Mit nézzünk ma a tévében?

Vasárnap, március 31.

Fanyar humorú, mókás kis krimivígjáték lesz Az ember, aki túl keveset tudott (Paramount Channel, 20.00), még bőven a múlt századból. Az emblematikus karakterű Bill Murray alakítja a címszereplőt (lásd a képen), aki egy igen homályos bérgyilkossági ügybe csöppen bele, mint Pilátus a krédóba, holott csak Londonban élő öccséhez (Peter Gallagher) érkezik látogatóba.

 

 

Nem sokkal később azonban Renée Zellweger is mindjárt megőrül a Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (SuperTV2, 21.00) című romantikus komédiában – nyilván nem tudja, mit vegyen fel, vagy éppen le. Hugh Grant és Colin Firth közben minden bizonnyal malmozik.

Johnny Deppet ma este Betépve (Viasat6, 21.00) láthatjuk, ami ezúttal tényleg egy élmény lesz. Ted Demme remek filmje egy tökéletesen hétköznapi srác életrajza, aki egy hirtelen ötlettől vezérelve az egyik legnagyobb amerikai kokainimportőrré küzdötte fel magát, még régen, valamikor a diszkógömbös, flitteres hetvenes években.

A belga Gustave de Kervern már rendezőként és színészként is okozott izgalmas perceket (például az Aaltra, illetve Profi bérgyilkost keresünk – nem nem akadály című filmekben). A ma este bemutatandó A házmester (m2, 21.10) című történet ugyan nem az ő elméjéből pattant ki (ez Pierre Salvadori alkotása, tőle amúgy a Mosás, vágás, ámítás című szappanhabkönnyű komédiát láttam korábban), de színészként itt is képes meghatározni az egész film hangulatát. A nagy, nedves kutyaszemeiből áradó végtelen és mély bánat, ahogy kissé korpulens, mackós termetével, kissé billegő járásával keresztülbattyog a filmen, szinte érezzük, hogy ennek a palinak nem lesz jó vége… Színészileg nem csinál semmit, a szó szakmai értelmében, csupán jelen van, azt azonban tagadhatatlan súllyal teszi. Az általa alakított karakter annyira nem passzol bele semmilyen ismert klisébe, annyira nem megszokott, hogy egy pillanatra sem merül fel, hogy nem valóságos történetet látunk. (Bővebben)

Az idő pénz, mint tudjuk: the time is money. A korábban is igen karakteres filmekkel előálló Andrew Niccol író-rendező e gondolat köré fűzte fel a Lopott idő (RTL Klub, 21.35) című -szerintem kifejezetten érdekes- filmjét, melyben az az alapszituáció, hogy bizonyos genetikai hókuszpókuszoknak köszönhetően, a közeli jövőben az emberiség nem öregszik tovább 25 éves koránál, s az ezentúl megélendő perceket, órákat, éveket, optimális esetben akár évmilliókat, a mi általunk ismert pénzhez hasonlóan, egyfajta sajátos technikával adják-veszik. Akinek elfogyott az ideje, annak kampec. Akinek kevés van, az mindenhová rohan, aki pedig időmilliomos, az ráér mindenre. (Bővebben)

Megnézhetjük Az angol beteget (Duna, 22.01), ha már régen láttuk. Mondjuk azt, hogy ez is egy magyar Oscar-díj, hiszen a sztori, ugye, de ami a lényeg, hogy a film zenéje is kapott abból az esőből, ami e jó hosszú és jó romantikus alkotásra hullott annak idején; az pedig nagyban támaszkodik Sebestyén Márta hangjára. Úgyhogy. Úgy rémlik, annyira nem is rossz film ez, ráadásul…

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!