Mit nézzünk ma a tévében?

Ma este például megkönnyezhetjük újra a Szerelmünk lapjait (RTL II, 18.40/23.00). A fiú –Nick Cassavetes– rendezi e filmben édesanyját, Gena Rowlandst, aki egy idős nőt alakít ebben a szívszorító történetben. A néni egy szeretetotthon lakója. Súlyos Alzheimer-kórban szenved, tulajdonképpen alig emlékszik már valamire korábbi életéből. Az ápolók lökdösik túl minden egyes napon, csak egy idős betegtársa (James Garner) jár be hozzá, hogy egy fekete könyvből olvasson fel neki történeteket egy hajdani szegény asztalossegédről (Ryan Gosling) és egy gazdag, déli lányról (Rachel McAdams)… (Bővebben)

A tévé előtt gubbasztó családok érdeklődésére tarthat számot Az igazi kaland (TV2, 18.55) ma este is, hogy elnyúlva a kopottas IKEA kanapén együtt könnyezzék-rötyögjék végig Cameron Crowe történetét, melyben egy korán megözvegyült apuci (Matt Damon) tesz komoly erőfeszítéseket két gyermeke felnevelése érdekében: a hajdani elfoglalt szerkesztő feladja állását és egy vidéki, kissé lepukkant állatkertet is tartalmazó birtokon kezd új életet gyermekeivel. Gyerekek, saját állatkert, amiben vannak állatok, jóképű, ám magányos, gyermekeit bájos sutasággal terelgető apuka – a filmben bonyodalom bonyodalom hátán, a kanapén azonban tuti a siker.

Lassú ritmusú, de igen mélyre hatoló dráma a német Tom Tykwer által 2002-ben rendezett A gyilkosok is a mennyországba mennek (RTL Spike, 21.00). A forgatókönyvet a nagy lengyel moralista, Krysztof Kieslowski írta, így talán nem meglepetés, hogy komoly, elgondolkodtató élmény vár azokra, akik kíváncsiak egy férjét kábítószer-túladagolás miatt elvesztő asszony (Cate Blanchett) küzdelmére, melyet azok ellen vív, akik férjének a gyilkos drogot adták.

Julio Medem mesteri érzékenységgel tárja fel egy asszony (Penelope Cruz) görög sorstragédiába beillő történetét. Mama (m2, 21.10) című filmje nagyon egyszerű üzenetet hordoz: van helyünk és van dolgunk ezen a földön. (A képen jelenet a filmből.) Időnk ki van mérve, kinek több, kinek kevesebb. Nehéz együtt élni a tudattal, hogy perceink, napjaink meg vannak számlálva, miközben talán fontos teendőink lennének még az életben. (Bővebben)

Kicsit mintha anakronisztikus lenne Richard Curtis Igazából szerelem (SuperTV2, 22.15) című, kétórás szerelmi kaleidoszkópjának ma esti vetítése, tekintve, hogy a sztori inkább a karácsonyi tematikába illik inkább… Persze, ettől még ez egy kiválóan megírt és ugyanilyen jól megszerkesztett romantikus komédia, szuper karakterekkel, ezekhez méltó színészi alakításokkal, minimális mélységgel, de semmiképpen nem felszínességgel, olykor meghökkentően frivol, de még vicces szabadszájúsággal. (Bővebben)

Az anyaság komplex érzelem- és gondolatzuhatagáról egy férfi csak felszínes és közhelyes gondolatokkal bírhat, még akkor is, ha kivételesen érzékeny lélekkel áldotta meg őt a sors. Avatott segítség nélkül hitelesen nem is mesélhetne erről, még a családi témákban igen jártas Rémi Bezançon sem. Hogy A legszebb dolog (Duna, 23.05) mégis igen pontosra (mondom én, a szintén pasi) sikerült, ahhoz a valóságban (is) filozófiaprofesszorként és íróként ténykedő Eliette Abecassis olykor igen sarkosan fogalmazó és metszően őszinte önéletrajzi ihletésű regénye nyújtja a masszív alapot, amiből aztán egy másik nő, Vanessa Portal segítségével kerekedik ki ez a remek kis film. (Bővebben)

Enyedi Ildikó Oscar-díjra is jelölt, ám egy csomó más, fontos díjat el is nyert filmjét, a Testről és lélekről (TV2, 23.35) szólót jól eldugták az éjszakába, pedig szerintem ma vetítik először a tévében nem prémium csatornán… (Bővebben)

A történelmi valóság ihlette Steven Spielberg filmjét, a Schindler listáját (SuperTV2, 21.00). A történet főhőse, egyben címszereplője Oskar Schindler, egy német (mondjuk úgy) vállalkozó (Liam Neeson), aki kezdetben önös érdekéből, később, felismerve a nácik zsidókkal kapcsolatos őrült tervét, már egyre elhivatottabban, a végén pedig már szinte mániákus elszántsággal alkalmazott lágerből kiszervezett zsidókat hadianyaggyártó üzemeiben, így mentve meg több mint ezer embert a biztos haláltól. Schindler kalandos történetét Thomas Keneally írta meg nagy sikerű regényben, s ebből készült ez a 7 Oscar-díjjal jutalmazott, méltóságteljes, ám ízig-vérig hollywoodi tabló.

Szintén a valóság ihlette A berni követ (Filmbox Extra HD, 21.00) sztoriját is. Az izgalmas, thrillerszerű film egy 1958-ban megtörtént eseményt mesél el, melynek során két, ismeretlen fegyveres hatolt be a Magyar Népköztársaság berni nagykövetségére. A főszerepben Kulka Jánost, valamint Szabó Kimmel Tamást, Kádas Józsefet és Szikszai Rémusszt láthatjuk. (Bővebben)

Fábri Zoltán részben amerikai produkcióban készítette el Molnár Ferenc meghatározó erejű ifjúsági regényének, A Pál utcai fiúknak (m5, 21.05) filmváltozatát. A film ma már klasszikus, aminek még azt is meg lehet bocsájtani, hogy a (múlt) századforduló nyóckerében a fiúk baseballoznak… (Jó, lehet, hogy métáznak. Nem nyitok vitát.)

Nézhetjük később Alfiet (RTL II, 22.00) is, aki egyéb szolgáltatások mellett gazdag nőket fuvarozgató, New York-i limuzinsofőr – aki aztán, már fuvaron kívül, maliciózus, pikírt megjegyzésekkel illeti őket.  Természetesen, egy idő után ő sem marad ennyire magabiztosan nyeregben, mert jön egy nő. Vagy kettő. Vagy ki tudja. Ez a film egy 1966-os, hasonló című angol film remake-je, abban az akkor még fiatal Michael Caine volt a hímsoviniszta, piperkőc puncibubus sofőr, akit ez alkalommal Jude Law alakít. A hölgyek: Susan Sarandon, Sienna Miller, Marisa Tomei, és mások.

Minden merev, kőtáblákba vésett elvek alapján működtetett konzervatív rendszer elébb-utóbb kivívja az ellene való lázadást. Nincs kivétel. Ráadásul a forradalom sokszor a legváratlanabb irányból, a rendszer belsejéből érkezik, így annak romantikus, idealisztikus hevülete, valamint igazságtartalma ilyenkor még kevésbé megkérdőjelezhető. A Holt költők társaságában (RTL Klub, 22.45) például egy független gondolkodású, lendületes irodalomtanár (Robin Williams – a képen) alakítja át a szigorúan hagyománytisztelő angol fiúiskola merev, kőtáblákba vésett rendjét azzal, hogy tanítványaival valóban meg tudja szerettetni az irodalom, a művészetek és ezeken keresztül az élet nagyszerűségét. Kötelező érvényű, katartikus film minden diák, de főleg minden pedagógus számára!

A Nem vénnek való vidék (Film+, 23.25) tulajdonképpen a kitűnő spanyol színész, Javier Bardem egyik igen komoly jelenése, ugyanis Anton Chigurgh vérfagyasztó bérgyilkos-karakteréért joggal kapta meg az Oscart, ám Tommy Lee Jones barázdált arcát, és a végkifejletben elmondott, mélyen keserű monológját is nehéz elfelejteni. A film emellett elhozta a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek (Joel és Ethan Coen) és a legjobb forgatókönyvnek járó szobrot is. (Bővebben)

Tök jó kis film a Kincsem (Cool, 20.30), ha a mércét a hollywoodi típusú, romantikus, kosztümös filmekhez tesszük: ez a film szinte minden tekintetben megugorja ezt. Nem nagyon láttam még ilyen jól vágott és ilyen látványos magyar műfaji filmet, és ez a teljesítmény most már valóban mérhető nemzetközileg is. Jó a sztori is. Nagy Ervinre mintha ráöntötték volna a főszerepet, Petrik Andrea szabálytalan karaktere is remek választás, mint ahogy elsőrangú az egész casting, tokkal-vonóval. Jó a CGI, izgalmasak a lovasjelenetek, szépen is van fényképezve az egész film (Szatmári Péter), tehát a maga nemében közel hibátlan két óra szórakozás és izgalom a rászánt két óra (rendező: Herendi Gábor). Tényleg meg tudom számolni egyetlen kezemen a komolyabb kifogásaimat: pl. a báljelenet táncbetéte kifejezetten nevetséges volt. Értettem én a dialógban elrejtett anakronisztikus poénokat (a kocsmában a szelfizés, lóval beparkolás a kastély elé: De karcolás ne legyen rajta! – adja a lovászfiú kezébe Blaskovich gróf a kantárt, stb.), amivel semmi baj nem lett volna, ha ez a “posztmodern időtlenkedés” alapkoncepció lett volna a filmben. De így, hogy csak néha, váratlanul sült el ilyenből egy-egy, inkább volt zavaró, idétlen, mint valóban vicces. A szintén nem éppen korhű jelmezekkel viszont semmi bajom nem volt, jól néztek ki.

A múlt századelő polgári szalonjainak félhomályos, bűnös, világába kalauzol a Félvilág (Filmcafe, 21.00) című, az előbbi ajánlathoz hasonlóan igen decens kiállítású, egyben feszült és izgalmas, erotikától sem mentes krimi-dráma, mely egy kétes erkölcsű, pletykákra bizton okot adó egzisztenciájú úrhölgy, bizonyos Mágnás Elza (Kovács Patrícia) meggyilkolásának történetét meséli el. (Bővebben)

A francia Guillaume Canet amerikai filmje, a Vérkötelék (Film Mánia, 21.00) egy testvérpárról szól: a bátyust (Clive Owen) jó magaviselete miatt éppen kiengedik a dutyiból, ahol gyilkosság miatt ült. Odakint öccse (Billy Crudup) várja, egy ígéretes karrier előtt álló zsaru, aki talán érthetően kissé vonakodva vállalja fel a sittes bátyja feletti gondoskodást. A bátyó azonban meg akar változni – kérdés, hogy erre képes-e? A sztorit ugyan láttuk már itt-ott, azonban Canet jó rendező, a további szereposztás pedig minimum érdekes, hiszen az Oscar-díjas Marion Cotillard mellett feltűnik a filmben pl. James Caan, Mila Kunis vagy Noah Emmerich is…

Korunk Hofi Gézája, Bödőcs Tibor (lásd a képen) is jelentkezik vadonatúj műsorával. A Nincs idő a gólörömre (Comedy Central, 21.00) egészen biztosan telitalálat lesz ott, ahol legjobban fáj (nekik).

Nagypéntek lévén, mi passzolna jobban a mai nap hangulatához, mint Mel Gibson annak idején nagy feltűnést keltő, helyenként kisebb-nagyobb botrányokat okozó A Passió (Paramount Channel, 21.00) című, erősen fogalmazó és erős érzelmeket is kiváltó/kiváltani képes drámája. A film gyakorlatilag pontosan arról szól, ami a mai napon történt a jeruzsálemi Koponyák hegyén, nagyjából ezerkilencszáz-nyolcvanhat évvel ezelőtt, már ha igazat adunk mindannak, ami a “nagy könyvben” meg vagyon írva. Hogy azonban maga a mű, mármint ez a mai film milyen, arról megoszlanak a vélemények… Gibson mindenesetre a maga legteljesebb történeti hűségében szerette volna ábrázolni Jézus utolsó óráit, s annyit egészen biztosan elért, hogy a film megtekintése legalább olyan kínszenvedés, mint amit a Názáreti átélt a Via Dolorosán.

Nem túl friss, de ettől még igen veretes, izgalmas -kvázi történelmi- film A misszió (m5, 21.05), mely a dél-amerikai dzsungelben játszódik vad indiánok, egy spanyol rabszolgakereskedő (Robert De Niro), egy jezsuita szerzetes (Jeremy Irons), valamint a portugál gyarmatosítók között.

Az első ajánlat az író Thomas Wolfe (aki nem összekeverendő a szintén író Tom Wolfe-al!) novellisztikusan rövid életéről szól. A Genius (Paramount Channel, 21.00) címszerepét Jude Law, feleségét Nicole Kidman, szerkesztőjét és mentorát Colin Firth, míg mellékszereplőként Ernest Hemingway-t Dominic West, F. Scott Fitzgeraldot pedig Guy Peace alakítja. A komoly, neves szereposztást villantó, 2016-ban Berlinben Arany Medvére is jelölt film ehhez képest egy szolid, de értelmes, nyugodt film egy nálunk tán kevéssé ismert, de a későbbi irodalmi vonulatokra (mint pl. az ún. beat-költők, Kerouac, Mailer, Philip Roth) nagy hatással bíró írót mutat be. (A képen Jude és Colin.)

Ha nagyot akarnék mondani, akkor azt mondanám, hogy az Élve eltemetve című klausztrofób horrorral hangosat koppantó Rodrigo Cortés azt követő filmje, A gyilkos médium (Filmcafe, 21.00) egyfajta Mario és a varázsló light. De nem akarok nagyot mondani, ezért maradjunk csak annyiban, hogy egy idegesítően elfuserált ziccer. Szkeptikus tudósok (Sigourney Weaver és Cillian Murphy) szeretnék lebuktatni a vak illuzionista-sztárt (Robert de Niro). Alapvetően jó az ötlet, azonban a film -az említetteken kívül is remek szereposztás ellenére- megbukik az ügyetlen, sőt logikátlan cselekményen, cselekményszervezésen és azon, hogy az alkotóknak szemmel láthatóan elfogyott a puskaporuk a végkifejletre.

Látszólag pikáns témáról van szó Stuart Blumberg okos és tulajdonképpen ízléses -független- komédiájában, a Vágyak szerelmeseiben (Viasat3, 21.00), melyben azonban látni fogjuk, hogy igenis kínos problémáról, a szexfüggésről van szó. Lehetne ez a film üres lónyál, altesti humorban bővelkedő kreténség és unalmas, művészieskedő erotika is, de ehelyett egyenesen, őszintén, könnyeden, de nem súlytalanul, kerek-perec megfogalmazva kerül terítékre az inkriminált addikció. Mark Ruffaloban, Gwyneth Paltrow-ban, Pinkben és Tim Robbinsban pedig nehéz csalódni.

Jerome Kilty színdarabja, a Kedves hazug (m3, 21.15) hatalmas ziccer nagy színészeknek. A játék két híresség között zajlik: G.B. Shaw, a híres író, valamint Mrs. P. Campbell, a (múlt) századelő híres angol színésznője, sok Shaw-ősbemutató főszereplője folytatott egymással olykor élesen csattogó pengecsatához hasonlító, máskor játékosan évődő levelezést, gyakorlatilag egész hosszú életükön keresztül. A megható, máskor vicces, vagy éppen drámai párbeszédet nálunk például Lukács Margit és Major Tamás játszotta sok éván át a Nemzetiben, jelenleg Molnár Piroska és Jordán Tamás játssza a Rózsavölgyi Szalonban – ezen az 1982-es tévéfelvételen Tolnay Klári és Mensáros László adja egymásnak a lapot. Az élmény garantált.

Aranyos film a Roxanne (Duna, 21.25), mely Edmond Rostand Cyranójának modern feldolgozása, melyben a nagy orrú és folyékony nyelvű főhős ezúttal egy csúnya, nagy orrú, de segítőkész tűzoltó (Steve Martin), aki… ismerjük a sztorit. A csaj Daryll Hannah, aki pedig nem tud udvarolni, az Chris McConell.

Derült égből villámcsapásként jelenik meg ma este egy Peter Greenaway-opusz, A Z és két nulla (m5, 21.50) egy ikerpár története, akik egyszerre vesztették el feleségeiket (mert autójuk egy hattyúval ütközött…). A gyász következtében a két testvér, munkahelyükön, az állatkert (ZOO) proszektúráján még mélyebbre merül a halott testek bomlásának vizsgálatába – Greenawayhoz méltó excentrikus téma. A művészettörténeti utalásokkal telezsúfolt, az élet és a halál természetén elmélkedő, szabad nyelvezetű kísérleti film alatt, a szokott módon, Michael Nyman zenéje zakatol.

Kim Ji-woon, a legendás, mondhatni kultikus dél-koreai rendező Sergio Leone előtt tiszteleg 2008-as alkotásával: A jó, a rossz, és a furcsa (Film Mánia, 22.45) című filmben a két legismertebb Leone-spagetti, a Volt egyszer egy vadnyugat és A jó, a rossz és a csúf jellegzetes motívumai, pillanatai vannak valami eszement tempóban, koreai ízlés szerint összegyúrva, koreai szereplőkkel, koreai helyszíneken. A film két óra, de öt percnek tűnik… (Bővebben)

Gaál István, a magyar film egyik méltatlanul keveset emlegetett, ám mégis európai hírű reprezentánsa ma este az 1970-ben készült Magasiskola (Duna, 23.16) című filmjében, egy alföldi solymásztelep életén keresztül beszél egy eltorzult értékrendek alapján működő, autoriter módon irányított társadalomról.

Mindössze két film méltó az ajánlatra. A Millió dolláros bébi (Viasat3, 21.00) című millió Oscar-díjas sportdrámában Clint Eastwood adja a megkeseredett, savanyú öreg bokszedzőt, akit -miközben rendezi is a filmet- minden ellenkezése dacára egy tehetséges fiatal bokszolólány (Hilary Swank) mégis újra a csatasorba állít. Tökös film. (A képen Clint bácsi, a filmbeli segédjét alakító Morgan bácsival.)

A Tüske a köröm alatt (Duna, 21.40) viszont Sára Sándor 1987-es filmje, mely arról a korról mesél, amikor az értelmiség még rendelkezett némi felelősséggel környezete iránt: egy festőművész a szakma áskálódásai elől Hortobágyra költözik, ott azonban egy hatalmaskodó, korrupt pártfunkcionáriussal kerül szembe, aki a természetvédelmi területen szeret vadászni, madarászni (illetve, illegális libabizniszben utazni). Cserhalmi György szerepe szerint ismét a világ ellen – a film pedig egy lövés az akkori pártállam testébe, melynek dörrenése a mai napig visszhangzik, hiszen a filmbéli pártfunkcionárius ma is pártfunkcionárius, csak éppen a mai kormánypártban, de pontosan ugyanúgy mutyizik, csak már nem libában…

Woody Allen úgy készíti a filmjeit, mintha egy enciklopédiát írna. Woody Allen szerint a világ… Egy film, egy címszó, a mindig ugyanolyan egyszerű, ám elegáns fekete-fehér főcím után egy humoros-fanyar, nemritkán gúnyos, gunyoros, önmagát sem kímélő esszé, vagy inkább tanulmány egy jellemző jelenségről, például a most levetítendő Hollywoodi történetben (Paramount Channel, 21.00) a sikerről; de általában mégis önmagáról, az általa megtestesített embertípusról, az értelmiségiről, annak útkereséséről, problémáiról, mindennapjairól. Nem astruc-i értelemben, de töltőtollnak használja a kamerát, amellyel írja élete regényét. Sok fejezet már készen van, de a vége még messze (bár a film eredeti címe Hollywood ending). (Bővebben)

Rendkívül tanulságos, érdekes, egyben döbbenetes kétrészes dokumentumfilm meséli el Weiss Manfrédnak és családjának, valamint az általuk alapított óriási vállalatbirodalomnak (lásd a képen) életét, melyből egy évszázad magyar történelme tükröződik vissza. Katona Ágnes korábban a Spektrumon is vetített filmje, Az élet ára – A Weiss Manfréd-család története (Duna, 21.25) ma két, egymást követő részben kerül bemutatásra.

Annak idején Oscar-díjra is jelölték Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmjét, Jób lázadását (m5, 21.50). A megrendítő erejű, biblikus történet főszereplője egy mélyen vallásos zsidó házaspár (Temessy Hédi és Zenthe Ferenc), akik, miután elvesztették összes gyermeküket, egy katolikus családból származó árvát fogadnak örökbe a második világháború elején…

Peter Berg valóságban megtörtént eseményeket feldolgozó A túlélő (AMC, 20.40) című mozijának címében ott van, hogy a végén valaki biztosan túléli a filmbéli córeszt -hiszen valakinek el kell mesélnie ezt a sztorit. A film az Afganisztánban végrehajtott, hírhedt Red Wings-hadműveletet túlélő Marcus Lutrell (Mark Wahlberg, in blood, sweat & tears) hitelesnek tekinthető jelentése alapján kísérli meg reprodukálni a véres kudarcba fulladt akciót, melynek célja egy tálib vezér meggyilkolása lett volna. (Bővebben)

Olyan rengetegszer vetített filmek, mint A tűzben edzett férfi (Mozi+, 21.00), vagy A felolvasó (Filmcafe, 21.00) helyett ma estére inkább A keresés (m5, 21.50) című alkotást ajánlanám. 1948-ban Fred Zinnemann Oscar-díjas filmet készített abból a történetből, melyben egy amerikai közlegény egy árva kisfiúnak segít megtalálnia édesanyját a második világháború zűrös végnapjaiban (a képen jelenet a filmből). Évtizedekkel később, a néma filmes szívszaggató sztorijával szintén Oscar-díjas, francia Michel Hazanavicius az egész történetet a második csecsen háborúba, a világ nyugati felén meglehetősen ismeretlen korába és környezetébe ültette át és dramaturgiailag egyedül igazolható módon, egy emberjogi ENSZ-megfigyelő személyén keresztül mesélte el. (Bővebben)

Éjszakára az utóbbi évek egyik legjobb (és legfélreértettebb) horror-thrillerje, az Eden Lake (Filmcafe, 23.25) javallott (főszerepben az elsősorban másféle filmekből ismerős Michael Fassbender), ami jóval mélyebbre hasít egy szokványos erdei, turistás kaszabolásnál és olyan vérbő társadalomkritikát fogalmaz meg, hogy a fal adja a másikat, de majd akkor, amikor nem is számítasz rá… (Bővebben)

Habkönnyű, vicces, kalandos kis litty-lötty a Bolondok aranya (RTL II, 18.50/23.00). Matthew Mconaughey és Kate Hudson azonban igen sokat dolgozhatott azért, hogy úgy nézzenek ki fürdőruciban, mint ahogyan itt, a Karib-tenger paradicsomi szigetei között, kincsvadászás közben jól kinéznek (lásd a képen).

Alex Proyas furcsa, misztikus hangulatú, markáns noir-jegyekkel operáló krimije, a Dark City (Viasat6, 21.00) ennél sokkal erősebb darab – de nem való mindenkinek. Azoknak nézzék (ha még nem látták volna), akik bírják az amolyan alternatív/virtuális/álom/izé világokkal operáló mozikat, mint a Mátrix volt, de még a Mátrix előtti időkből.

Abban viszont nincs vita, hogy az Aki legyőzte Al Caponét (RTL Spike, 21.00) remek film. Brian De Palma rendezői zsenialitását jelzi, hogy miközben a kollégái rendszerint valamiféle heroikus pózban festették tablóikat a huszadik század nagy bűnözőiről, ő azzal férkőzött be a maffiafilmek élmezőnyébe, hogy e filmjében éppen a maffia szájában van az a bizonyos szopógolyó. A jellegéből fakadóan kissé valóban propagandaízű, jó kisfiús (Kevin Costner, na ja) sztorit kitűnően ellenpontozzák az olyan parádés jelenetek, mint a szeszszállítmány lekapcsolása a kanadai határnál, vagy az obligát Eizenstein-ommázs, a Patyomkin páncélos híres lépcsőjelenetének megidézésével. Robert De Niro szerintem itt nyújtja élete alakítását (pedig azért volt néhány), egyenesen lidérces, ahogyan az alacsony, köpcös, erősen kopaszodó, szétfolyt arcú, nettó pszichopata Caponét játssza. Oscart azonban Sir Sean Connery kapott egy mellékszerepért.

A Tökéletes gyilkosság (AXN, 21.00) címében benne van a lényege. Michael Douglas ezúttal (szokás szerint) egy őszülő halántékú, gazdag playboy, elhanyagolt, ám gyönyörű és okos feleséggel (Gwyneth Paltrow), aki háttérbe szorítottságát egy idő után igencsak zokon veszi – lásd a film címét. Jó kis krimi-thriller ez (is), bár ha egyszer már láttuk, mindent láttunk belőle.

Böszörményi Géza csehes hangulatú, 1981-ben bemutatott filmjében, a Szívzűrben (m3, 21.00) egy fiatal orvos (Máté Gábor) érkezik a faluba, ahol aztán alig tud ellenállni a pletykáknak, konspirációknak, valamint szerelemre éhes, fiatal tanítónők vágyainak. A csehes hangulatot tovább erősíti Jirí Menzel, aki egy repülni vágyó galambászt alakít ebben a kedves történetben.

A bűnbak (Duna, 22.01) című filmről semmit nem tudok, azon kívül, hogy Daphne du Maurier (A Manderley ház asszonya; Madarak) regényének 2012-es, angol feldolgozása. Ennyit találtam róla a neten: “1952-ben, miközben Anglia a királynő megkoronázására készül, egy vidéki kocsmában összetalálkozik két férfi, akik megdöbbenten ismerik fel egymásban – önmagukat. Megtévesztésig hasonlóak egymáshoz, vagyoni helyzetük és ahogy hamarosan kiderül, jellemük azonban erősen eltér egymásétól. Johnny, egy csőd szélén álló gyár tulajdonosa a sors kezét látja a találkozásban, egy olyan alkalmat, amelyet mindenképp a maga hasznára kell kihasználnia. Így történik végül, hogy John, az állását nemrég elveszített tanár, mikor másnap felébred a kocsma vendégszobájában, hasonmása helyében találja magát, sofőr és autó várakozik rá, otthona egy káprázatos, de gazdasági gondok terhelte kastély, családjában pedig zűrzavaros viszonyok káosza fogadja. John felismeri, hogy felettébb nagy szükség volna jó szándékra és becsületességre, hogy rendbe tegye a család és az üveggyár ügyeit, ez azonban nem pontosan az, ami Johnny szándéka volt a személycserével.” A film állítólag igényes kivitelű, látványos darab, Matthew Rhys pedig remek a kettős főszerepben.

Az este fő kérdése lehet az is, hogy Hé, haver, hol a kocsim? (Comedy Central, 20.55). Utána vagy bambán meredünk magunk elé, vagy várunk a szombat esti ügyintézésre a legközelebbi rendőrőrsön… 🙂 (Bővebben)

Néhány perccel később azonban a tőle megszokott, nagyszabású, szélesen hömpölygő romantikus stílben meséli el Sir Richard Attenborough a 18 éves Ernest Hemingway (Chris O’Donnell) első világháborús kalandjait, melyek aztán alaposan meghatározták az említett úr későbbi írói és emberi mentalitását, hitvallását. A Szerelemben, háborúban (Prime, 21.00) cselekménye picit hajaz az angol betegére, hiszen az ifjú Ernie egy kórházban, egy odaadó nővér (Sandra Bullock) gyengéd kezei között lábadozik éppen gránáttámadás okozta sebesüléséből… (A képen Sandra és Chris)

Az emberek, gyerekek és felnőtteik, általában imádják az Agymanókat (Viasat3, 21.00), amit én még mindig nem láttam.

A 2015-ben készült 007 Spectre – A fantom visszatér (TV2, 21.00) után, legalábbis a korabeli hírek szerint, Daniel Craig hallani sem akar több James Bondról (azóta megenyhült uszkve 35, más hírek szerint 45 milliárd forintnak megfelelő összegért…). Az ennél azért sokkal jobb sorsra érdemes Sam Mendes által kezdetben üdítő frissességgel felújított sorozat ekkorra már kifulladni látszik és visszajut oda, ahonnan el kíván szakadni. Unalom-hegyek. Az első épületomlásos jelent még jó volt, de ahogyan az igen béna cselekmény fináléjában visszaköszön, az már az ultragagyi kategóriája. Monica Belucci mindössze egyetlen jelenetben látható, de a zseniális Christoph Waltz is kihasználatlanul ténfergi végig ezt a felejthető filmet…

Mel Gibson, valamint René Russo és Gary Sinise főszereplésével készült Váltságdíj (SuperTV2, 21.00) viszont igen izgalmas mozi (még mindig), ráadásul emellett felvet még egy morális szempontból is érdekes és korántsem egyszerű problémát. Mel egy igen gazdag, cinikus és hidegfejű üzletembert alakít, aki – a sikertelen hivatalos mentőakciók után- fiának elrablását is az üzleti életben megtanult kíméletlen módszerek szerint kívánja megoldani. Kisfia váltságdíját vérdíjként ajánlja fel a gyermekrablók fejéért cserébe…

Csalafinta egy pali ez a Kenneth Branagh, aki Shakespeare neves V.Henrik (Duna, 21.30) című, honszeretettől duzzadó drámáját arra használta fel, hogy annak mozivászonra adaptálásában, kvázi a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, kérje meg imádottja, Emma Thomson kezét. Csoda, hogy a válasz igen volt? Viszont nem csoda, hogy a frigy sem tartott örökké (’95-ben már el is váltak). A nagy csinnadrattával beharangozott cirkusz gyorsan továbbáll, nyomában rendszerint csak a keréknyomokkal szabdalt sártenger marad. (Bővebben)

Az ezredforduló egyik emblematikus “kultuszfilmje” volt a Harcosok klubja (Film+, 23.00), de ennek megfelelően (illetve, ennek ellenére is) ma is erősen ajánlott megtekintése. David Fincher egyik legnagyobb -és igazán azóta sem megismételt- dobása ez a film, mely tűpontosan mutatja be a kor jellegzetes embertípusát, a cinikus, gátlástalan, dekadens yuppie-t. Főszerepben Brad Pitt és Edward Norton.

Mintegy 60 évet átfogó történetet mesél el A komornyik (Duna, 23.45) című dráma, mely a Fehér Ház komornyikját, a fekete Cecil Gainest mutatja be (a fiktív karakter történetét valóságos figura, Eugene Allen személye és élete inspirálta), és ezen keresztül az amerikai feketék társadalmi fejlődését mutatja be a harmincas évek gyapotföldjein való robottól a mai legfelsőbb szintekig. Forest Whitaker zseniális a címszerepben. (Bővebben)

Elsőként talán nézzük meg, hogyan lesz Hugh Grant Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le (Paramount Channel, 18.55). Ez az angol romantikus komédia az első világháború idején játszódik egy walesi faluban (Ffynnon Garwban 🙂 ), valamint a hozzátartozó dombon. Hegyen. Majd kiderül a filmből. Grant egy angol térképész, aki idegenül mozog a bájos, de maguknak való, furcsa modorú emberek által lakott faluban. Cuki film.

Jó kis nevetős konzervszínház lesz Goldoni klasszikus komédiája, a Mirandolina (m3, 20.55). A címszerepben Udvaros Dorottyát láthatjuk, emblematikus értékű, híres alakításban, Major Tamás, Benedek Miklós, Máthé Erzsi, Eperjes Károly, Bubik István és mások társaságában. Az előadást 1982 május 14-én mutatta be az akkori Nemzeti Színház, Zsámbéki Gábor rendezésében. (Az előadás egy évvel később átkerült a Katona József Színházba, ahol hosszú évekig volt műsoron.)

Tegyük össze a Majmok bolygójának majomlázadásos részét Hitchcock Madarakjával és a bunkó zenetanáros Whiplashel, és megkapjuk Mundruczó Kornél filmjét, a Fehér Istent (Filmcafe, 21.00). (Pici szépséghibája ennek az egyenletnek, hogy a Whiplash biztosan nem lehetett minta a történet alkotói előtt, tekintve, hogy kb. egy időben készültek.) Amúgy magával, a filmmel nincs különösebb bajom, hiszen az emberek valóban állatok, és szerencsére, az állatok nem emberek… Ugyan picit lehetett volna húzni a sztorin itt-ott, picit kevesebb, vagy éppenséggel sokkal több vér sem ártott volna. Én elbírtam volna azt is, ha Mundruczó még merészebben valamelyik -amúgy felvetődő- zsáner felé hangolta volna eddigi legközönségbarátabb filmjét – de a végeredmény egyáltalán nem rossz. Kutyások ki ne hagyják!

A Tiszta vér (Film Mánia, 21.00) című filmben egy sajátos személyisége miatt ex zsaru (Samuel L. Jackson) takarítja szakmányban a bűntények után maradt mocskot, jobb és más híján. Egy nap azonban véletlenül egy nagy port felverő bűntény bizonyítékai is felmosódnak az elkövetés helyszínén, és ki lenne más a gyanúsított, mint maga, a takarító…

A török Deniz Gamze Ergüven filmje nem véletlenül keltett komoly feltűnést a 2015-ös cannes-i fesztiválon és nem véletlenül készült francia produkcióban. A Mustang (Duna, 22.15) megkapó és emlékezetes nyitóképében néhány tinédzserkorú lány hancúrozik önfeledten néhány fiú iskolatársukkal tanítás után a tengerben, mint pajkos, energiától duzzadó vadlovak. Még gyerekek, játszanak csupán, sivalkodásuk az ártatlan öröm hangja. A vízbe felöltözve futnak bele, csak a hajuk száll szabadon szerte-széjjel, mint musztángok sörénye a szélben, felszabadultak és boldogok. A lányok (lásd a képen) illetlen viselkedésükért mégis feddést kapnak nagyanyjuktól, hiszen mit fog szólni a falu ilyen paráznaság láttán?! (Bővebben)