Mit nézzünk ma a tévében?

Teljesen romantikus, ám egy picit háborús dráma lesz a Kedves John! (Filmcafe, 21.00), melyben egy rendes, becsületes katonafiú (Channing Tatum) érkezik haza szabadságra a vidéken egyedül éldegélő öregapjához, a szomszédban azonban éppen ott vakációzik a gyönyörű, táguló pupilláit szempillaerdőbe rejtő diáklány (Amanda Seyfried)… Naná, hogy egymásba szeretnek, ami önmagában nem lenne baj, csupán az a bökkenő, hogy éppen háború van! A filmet rendezte Lasse Hallström, aki ebben a műfajban ritkán ismer mértéket.

Steven Spielberg filmjének, a Schindler listájának (Mozi+, 21.00) főhőse, egyben címszereplője Oskar Schindler, egy német (mondjuk úgy) vállalkozó (Liam Neeson), aki kezdetben önös érdekéből, később, felismerve a nácik zsidókkal kapcsolatos őrült tervét, már egyre elhivatottabban, a végén pedig már szinte mániákus elszántsággal alkalmazott lágerből kiszervezett zsidókat hadianyaggyártó üzemeiben, így mentve meg több mint ezer embert a biztos haláltól. Schindler kalandos történetét Thomas Keneally írta meg nagy sikerű regényben, s ebből készült ez a 7 Oscar-díjjal jutalmazott, méltóságteljes, ám ízig-vérig hollywoodi tabló.

A Vanília égbolt (Paramount Channel, 21.00) is igen érdekes kis mozi. Tulajdonképpen Alejandro Amenábar Nyisd ki a szemed című filmjének hollywoodi remake-jéről van szó, aminek sikere nagyban köszönhető a feldolgozó Cameron Crowe nyilvánvaló tehetségének, de Amenábar aktív közreműködésének is, valamint az eredeti filmmel részben azonos, szemrevaló és tehetséges szereplőgárdának is: Pénelope Cruz mindkét film egyik női főszereplője, mellette most Cameron Diaz domborít, Tom Cruise őszinte csodálatára (a képen azonban Tomi Penelopéval van elfoglalva). (Bővebben)

Graham Greene regényét adaptálta a remek ír rendező, Neil Jordan az Egy kapcsolat vége (Duna, 22.20) című filmjében. A második világháború után, egy szomorkás éjszakán Maurice, a regényíró (Ralph Fiennes) véletlenül találkozik hajdani szeretője (Julianne Moore) férjével (Stephen Rea), és megpróbálja összerakni, mi történt a nővel, aki miatta hagyta el férjét, akivel együtt volt London bombázása alatt és aki röviddel később, váratlanul visszament férjéhez.

Tom Tykwer, a kitűnő német rendező volt olyan bátor, hogy filmre álmodja Patrick Süskind kultikus regényét, a Parfümöt. A film, a Parfüm: Egy gyilkos története (Filmcafe, 21.00) végül látványos, gazdagon díszített, ízléses és pikkpakk műnek sikeredett, azonban számomra valahogyan mégsem tűnik az igazinak. Talán ha szagos is lenne? Persze, ettől még simán nézhető, Dustin Hoffman például igazán remek benne, de Ben Whishaw (a képen) sem rossz. Csak ne hasonlítsuk a filmet a regényhez…

Szintén regényadaptáció a Dorian Gray (Film Mánia, 21.00). Oscar Wilde klasszikus történetének rengeteg filmes és színpadi feldolgozása született már, ez a ma esti Oliver Parker 2009-es verziója. A film hagyományos, mondhatni konzervatív felfogású, kosztümös adaptáció, örök fiatalság, szerződés a gonosszal, meleg férfibarátság. Jó színészek, hiszen Colin Firth már a dadogós király előtt is remek színész volt, a címszerepet alakító Ben Barnes pedig több annál, hogy szép és fiatal… (Bővebben)

Franco Zeffirelli 1990-ben bemutatott Hamletje (m5, 21.05), Mel Gibsonnal, Ian Holmmal, Glenn Close-zal és sokan másokkal azoknak való, akik számára Shakespeare pompás kosztümökben, gazdag díszletek előtt eljátszott múzeumi előadást jelenti. (Én ásítok.)

A kultikus Mad Max-trilógia negyedik része, a Mad Max – A harag útja (RTL Klub, 21.45) szerintem nem igazán jó film, még akkor sem, ha tudva tudjuk, hogy tarolt a 2016-os Oscar-díj kiosztáson (és még egy sor egyéb gálán). Kifejezetten buta, kétbites a sztori, melyben elsőrangú színészek játszanak kétdimenziós, ostoba karaktereket – de amit a hetvenen túl is vibráló fantáziájú rendező, George Miller látványban, akciókoreográfiában itt végigtolt, az előtt mégis le a kalappal! Ilyen, szinte rokokó módra burjánzó, gátlástalan erőszak- és látványorgiát eddig nemigen láthattunk filmvásznon, mint itt. Boris Vallejo szerintem sírva dől bele kardjába. Ezért is kapott 7 db. Oscart a film, és ezért mindent látvány- és egyéb technikai kategóriákban. (Bővebben)

Miután Vito bácsi (Marlon Brando) a múlt héten belehalt a paradicsomtermesztésbe, A Keresztapa második részében (SuperTV2, 22.00) Michael (Al Pacino) lép a helyébe, aki unortodox módszerekkel szeretné költséghatékonyabbá tenni a hagyományos értékeken nevelkedő, ókonzervatív szellemiségű, szicíliai gyökerű maffiát. Közben megismerhetjük Vito bácsit fiatal korában (Robert De Niro), valamint azt a mély erkölcsiséget is, melynek fő erényei közé olyan toposzok tartoznak, mint a család, az egyház és az extraprofit szentsége.

