Mit nézzünk ma a tévében?

Az esti első ajánlat egy nagy, romantikus klasszikus. Jean-Paul Rappeneau szerintem minden kihozott Edmond Rostand klasszikus Cyrano de Bergerac (m3, 20.50) című komédiájából, amit egy filmben, sok pénzzel ki lehet hozni, úgy, hogy az azért ne legyen gyökeresen más, mint az eredeti irodalmi mű. Sajnos, a magyar szinkron nem sikerült túl jól, szinte csikorog az igyekezet, ám rendszerint mégis “leválik” a hang a szereplőről. A fordítás viszont hibátlan, és Gérard Depardieu is telitalálat a címszerepre.

Edgar Allan Poe írásából született A Stonehearst Elmegyógyintézet (RTL Spike, 21.00) című 2014-es thriller, mely azzal a sokszor felmerülő poénnal játszik el, hogy sokszor úgy tűnik, hogy az őrület és az ún. normális világ között elmosódott a határ. Az elmegyógyintézetek mindennapjairól magának, Poe-nak is lehetnek első kézből élményei idült alkoholizmusából fakadóan, ám szerencsére ezeket ő képes volt szórakoztató formában közre is adni. Brad Anderson olykor vicces, de azért inkább borzongató filmjében Kate Beckinsale, Sir Ben Kinglsey, Jim Sturgess, Michael Caine, Brendan Gleeson és David Thewlis játsszák a főbb szerepeket.

Egy neves szereplőgárdája ellenére mégis eléggé ismeretlen, 1981-es krimidrámával is tölthetjük az estét. Robert Duvall egy kemény zsaru a Gyónás gyilkosság után (Film Mánia, 21.00) című történetben, Robert De Niro pedig a testvére: egy karrierjét minden eszközzel építgető katolikus pap. A zsaru egy kurva brutális meggyilkolása ügyében nyomoz, melynek fő gyanúsítottja az a nagyvállalkozó, aki a pap gyülekezetének fő támogatója… Jó kis film noiros dologra van kilátás. (A képen De Niro és Duvall.)

Viszont Az olasz meló (SuperTV2, 21.20) sem több egy tisztességes, jó szajréfilmnél, szintén sztárokkal: Mark Wahlberg, Charlize Theron, Edward Norton, Seth Green, Jason Statham, Donald Sutherland. (Bővebben)

Azt mondják a Coen-testvérek, hogy A félszemű (Duna, 22.16) című westernjükben Charles Portis 1968-as azonos című (True Grit) regényéhez nyúltak vissza, nem pedig simán lemásolták annak egy évvel későbbi, Henry Hathaway által rendezett és John Wayne címszereplésének Oscart is hozó első filmadaptációját. (Coenék filmje csak jelöléseket kapott, igaz, abból rengeteget.) A vicc kedvéért, nézzünk bele a ’69-es filmbe… Érdekes lehet összehasonlítani a látottakat Coenék filmjének idevágó jeleneteivel. Coenék filmjéről bővebben itt.

A Becstelen Brigantyk (Mozi+, 21.00) című mozit csak azok tekintik történelmi drámának, vagy akár világháborús tablónak, akik annak akarják, bármilyen okból is. A néhol meghökkentően vicces film Quentin Tarantino nazisploitation-hommázsa, mely ha nem is nyugszik feltétlenül egzakt történelmi alapzaton, azért masszívan mutatja az utat, mit s hogyan, kiknek és hova. (Bővebben) (A képen Eli Roth és Brad Pitt.)

Bár valójában Fenyő Miki (itt Szabó Kimmel Tamás) “nehéz” ifjúkorát dolgozza fel a Made in Hungária (Prime, 21.00) című tegnapi magyar musical-film, azért szerencsére képes megmaradni egy könnyed, habos-babos, táncos-bulizós komédiának – annak, aminek lennie is kell. (Bővebben)

Hasonlóképpen nosztalgiát tápláló balzsam Az utolsó mohikán (AMC, 21.00), mely elsősorban azért ajánlható ma estére is, mert benne Csingacsguk, Sólyomszem, Unkasz, csatakiáltás, tomahawk, wigwam és nyilak, tehát gyerekkorunk szinte összes fontos kelléke köszön vissza. Van a filmben minden ami kell, hisz’ mi indiánok vagyunk, mindannyian. Fejünkön ott a dísz, díszeleg. Sólyomszem szerepében Daniel Day-Lewis.

Az Ivócimborák (Sony Movie Channel, 21.00) című, igen remek kis független dráma eközben arról szól, hogy azok az emberek, akik amúgy remekül megvannak egymással, szeretnek együtt piálgatni, ugyanazokat a zenéket szeretik, ugyanazokon a poénokon nevetnek, s egyáltalán, azonos hullámhosszon rezegnek az élet szinte összes területén, azoknak mégis milyen nehéz szerelmeseknek lenniük egymásba – milyen nehezen lehet belőlük egy tökéletes pár. Holott valójában azok, mégis mindig a kényelmetlenebb, problematikusabb kényszerpályákat választják… Okos, kedves, barátságos, és ami a fő, életszagú történet ez, remek karakterekkel.

Így hétvége előestéjén szóba jöhetnek bizonyos Hétköznapi őrültségek (Duna, 22.11) is, tegnaphoz képest ismét egy viszonylag friss cseh komédia. Ez persze, nem baj, sőt! Szeretem a cseheket, főleg a filmjeiket (és a sörüket, meg a knédlijüket), és ezt a filmet ráadásul még nem is láttam. Petr Zelenka 2005-ös filmje esendő, kétballábas férfiakról (no, és talán nőkről) mesél, hogyan gabalyodnak bele az élet hétköznapi nehézségeibe. Szerintem jó lesz.

Wes Anderson, a kortárs film egyik legfurcsább, legsajátosabb, de mindenképpen leggazdagabb fantáziájú írója, rendezője és producere az Utazás Darjeelingbe (vagy Dardzsilingbe) (Paramount Channel, 21.00) című mozinak, melyben ugyanazt a témát boncolgatja tovább, amit korábban a Tennenbaum, a háziátokban elkezdett, és az Édes vízi életben folytatott: egy tehetséges, de teljesen degenerált család semmibe foszlását meséli érzékenyen, kissé bizarr, abszurd humorral, viszont mély bölcsességgel és humánummal. A család neve ezúttal Wittman és nem Tenenbaum, de ez végül is mindegy. Owen Wilson és Jason Schwartzman mellett Adrian Brody-t (a képen ők láthatók), valamint az elmaradhatatlan Bill Murray-t, Anjelica Hustont, vagy Natalie Portmant láthatjuk. Indiában játszódik a film, tehát ennek megfelelően -és Andersontól megszokottan- elképesztő színek tombolnak, a történet furi hangvételéhez azonban tökéletesen megfelelő Robert D. Yeoman operatőri munkája.

Michelle Pfeiffer eközben egy -nem titok- 40 éves producert alakít az Anyád lehetnék (Filmcafe, 21.00) című -másik- romantikus komédiában, aki egyedül neveli tini lányát (Saoirse Ronan). Egy castingon megtetszik neki egy fiatal színész (Paul Rudd), aki kapva kap az alkalmon és minden vágya, hogy befeküdjön a “szereposztó díványra”. A nő azonban hárítja a nagy korkülönbség miatt a közeledést, azonban az ostrom kitartó és leleményes. Hogy mit meg nem tesznek az emberek egy szerepért… (Nesze neked, #metoo)

Én szeretem Woody Allen szinte kisrealizmusba hajló, de azért még mindig szellemes drámáit is, melyeket mostanában készít, mint ahogyan a legendás, agyonidézett korábbi vígjátékait is: a ma esti Füles (Duna, 21.55) című varázslatos darab valahol félúton van a kettő között, ráadásul már domborít benne Scarlett Johansson is, sajnos, Hugh Jackman oldalán. (Bővebben)

