Vicces, olykor kifejezetten kacagtató film a Jószomszédi iszony (Filmcafe, 21.00), melyben Drew Barrymore és Ben Stiller alakítja azt a szerencsétlen sorsú fiatal párt, akik házasságkötésük alkalmából új otthonba költöznek, ám nem számolnak a felettük lakó öregasszonnyal, aki minden elképzelhető, sőt gyakran még a legelképzelhetetlenebb gonoszságot elkövet, bimbózó közös életüket megkeserítendő. A filmet rendezte Danny De Vito.
Újra feláll ma este A válságstáb (Sony Movie Channel, 21.00) is. Ez egy nem teljesen agyatlan politikai komédia, mely arról mesél, hogy az, hogy éppen ki irányítsa egy ország, egy minisztérium, egy város élén közvetve/közvetlenül az életünket, alig különbözik attól technikai értelemben, minthogy mit eszünk, milyen autóval járunk, mit fújunk magunkra, hogy ne legyünk büdösek, milyen nadrágot és cipőt veszünk fel és ezeket hol szerezzük be – a megfelelő marketing kérdése mindez. Egy ilyen politikai marketinges a főszereplője ennek a történetnek. Jane (Sandra Bullock) azonban messze nincs szakmája csúcsán, leszálló ágban lévő karrierje a bolíviai elnökválasztási kampányba sodorja, ahol azonban egy régi, de nála sokkal sikeresebb ellenlábasával (Billy Bob Thornton) találja szemben magát. Természetesen a történet ezek után nem marad meg a politikai kommunikáció természetének száraz vizsgálatánál, hiszen Jane világosan látja, hogy az utolsó esély adatott meg számára, így minden létező mocskos trükköt a győzelem érdekében. Hát, nem egy Finkelstein a csaj, de azért tanulságos a sztori, amellett, hogy talán szórakoztató is.
Vessenek a mókusok elé, de én kifejezetten bírom a Sztárom a párom (Viasat3, 21.00) című romantikus komédiát. Talán azért, mert tökéletesen tudok azonosulni Hugh Grant könyvesboltos figurájával? Vagy inkább a másikkal (Rhys Ifans)? 😀 Nem tudom. Rengetegszer láttam már, de akár ma este is látni fogom, rengetegegyedszerre is. Julia is cuki, természetesen.
Mondanám, hogy Klaus Kinski fejével (lásd a képen) gyerekjáték eljátszani Woyzeck (Duna, 22.25) figuráját, de nem! Ilyen mértékű azonosulást a szereppel ritkán lehet látni filmvásznon, mint amit Kinski művel Woyzeck, a tébolyult baka figurájában (manapság már nem szokás őrültnek játszatni Woyzecket, ez viszont még a régi, hagyományos olvasat). De nem (csak) Kinski miatt nagyszerű e film, hanem Werner Herzog rendezése miatt is, hiszen lényegre törő, töretlen ívű drámát alkotott Büchner torzójából. Gyakorlatilag csontvázra csupaszította a mű testét, hogy aztán az utolsó pillanatban összerombolja, szilánkokra törje. Mindezt tette Kaspar David Friedrich ecsetjére méltó festőiséggel. A társadalom kitaszítottainak, a másoknak, a “furáknak”, a lúzereknek örök mementója e film.
Az erősebb gyomrú, független filmek iránt érdeklődő nézőknek Zack és Miri pornót forgat (Filmcafe, 22.50) Kevin Smith 2008-as baromságában. A film Smith és pl. a South Park rajzfilmsorozat által fémjelzett gyökér humor vonulatát görgeti altesti tájékok felé… a rajongók azonban úgyis tudják, mi a pálya (bár ők már nyilván látták e filmet), másnak pedig nem igazán ajánlható. Smith messze van már a Shop Stoptól. Mondanám, hogy kipukkadt ez a lufi már rég. De hátha valaki még megveszi…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: