A Gyilkos szerelem (Film Mánia, 21.00) magyar címe nem lehetne már ennél közhelyesebb – nem mintha az eredeti Lonely Hearts, azaz Magányos szívek különb lenne, de a kettő összevetése már akár izgalmasnak is tekinthető. Hát még a szereplőgárda, melynek élén Salma Hayek domborít, olyan férfitársaságban, mint a mindig izgalmas Jared Leto (a képen), a körünkből sajnos túl korán eltávozott James Gandolfini, vagy a még bőven élő John Travolta. Megtörtént eseményeket mesél el a film: “Martha Beck és Ray Fernandez (Hayek és Leto) az 1940-es évek végén Amerikában garázdálkodtak – a magányos szívek gyilkosainak tartották magukat. Az ő életüket és halálukat dolgozza fel ez a film. Ray apróhirdetéseket ad fel, latin szeretőnek álcázva magát, s az így elcsábított gazdag, magányos nőket kirabolja, majd meggyilkolja. Marthába pedig első látásra beleszeret, így közösen folytatják tovább. Martha Ray testvérének adja ki magát, így a férfi még több nőt hálóz be, és öl meg brutális kegyetlenséggel. Két nyomozó (Gandolfini és Travolta) azonban a páros után ered, de sokáig nem találnak bizonyítékot, mert a bűnözők nem hagynak holttesteket maguk után.”
Giuseppe Tornatore, a talán legamerikaibb, leghollywoodiasabb hangú kortárs olasz filmrendező a két nagy siker (a Maléna, és az Óceánjáró zongorista…) után, 2006-ban szakított a színes, szélesvásznú romantikus drámával, hogy egy igazi, amolyan pszichologizáló, intellektuális európai filmet készítsen. Az ismeretlen (Filmbox Plus, 21.00) alapszituációja valóságos, tényszerű. A Szovjetunió felbomlása és a kelet-európai országok felszabadulása folytán a jobb, gazdagabb élet iránt vágyók milliói indulnak (ugyebár) a módosabb, vagy annak hitt nyugat-európai országok felé. Túlnyomó többségükre azonban a vágyott, tejjel-mézzel folyó Kánaán helyett csupán megalázó rabszolgasors várt. A történet főszereplője, Irena is komoly tervekkel érkezik Olaszországba, ahol azonban egy brutális és gátlástalan strici kezei közé kerül, aki embertelen módon kihasználja a lányt. Irenának azonban van mersze kezébe venni sorsának alakítását, kiválóan megtanult olaszul, a munkájára sohasem volt panasz, az élete azonban… (Bővebben)
A ’92-’93-as idényben néhány szép díjjal, jelöléssel elismert, új-zélandi Összetörve (m5, 21.50) egy fatális baleset következményeit boncolgatja – úgy saccolom, valami hasonló történet lesz ez, mint Stephen King híres-hírhedt Tortúrája, csak éppen több szálon, több szereplővel. Vagy nem. Két irodalomkritikus nő utazik a világ végén élő íróhoz egy interjúra, de balesetet szenvednek. Az egyik kórházba, majd tolószékbe kerül, a másik viszont megkeresi az írót, de nem azért, hogy megcsinálja az interjút…