Jól el vagyunk látva mostanában a cseh filmművészet termékeivel, és szerencsére nincs ez másként ma sem. Az Elveszve Münchenben (Duna, 20.35) műfajilag szatíra, mely a csehek Trianonjaként aposztrofált 1938-as müncheni egyezmény tárgyában játszódik – 70 évvel később. A film rendezője Petr Zelenka, aki ezért az alkotásért 2015-ben odahaza elnyert mindent, mi lényeges – de hát a szatírákhoz értenek arrafelé. Én még nem láttam ezt a filmet.
A Chicagót (TV4, 21.00) viszont igen, és azt gondolom, hogy még mindig pontosan olyan, amilyennek egy Oscar-szivacs Broadway musicalfilmnek lennie kell. Pergő, látványos, megtartva a műfaj sajátosságaiból fakadó, kötelező teatralitást, buja, erotikus, bájos és szenvedélyes. És nem cukormázas! Persze, Bob Fosse akkora zseni, mint ide a Tau Ceti (az ő broadwayi koreográfiája alapján készült Rob Marshall filmje). És milyen jól énekel Richard Gere! És az a pizzaképű Zellweger! Hogy volt! Hogy volt!
A Becstelen Brigantyk (Mozi+, 21.00) című mozit csak azok tekintik történelmi drámának, vagy akár világháborús tablónak, akik annak akarják, bármilyen okból is. A néhol meghökkentően vicces film Quentin Tarantino nazisploitation-hommázsa, mely ha nem is nyugszik feltétlenül egzakt történelmi alapzaton, azért masszívan mutatja az utat, mit s hogyan, kiknek és hova. (Bővebben)
Sam Raimi, nem kis önbizalomról tanúbizonyságot téve, Óz, a hatalmas (Viasat3, 21.00) című filmjében megalkotta saját maga emlékművét. Pontosan úgy, ahogyan előtte a nagyok: Charlie Chaplin, Orson Welles, Francis Ford Coppola, stb. Ez az Óz valójában maga, Sam, a kókler, közepesen tehetséges vásári mutatványos, aki azért így-úgy mindig képes legyőzni a gonosz erőket abban a nagy Álomvilágban, amit a valóságban Hollywoodnak, Lyman Baum híres meséjében (és e filmben) pedig Smaragdvárosnak hívnak. (Bővebben)
Látszólag pikáns témáról van szó Stuart Blumberg okos és tulajdonképpen ízléses -független- komédiájában, a Vágyak szerelmeseiben (Sony Movie Channel, 21.00), melyben azonban látni fogjuk, hogy igenis kínos problémáról, a szexfüggésről van szó. Lehetne ez a film üres lónyál, altesti humorban bővelkedő kreténség és unalmas, művészieskedő erotika is, de ehelyett egyenesen, őszintén, könnyeden, de nem súlytalanul, kerek-perec megfogalmazva kerül terítékre az inkriminált addikció. Mark Ruffaloban, Gwyneth Paltrow-ban, Pinkben és Tim Robbinsban pedig nehéz csalódni.
Az Amerika kedvencei (Filmcafe, 21.00) ízig-vérig hollywoodi romantikus komédia – no, nem először. Douglasné Catherine Zeta-Jones és John Cusack. Nagy filmsztárok, számtalan filmben játszottak együtt, a nép imádja őket – ők viszont utálják egymást. Annyira, hogy az már legújabb filmjük sikerét veszélyezteti, ezért a producer (Billy Crystal) mindent bevet a látszat megőrzése érdekében. Mindent bevet, még Julia Roberts-et is.
Nekem azért még kissé fura Mr. Bean, azaz most már csak Rowan Atkinson Maigret felügyelőként (lásd a képen). Nem rossz, sőt érdekes, de azért nagyon kell koncentrálnom, hogy ne lássam mindig bele Mr. Bean kretén karakterét. De az is igaz, hogy jók ezek az új Maigret-filmek, sötétek és mogorvák, és nyilván ilyen lesz a ma esti Maigret és a halott gyémántkereskedő (Duna, 22.25) is.
Mély, felkavaró és sok tekintetben igaz történet a 2007-ben, Berlinben Arany Medvére is jelölt thriller, a Bordertown – Átkelő a halálba (Filmcafe, 23.05) is. Egy észak-mexikói határvárosban évek óta szexuális erőszaktevő sorozatgyilkos szedi áldozatait, akik szinte kivétel nélkül szegény sorsú munkáslányok. A helyi rendőrség tehetetlen, az áldozatok száma viszont egyre nő. Évek múltán egy amerikai újságírónő (Jennifer Lopez rendszerint igen jól teljesít az efféle komoly érzelmeket kiváltó karakterekben) ered az események nyomába, a nyomozás szálai azonban -nem meglepő módon- igen messzire, sőt még annál is magasabbra vezetnek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: