Elsőként talán nézzük meg, hogyan lesz Hugh Grant Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le (Paramount Channel, 18.55). Ez az angol romantikus komédia az első világháború idején játszódik egy walesi faluban (Ffynnon Garwban 🙂 ), valamint a hozzátartozó dombon. Hegyen. Majd kiderül a filmből. Grant egy angol térképész, aki idegenül mozog a bájos, de maguknak való, furcsa modorú emberek által lakott faluban. Cuki film.
Jó kis nevetős konzervszínház lesz Goldoni klasszikus komédiája, a Mirandolina (m3, 20.55). A címszerepben Udvaros Dorottyát láthatjuk, emblematikus értékű, híres alakításban, Major Tamás, Benedek Miklós, Máthé Erzsi, Eperjes Károly, Bubik István és mások társaságában. Az előadást 1982 május 14-én mutatta be az akkori Nemzeti Színház, Zsámbéki Gábor rendezésében. (Az előadás egy évvel később átkerült a Katona József Színházba, ahol hosszú évekig volt műsoron.)
Tegyük össze a Majmok bolygójának majomlázadásos részét Hitchcock Madarakjával és a bunkó zenetanáros Whiplashel, és megkapjuk Mundruczó Kornél filmjét, a Fehér Istent (Filmcafe, 21.00). (Pici szépséghibája ennek az egyenletnek, hogy a Whiplash biztosan nem lehetett minta a történet alkotói előtt, tekintve, hogy kb. egy időben készültek.) Amúgy magával, a filmmel nincs különösebb bajom, hiszen az emberek valóban állatok, és szerencsére, az állatok nem emberek… Ugyan picit lehetett volna húzni a sztorin itt-ott, picit kevesebb, vagy éppenséggel sokkal több vér sem ártott volna. Én elbírtam volna azt is, ha Mundruczó még merészebben valamelyik -amúgy felvetődő- zsáner felé hangolta volna eddigi legközönségbarátabb filmjét – de a végeredmény egyáltalán nem rossz. Kutyások ki ne hagyják!
A Tiszta vér (Film Mánia, 21.00) című filmben egy sajátos személyisége miatt ex zsaru (Samuel L. Jackson) takarítja szakmányban a bűntények után maradt mocskot, jobb és más híján. Egy nap azonban véletlenül egy nagy port felverő bűntény bizonyítékai is felmosódnak az elkövetés helyszínén, és ki lenne más a gyanúsított, mint maga, a takarító…
A török Deniz Gamze Ergüven filmje nem véletlenül keltett komoly feltűnést a 2015-ös cannes-i fesztiválon és nem véletlenül készült francia produkcióban. A Mustang (Duna, 22.15) megkapó és emlékezetes nyitóképében néhány tinédzserkorú lány hancúrozik önfeledten néhány fiú iskolatársukkal tanítás után a tengerben, mint pajkos, energiától duzzadó vadlovak. Még gyerekek, játszanak csupán, sivalkodásuk az ártatlan öröm hangja. A vízbe felöltözve futnak bele, csak a hajuk száll szabadon szerte-széjjel, mint musztángok sörénye a szélben, felszabadultak és boldogok. A lányok (lásd a képen) illetlen viselkedésükért mégis feddést kapnak nagyanyjuktól, hiszen mit fog szólni a falu ilyen paráznaság láttán?! (Bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: