dempsey aktív közreműködésével vívott szerelmi csatározása a film végére több lett, mint nevetséges.
Az On-lány (Filmcafe, 21.00) című, idétlen magyar címe ellenére mégis említést érdemlő mozi már csak azért is érdekes lehet, mert Nicole Kidmant oroszul hallhatjuk benne játszani (feltéve, ha ezt az élményt nem cseszik el a szinkronizálással…). Nicole tehát egy orosz lányt alakít ebben a romantikus krimi-drámában, akit az internet segítségével “talált meg” magának John (Ben Chaplin – a képen Nicole Kidmannel), az angol banktisztviselő. (Bővebben)
A Lángoló Mississippi (Film Mánia, 21.00) Alan Parker 1988-as filmje, mely egy 1964-ben megtörtént -egyáltalán nem egyedi- esetet dolgoz fel, a témához illő, igen súlyos színészi alakításokkal, valamint alapos, katarzisra kihegyezett dramaturgiával. Valahol lent, Délen meggyilkolnak három, a feketék jogegyenlőségéért küzdő polgárjogi aktivistát. Két FBI ügynök (Gene Hackman és Willem Dafoe) utazik a helyszínre, ahol hamarosan kiderül, hogy a környéken mindent behálózó Ku-Klux-Klán keze lehet a dologban…
Robert Schwenke romantikus filmje, Az időutazó felesége (Duna, 21.00) ugyan nem merészkedik túl a nagy sikerű lányregény mozgóképes illusztrálásánál, azonban amit tesz, azt ízléssel teszi: a lányok, asszonyok cinikus férfitársai is el tudják viselni e filmet, esetleg némi utólagos ellenszolgáltatás beígérésével 🙂 , de semmiképpen nem rohannak ki a szobából öklendezve, mint általában az ilyen filmeknél. Persze, Eric Bana nem több mint sármos, de Rachel McAdams helyes, és most talán elég ennyi is. (Bővebben)
Két nyomorúságos körülmények között élő lúzer, a belga származású Eddy (Benoit Poelvoerde) és az algériai Osman (Roschdy Zem) a várható tetemes váltságdíj reményében kihantolja és ellopja az épp akkoriban elhunyt filmlegenda, Charlie Chaplin holttestét rejtő koporsót. A meghökkentő, bizarr sztori a valóság szüleménye: 1978 március 2-án valóban kiásta és elrabolta két balfék Chaplin koporsóját, minden úgy történt, ahogyan ezt A hírnév ára (m2, 21.10) című filmben is látni fogjuk. (Bővebben)
Az álmatlanságban szenvedők végignézhetik az Eleni (Duna, 22.55) című 114 perces háborús drámát is, melyben egy görög származású, amerikai újságíró (John Malkovich) visszautazik Görögországba, hogy kinyomozza, miért kellett édesanyjának -Eleninek- elhagynia hazáját az 1949-es görög polgárháborút követően. Nicholas Gage önéletrajzi regényét Peter Yates alkalmazta filmre, még 1985-ben.