Az első ajánlat az író Thomas Wolfe (aki nem összekeverendő a szintén író Tom Wolfe-al!) novellisztikusan rövid életéről szól. A Genius (Paramount Channel, 21.00) címszerepét Jude Law, feleségét Nicole Kidman, szerkesztőjét és mentorát Colin Firth, míg mellékszereplőként Ernest Hemingway-t Dominic West, F. Scott Fitzgeraldot pedig Guy Peace alakítja. A komoly, neves szereposztást villantó, 2016-ban Berlinben Arany Medvére is jelölt film ehhez képest egy szolid, de értelmes, nyugodt film egy nálunk tán kevéssé ismert, de a későbbi irodalmi vonulatokra (mint pl. az ún. beat-költők, Kerouac, Mailer, Philip Roth) nagy hatással bíró írót mutat be. (A képen Jude és Colin.)
Ha nagyot akarnék mondani, akkor azt mondanám, hogy az Élve eltemetve című klausztrofób horrorral hangosat koppantó Rodrigo Cortés azt követő filmje, A gyilkos médium (Filmcafe, 21.00) egyfajta Mario és a varázsló light. De nem akarok nagyot mondani, ezért maradjunk csak annyiban, hogy egy idegesítően elfuserált ziccer. Szkeptikus tudósok (Sigourney Weaver és Cillian Murphy) szeretnék lebuktatni a vak illuzionista-sztárt (Robert de Niro). Alapvetően jó az ötlet, azonban a film -az említetteken kívül is remek szereposztás ellenére- megbukik az ügyetlen, sőt logikátlan cselekményen, cselekményszervezésen és azon, hogy az alkotóknak szemmel láthatóan elfogyott a puskaporuk a végkifejletre.
Látszólag pikáns témáról van szó Stuart Blumberg okos és tulajdonképpen ízléses -független- komédiájában, a Vágyak szerelmeseiben (Viasat3, 21.00), melyben azonban látni fogjuk, hogy igenis kínos problémáról, a szexfüggésről van szó. Lehetne ez a film üres lónyál, altesti humorban bővelkedő kreténség és unalmas, művészieskedő erotika is, de ehelyett egyenesen, őszintén, könnyeden, de nem súlytalanul, kerek-perec megfogalmazva kerül terítékre az inkriminált addikció. Mark Ruffaloban, Gwyneth Paltrow-ban, Pinkben és Tim Robbinsban pedig nehéz csalódni.
Jerome Kilty színdarabja, a Kedves hazug (m3, 21.15) hatalmas ziccer nagy színészeknek. A játék két híresség között zajlik: G.B. Shaw, a híres író, valamint Mrs. P. Campbell, a (múlt) századelő híres angol színésznője, sok Shaw-ősbemutató főszereplője folytatott egymással olykor élesen csattogó pengecsatához hasonlító, máskor játékosan évődő levelezést, gyakorlatilag egész hosszú életükön keresztül. A megható, máskor vicces, vagy éppen drámai párbeszédet nálunk például Lukács Margit és Major Tamás játszotta sok éván át a Nemzetiben, jelenleg Molnár Piroska és Jordán Tamás játssza a Rózsavölgyi Szalonban – ezen az 1982-es tévéfelvételen Tolnay Klári és Mensáros László adja egymásnak a lapot. Az élmény garantált.
Aranyos film a Roxanne (Duna, 21.25), mely Edmond Rostand Cyranójának modern feldolgozása, melyben a nagy orrú és folyékony nyelvű főhős ezúttal egy csúnya, nagy orrú, de segítőkész tűzoltó (Steve Martin), aki… ismerjük a sztorit. A csaj Daryll Hannah, aki pedig nem tud udvarolni, az Chris McConell.
Derült égből villámcsapásként jelenik meg ma este egy Peter Greenaway-opusz, A Z és két nulla (m5, 21.50) egy ikerpár története, akik egyszerre vesztették el feleségeiket (mert autójuk egy hattyúval ütközött…). A gyász következtében a két testvér, munkahelyükön, az állatkert (ZOO) proszektúráján még mélyebbre merül a halott testek bomlásának vizsgálatába – Greenawayhoz méltó excentrikus téma. A művészettörténeti utalásokkal telezsúfolt, az élet és a halál természetén elmélkedő, szabad nyelvezetű kísérleti film alatt, a szokott módon, Michael Nyman zenéje zakatol.
Kim Ji-woon, a legendás, mondhatni kultikus dél-koreai rendező Sergio Leone előtt tiszteleg 2008-as alkotásával: A jó, a rossz, és a furcsa (Film Mánia, 22.45) című filmben a két legismertebb Leone-spagetti, a Volt egyszer egy vadnyugat és A jó, a rossz és a csúf jellegzetes motívumai, pillanatai vannak valami eszement tempóban, koreai ízlés szerint összegyúrva, koreai szereplőkkel, koreai helyszíneken. A film két óra, de öt percnek tűnik… (Bővebben)
Gaál István, a magyar film egyik méltatlanul keveset emlegetett, ám mégis európai hírű reprezentánsa ma este az 1970-ben készült Magasiskola (Duna, 23.16) című filmjében, egy alföldi solymásztelep életén keresztül beszél egy eltorzult értékrendek alapján működő, autoriter módon irányított társadalomról.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: