A történelmi valóság ihlette Steven Spielberg filmjét, a Schindler listáját (SuperTV2, 21.00). A történet főhőse, egyben címszereplője Oskar Schindler, egy német (mondjuk úgy) vállalkozó (Liam Neeson), aki kezdetben önös érdekéből, később, felismerve a nácik zsidókkal kapcsolatos őrült tervét, már egyre elhivatottabban, a végén pedig már szinte mániákus elszántsággal alkalmazott lágerből kiszervezett zsidókat hadianyaggyártó üzemeiben, így mentve meg több mint ezer embert a biztos haláltól. Schindler kalandos történetét Thomas Keneally írta meg nagy sikerű regényben, s ebből készült ez a 7 Oscar-díjjal jutalmazott, méltóságteljes, ám ízig-vérig hollywoodi tabló.
Szintén a valóság ihlette A berni követ (Filmbox Extra HD, 21.00) sztoriját is. Az izgalmas, thrillerszerű film egy 1958-ban megtörtént eseményt mesél el, melynek során két, ismeretlen fegyveres hatolt be a Magyar Népköztársaság berni nagykövetségére. A főszerepben Kulka Jánost, valamint Szabó Kimmel Tamást, Kádas Józsefet és Szikszai Rémusszt láthatjuk. (Bővebben)
Fábri Zoltán részben amerikai produkcióban készítette el Molnár Ferenc meghatározó erejű ifjúsági regényének, A Pál utcai fiúknak (m5, 21.05) filmváltozatát. A film ma már klasszikus, aminek még azt is meg lehet bocsájtani, hogy a (múlt) századforduló nyóckerében a fiúk baseballoznak… (Jó, lehet, hogy métáznak. Nem nyitok vitát.)
Nézhetjük később Alfiet (RTL II, 22.00) is, aki egyéb szolgáltatások mellett gazdag nőket fuvarozgató, New York-i limuzinsofőr – aki aztán, már fuvaron kívül, maliciózus, pikírt megjegyzésekkel illeti őket. Természetesen, egy idő után ő sem marad ennyire magabiztosan nyeregben, mert jön egy nő. Vagy kettő. Vagy ki tudja. Ez a film egy 1966-os, hasonló című angol film remake-je, abban az akkor még fiatal Michael Caine volt a hímsoviniszta, piperkőc puncibubus sofőr, akit ez alkalommal Jude Law alakít. A hölgyek: Susan Sarandon, Sienna Miller, Marisa Tomei, és mások.
Minden merev, kőtáblákba vésett elvek alapján működtetett konzervatív rendszer elébb-utóbb kivívja az ellene való lázadást. Nincs kivétel. Ráadásul a forradalom sokszor a legváratlanabb irányból, a rendszer belsejéből érkezik, így annak romantikus, idealisztikus hevülete, valamint igazságtartalma ilyenkor még kevésbé megkérdőjelezhető. A Holt költők társaságában (RTL Klub, 22.45) például egy független gondolkodású, lendületes irodalomtanár (Robin Williams – a képen) alakítja át a szigorúan hagyománytisztelő angol fiúiskola merev, kőtáblákba vésett rendjét azzal, hogy tanítványaival valóban meg tudja szerettetni az irodalom, a művészetek és ezeken keresztül az élet nagyszerűségét. Kötelező érvényű, katartikus film minden diák, de főleg minden pedagógus számára!
A Nem vénnek való vidék (Film+, 23.25) tulajdonképpen a kitűnő spanyol színész, Javier Bardem egyik igen komoly jelenése, ugyanis Anton Chigurgh vérfagyasztó bérgyilkos-karakteréért joggal kapta meg az Oscart, ám Tommy Lee Jones barázdált arcát, és a végkifejletben elmondott, mélyen keserű monológját is nehéz elfelejteni. A film emellett elhozta a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek (Joel és Ethan Coen) és a legjobb forgatókönyvnek járó szobrot is. (Bővebben)
Egyébként azon gondolkozom, hogy annyira nem is cinikus Hitler születésnapján műsorra tűzni pl. a Schindler listáját (de mondhatnám, hogy távolról, nagy vonalakban a Holt költők társaságát is), hiszen a történet pont arról szól, hogy hiába kiabált ez a nyomorult pojáca, hiába hülyítette (és hülyíti) emberek milliót, és sajnos, hiába öletett meg ugyanennyit, a Jó, a bátor, a kurázsi mindig legyőzi…
Uhh, igaz. Én azonban bármilyen fokú cinizmust kinézek ebből a TV2-s/MTVA-s bagázsból…
Kíváncsi vagyok a műsorszerkesztő elgondolására, aminek az lett a vége, hogy Adolf Hitler születésének 130. évfordulóján kerül programba a film