Még szinte a délutánban kezdődik a Hibátlanok (Film Mánia, 17.55) című mozi, melyben Robert De Niro játssza Walt Koontz-t, az ex-biztonsági őrt. Magányosan él, büszke konzervatív nézeteire, amerikaiságára, valamint arra, hogy valaha hős volt. Meghiúsított egy bankrablást, és megmentette két társa életét. A heteroszexuális és férfias Walt nehezen viseli a szomszédban élő transzvesztiták néha valóban elképesztő viselkedését: oda-vissza repkednek a nemi irányultságot és érintkezést igen zaftosan megfogalmazott szidalmak. Egy késő éjszakai órán, miközben Walt egy bajba jutott szomszédon próbál segíteni, szélütés éri, bal oldala lebénul, beszéde érthetetlenné válik. Elkeseredésében és büszkeségében nem hajlandó kimozdulni lakásából, hogy terápiás kezelésekre járjon, megszakít szinte minden kapcsolatot a külvilággal. Úgy tűnik, remeteként éli le élete hátralévő részét, gyógytornásza azonban énekterápiát javasol neki. A sors keserű fintora: énektanárja a szemben lakó transzvesztiták vezéregyénisége, a Philip Seymour Hoffman által zseniálisan alakított Rusty lesz. (Bővebben)

A főműsoridő első ajánlatában Ed Harris adja a Porcelánhold (Film Mánia, 20.05) rutinos nyomozóját, aki szerelembe esik egy rossz házasságban senyvedő gazdag nővel (Madeleine Stowe). A nő egy nap hirtelen felindulásból meggyilkolja brutális férjét, szerelme pedig, minden rendőri etika ellenére, falaz neki. A zsaru fiatal, ám lelkes társa (Benicio Del Toro) azonban érzi, hogy valami nem stimmel a “partnerrel”… Kiváló a szereposztás itt is, de a filmmel sincs túl nagy baj.

Picit később válthatunk Kenneth Branagh Frankenstein-verziójára (Sony Movie Channel, 21.00) is, melyet Mary Shelley klasszikus, romantikus és viktoriánus horrorjából készített. A szörnyet Robert De Niro alakítja (lásd a képen), míg teremtőjét, az ifjú Frankenstein doktort a filmet is “teremtő” Kenneth Branagh. Az érdekességeket kedvelőknek jegyzem meg, hogy a forgatókönyvet a magyar származású és később igen jelentős pályát futó Frank Darabont jegyzi.

A Revolver (SuperTV2, 21.00) eközben Guy Ritchie 2005-ös filmje, mellyel azonban már kissé átbucskázott karrierjének a Blöffel, és A ravasz, az agy és a többivel meghágott meredélyén… De azért még van benne lendület. Lehet röhögni is, ám az eresztékek már hallhatóan recsegnek, a lufiból szökik a hélium, a vetítőgép pedig kockákat szalajt. De még, de még… Szerencse- és egyéb bűnös játék a téma, Jason Stathamnek pedig hosszú a haja.

A méltán filmtörténeti jelentőségű cseh új hullám egyik tehetséges és közönségsikereket is magának tudó örököse Jan Hřebejk, aki 2003-as filmjében -tőle megszokott módon, lásd: Kuckók– ismét a múlt század nyolcvanas éveibe, az emberarcúnak becézett szocializmus végnapjaiba kalauzolja el a fanyar, ironikus nosztalgiázásra kész nézőket. Az Irány a tenger! (Duna, 22.30) jelen esetben igen dacos jelszavát egy mellőzött szobrászművész adja ki családjának, aki remekművek alkotása helyett giccses műanyagfigurák sorozatgyártásával keresi meg a napi betevőt.

Abszolút up to date, friss és ropogós problematikával foglalkozik Vranik Roland sok-sok elismerést begyűjtött filmje, Az állampolgár (Paramount Channel, 21.00). Egy afrikai származású, évtizedekkel ezelőtt Magyarországon letelepedett és állampolgárságot kapott férfi beilleszkedési nehézségeivel ismerkedünk meg ebben a fiktív, de akár a valóságban is, bárhol megtörténhető történetben (bár gyanítom, hogy ma már senki nem kapna olyan “egyszerűen” állampolgárságot, mint a filmbeli férfi). Fun fact, hogy a férfit kiválóan alakító, amúgy “civilben” villamosvezetőként dolgozó Dr. Cake-Baly Marcelo (a képen Máhr Ági társaságában) fia, Kocsis-Cake Olivio jelen idő szerint a Parlamentben ül, mint országgyűlési képviselő. Mondhatnám, hogy de szép is ez az új világ, de nem mondom, mert amúgy nagyon nem az. Inkább ajánlom ezt a filmet megtekintésre. (Bővebben)

A múlt század nem is oly régi utolsó éveiben a kiváltságosok, fontos emberek, illetve az őket majmoló nímandok játékszere volt a mobiltelefon, mely ma már szinte mindenki számára elérhető játékszer, hírforrás, kommunikációs eszköz, fényképezőgép és ki tudja még, micsoda. A 2004-ben bemutatott Mobil (AMC, 21.00) című film talán az első volt a mozikban, amely fő cselekményszervező elemmé, majdhogynem főszereplővé léptette elő ezt a tenyérnyi elektronikus eszközt (mely ma már annyira azzá vált a való életben, hogy sok embernek már szinte a kezéhez nőtt). Larry Cohen, aki már egyszer rákattant a Fülkével a telefon vezetékes változatára, most valószínűleg az íróasztalán heverő mobilján akadt meg a szeme. Vagy azért, mert folyamatosan csörgött, vagy azért, mert meg sem szólalt: nem ez a lényeg. Ellenben, mi történik, ha valakinek egyszer megcsörren kézikészüléke, és egy hallhatóan remegő, halálra vált hang kéri a segítségét. Nem tudom, a script írása idején a híváskijelzés ismert volt-e már, valószínűleg nem, mert ha igen, akkor a filmben szereplő helyes, ám nyugati parti szörfös srácokhoz méltóan kellően üresfejű ifjú (Chris Evans) nevetve kilőtte volna a fals hívást. Nem így történt, és ez egy kifejezetten ötletes, szórakoztató akció-krimihez vezetett. (Bővebben)

Michael Radford még 1984-ben rendezte meg –George Orwell híres, a ma is túlontúl aktuális regénye alapján- az 1984 (Film Mánia, 21.00) című filmet, melynek főszerepében John Hurt látható, míg a film látványvilágáért a később komoly karriert futó Roger Deakins felel.

Többek szerint igazán remek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadása, melyet Henrik Ibsen XIX. század végén írt Hedda Gabler (m5, 21.50) című darabjából állítottak színre. A 129 éves színdarab üzenete ma is érvényes, és ezt a darab színpadra állítói pontosan és közérthetően képesek meg is fogalmazni. Remek színészeket láthatunk egy tartalmas, modern (és igen tömör) előadásban.

Elsőnek jöjjön talán a Szerencsecsillag (Viasat3, 21.00), egy szép, romantikus, hogy ne mondjam, giccses mese arról, hogy ha a katona (Zac Efron) hazatér a háborúból, akkor majd megtalálja azt a szép, szőke lányt (Taylor Schilling), akiről a csatazajban álmodozott egy véletlenül talált fénykép alapján… (Lásd a képen)

A sokszorosan újrahasznosítandó csomagban például Harrison Fordot láthatjuk, ezúttal a CIA keretében dolgozó kábítószermaffia-ellenes ügynökeként Végveszélyben (Paramount Channel, 21.00), amikor a feje fölött fonódnak össze a szálak a főnökei és az ellenségei között. Ez amúgy egy igen korrekt 1994-es thriller, sok sztárral: annyi, amennyi.

Ugyanő, tehát Harrison Ford a címszereplője A szökevény (Film+, 21.00) című, üldözős, árkon-bokron keresztül menekülős, izgalmas akció-kriminek. A címbeli szökevény egy jól szituált orvos, akit minden felmentő bizonyíték ellenére, feleségének meggyilkolása miatt mégis halálra ítél a bíróság. A pasas azonban megszökik és nyomában a Tommy Lee Jones által játszott rendőrbíróval, az életéért és az igazságért fut. Oscar-díjat azonban Tommy Lee kapott ezért az alakításért.

Aztán szerintem mára ennyi is.

Nemcsak a témája, hanem főszereplője miatt is érdekes lehet a címében is beszédes Brexit: Háborúban mindent szabad (HBO, 20.00), az HBO ma esti, friss és ropogós bemutatója. Benedict Cumberbatch alakítja Dominic Cummingst, egy politikai tanácsadót (akik az előtérben fontoskodó és köpönyeget pörgető gazemberek mögött kavarják a sz*rt), aki komoly szerepet játszott abban, hogy Angliában megszavazták az EU-ból való kilépést. Érdekes lesz látni, hogyan történik egy demokratikus népszavazás, az európai demokrácia kvázi bölcsőjében. Jaj nekünk.

Gyakori az a vád, hogy a magyar filmesek feldolgozatlanul hagyták “minden mai baj origóját”, a rendszerváltást. Ez így azonban nem teljesen igaz, hiszen itt van például András Ferenc izgalmas és fordulatos krimije, az 1994-ben készült Törvénytelen (m3, 20.15), melyben András régebbi, ma már kultikus státuszba került Dögkeselyű című filmjének emblematikus főszereplője, Cserhalmi György alakítja azt az értelmiségit, aki a neki törvény szerint járó kárpótlási jegyek kapcsán keveredik bele az ezekkel üzletelő, ügyeskedő, bűnös körökbe.

Brian De Palmát nem elsősorban sci-fijeiről, mint inkább hideglelős thrillerekről, vagy más földhöz ragadtan erőszakos filmjeiről ismerjük (és olykor szeretjük). A Mars-mentőakció (Viasat3, 21.00) viszont sci-fi, mely azonban nem a Star Wars-féle lézerkarddal vagdalkozó, mesefilmes vonulathoz sorolódik, hanem inkább a realitásokhoz áll közelebb, és akár már a közeljövőben is megtörténhet (és a mai földi eseményekre is utal). 2020-ban járunk, tehát öt év múlva. A történet, bár címében katasztrófahelyzetet ígér, valójában inkább a földi élet eredetére ad egyfajta -végtelen távlatokat nyújtó, de ma még fantasztikus- választ. Szerintem izgalmas, érdekes film, Tim Robbinsszal, Don Cheadle-el, Gary Sinise-zel és másokkal.

Szóba jöhet ma este is A Thomas Crown-ügy (RTL Spike, 21.00) is, egy szórakoztató szajréfilm-komédia, Steve McQueen után szabadon, Pierce Brosnan (valamint Rene Russo) előadásában. Siker, nők, pénz, csillogás, majd lebukás. Vagy sem.

Az Út a mennyországba (Duna, 21.00), a kiváló izlandi sztárrendező, Baltasar Kormákur első hollywoodi filmje, mely azonban hollywoodinak túl európai, túl független és túl művészi, Kormákur más filmjeihez képest viszont túl amerikai. Jók persze a színészek (Forest Whitaker, valamint Jeremy Renner, Peter Coyote, Julia Stiles), szépek a képek is, melyek egy halálos baleset utáni biztosítási nyomozásról tudósítanak.

Stephen King ‘A test‘ című novellájából készült Állj mellém! (m2, 21.10), egy igen remek ifjúsági kalandfilm, talán egyedüliként King borzongató életpályáján. Négy 12 éves srác unatkozik, és elindul megkeresni egy bizonyos holttestet, amit egyikük, a “dolog” keletkezésében sárosnak tűnő bátyját kihallgatva szerzett tudomást. Természetes, hiteles, helyenként vicces és csak picit thrilleres a film, Rob Reiner remek rendezésében és rengeteg későbbi sztár részvételével. (A képen jelenet a filmből.)

Amerika mítoszának egyik leglényegibb tartópillérei a hétköznapi hősök. A veterán Clint Eastwood -ennek megfelelve- a tőle elvárható precizitással alkotja meg a Sully – Csoda a Hudson folyón (HBO2, 21.30) című filmben a repülőgépét 155 utassal vészhelyzetben a jeges Hudson-folyóra leszálló Chesley Sullenberger kapitány legendáját. Perfekt, tulajdonképpen hibátlan film, mely elegánsan reprodukálja a szerencsés végű repülőgép-szerencsétlenség körülményeit, Tom Hanks (és Eastwood) pedig sikerrel teremti meg a hőst Sully alakjában – aki itt is, és a valóságban is szerény, de szakmáját magas szinten űző átlagember.

A Megtört város (TV2, 23.15) rohadék, korrupt polgármestere (na, nem a Pistánk, hanem Russell Crowe) ingatlanpanamákba feledkezik, aminek köszönhetően felesége (Catherine Zeta-Jones) is “rossz” utakra kényszerül. Egy tökös ex-zsaru (Mark Wahlberg) azonban átlát a ködön, összerakja a puzzle-t és belenyomja a polgi fejét az általa teremtett kupac ****-ba. Persze, az ilyen mutatványok mindig igen veszélyesek… (Bővebben)

Ma estére elsősorban egy igen kiváló, megtekintésre feltétlenül javasolt francia bűndrámát (bűndrámát, nem pedig bűn rossz drámát!) ajánlanék: a Rozsda és csont (HBO, 20.00) egy tragikus sorsú delfinidomárlány (Marion Cotillard) és egy kőkemény utcai harcos (Matthias Schoenaerts) szerelmét meséli el. (Bővebben)

Viszonylag régen láthattuk már Denzel Washingtont, egy floridai kisváros seriffjeként, Időzavarban (RTL Spike, 21.00). Egy időben majd minden héten lement – de hátha azóta elfelejtettük… Amúgy ez egy tisztességes, becsületes, középszerű, de azért még bőven nézhető krimi. Egy brutális kettős gyilkosság felderítése közben felfejtendő szálak igen messzire vezetnek, ám -némi meglepetésre- a seriff közvetlen közelében erednek.

Steven Spielberg gyermekei, úgy tűnik, végképp felnőttek, és az unokákat nyilván elzárva tartják a nagypapitól, akinek így nincs kinek mesélnie. Holott egyértelmű, hogy Spielberg egy dolgot biztosan nagyon tud: élvezetesen, szórakoztatóan és izgalmasan mesélni. Otthoni hallgatóság híján így mostanában magának mesél, motyog, de szemlátomást saját magát is untatja. Nem tudom ugyanis mással magyarázni, hogy miért bonyolódik bele Hollywood egyik legnagyobb mesélője ilyen zsenánt projektekbe, mint ez a kötelességszerű Oscar-jelölések erdejével meghintett Lincoln (Paramount Channel, 21.00) is… Persze, lehet, hogy Spielberg ezúttal azt vette fejébe, hogy egész népét fogja tanítani, mégpedig akármilyen fokon. A nép azonban -legalábbis szerintem- így hamar elunja magát és keres magának valami régi jó Indiana Jones-os piff-puffot, és nem lesz kíváncsi erre a mérhetetlenül komótos, nagyjából-egészében tökéletesen érdektelen, kosztümös életképre, vagyis hogy Lincoln-portréra. (Bővebben)

Billy Bob Thornton érdekesnek ígérkező Cormac McCarthy-adaptációját, a Vad lovakat (Duna, 22.15) még mindig nem tudtam megnézni. Félek tőle egy picit. Túl sok a kérdőjel. Matt Damon, Penélope Cruz? A színészként olykor zseniális teljesítményre képes Billy Bob rendez? Méghozzá a poszt-apokaliptikus irodalom királyának, McCarthy-nak írásából egy cowboyos filmet, ami nem western? Talán ma meglátjuk. (Mellesleg ez az a film, amelyről az egyik kormányközeli firkász annak idején azt állította, hogy a Quimby nevű zenekar a Most múlik pontosan… c. slágeréhez ennek egyik betétdalából nyúlt le harmóniákat…)

A Kék bársony (Film Mánia, 22.50), bár David Lynch egyik legközérthetőbb filmje, mégsem mondható tömegterméknek, hiszen sajátos, rejtélyekkel teli, sejtelmes atmoszférájával, a kérdőjelek ezreivel mégis inkább intellektuális kaland, mint befakkolható thriller. Amerikai kisváros, koszlott bárok, áporodott, füstszagú, súlyos függönyök, levágott fülek, a kék hold és Angelo Badalamenti sejtelmes melódiái. Innen nőtt ki a Twin Peaks. (A képen Kyle MacLachlan és Isabella Rossellini.)

Antal Nimród második Hollywoodban készült filmjében, az igen fojtott hangulatú Elhagyott szobában (TV2, 23.00) az ismerős dramaturgiai klisé egyik variációja történik: egy fiatal pár (Kate Beckinsale és Luke Wilson) kocsija lerobban az éjszaka közepén az üres országúton és betérnek a legközelebbi, lepukkant kis motelbe… Semmi különös amúgy, ügyes, profi munka ez a mozi – viszont egy picit magyar.