Kefírem?! Hűtőben. Tűz van, babám, a ladagyárban! Tűz van! Tűz, bazmeg, tütütütűz! Ez, persze, már az Egészséges erotika (Duna, 22.35), egy kihagyhatatlan hazai klasszikus a közelmúltból. Szegény Rajhona…

Valójában Formosa szigete, azaz Tajvan Az elárult sziget (Film Mánia, 20.05), egy igen problematikus politikai státuszban lévő “csodálatos sziget”. Meggyilkolnak egy amerikai professzort, aminek ügyében egy FBI ügynök kezd nyomozni és egy igen messzi távlatokba -Tajvan szigetére- vesző nemzetközi összeesküvésre lel. Ez még érdekes is lehet – sztár nincs a filmben.

Szélesen hömpölygő, dagályosan áradó érzelmekkel érkezik A suttogó (Filmcafe, 21.00), valamint Scarlett Johanssonnal, ezúttal még szürke kisegérként és hát Robert Redforddal, az ő szélben pajkosan reppenő szőke hajtincseivel és kisfiúsan férfias mosolyával. Ha már lovagoltál, azért nézed, ha még nem, akkor azért.

Inkább a színházi kulisszák mögötti élet, a színházi élet “romantikája” iránt érdeklődők nézzék meg a Hetedik alabárdos (Paramount Channel, 21.00) című egészen friss (2017-es) szatírát, melyben a sorsszerű véletlen egy színházi statisztát (Bánki Gergely – a képen) tesz meg egy színház főrendezőjévé. A bonyolult konfliktushelyzet -gondolom- érthető. Vicces lesz.

Mel Gibson ezalatt egy kissé öregedő, felesége tragikus elvesztése miatt hitében megbicsakló papot alakít a Jelek (Viasat3, 21.00) című M. Night Shyamalan-filmben, aki két gyermekével, valamint kissé egyszerű gondolkodású öccsével él egy farmon, amely mellett egy nap gabonakörök jelennek meg. (Bővebben)

Nyár van. Nézhetjük megint például Alfiet (Paramount Channel, 21.00), vagyis egy New York-i limuzinsofőrt, aki gazdag nőket fuvarozgat, egyebek mellett – közben pedig maliciózus, pikírt megjegyzésekkel illeti őket, már fuvaron kívül, bele a kamerába.  Természetesen, egy idő után ő sem marad ennyire magabiztosan nyeregben, mert jön egy nő. Vagy kettő. Vagy ki tudja. Ez a film egy 1966-os, hasonló című angol film remake-je, abban az akkor még fiatal Michael Caine volt a hímsoviniszta, piperkőc puncibubus sofőr, akit ez alkalommal Jude Law alakít. A hölgyek: Susan Sarandon (a képen Jude Law-val), Sienna Miller, Marisa Tomei, és mások.

Ugyanekkor Robert De Niro, Michael Douglas, Morgan Freeman és Kevin Kline, mintegy utolsó bevetésként, ma este is mulattírozni megy Las Vegasba a Last Vegas (Film+, 21.00) című kabaréban, amely ugyan mint történet, nem sokkal érdekfeszítőbb egy telefonkönyvnél, mégis látta már több Magyarországnyi közönség. (Bővebben)

Később Angyali szemekkel (RTL Spike, 22.00) babonázza Jennifer Lopez -ezúttal- Jim Caviezelt (ex-Jézus Krisztus), aki természetesen képtelen ellenállni a kísértésnek és egy rendőri akcióban megmenti a szorult helyzetbe keveredett, Jennifer által játszott rendőrnőt. A film, bár kriminek is tűnhet, valójában inkább egy romantikus történet két “sebzett lelkű ember” nehezen szárba szökkenő szerelméről. Amúgy ezt is láttuk már.

Két film, mindkettő a képzelet szüleménye. Francis Ford Coppola 1992-es Drakula-olvasata (Filmcafe, 21.00) három Oscar-díjat nyert egy évvel később. Bár a díjak elsősorban a látványnak és a hanghatásoknak szóltak, azért mint film sem rossz ez a mozi, elég csak rápillantani a szereposztásra: a vérszopó erdélyi vajdát Gary Oldman (a képen), míg az őt meglátogató Van Helsing professzort Sir Anthony Hopkins alakítja. Gondolom, ma már nyilvánvaló, hogy ez a klasszikus, míves veretű horror valójába egy mélyen és fájdalmasan romantikus történet, melynek mozgatórugója a szerelem.

Úgy néz ki, mintha valami western lenne A magányos lovas (Viasat3, 21.00)… Ha most lennék 10-12 éves, nyilván imádnám is ezt a filmet, még akkor is, ha fogalmam sem volna a Volt egyszer egy Vadnyugatról. A Karib tenger kalózait viszont már vágom, mert apuék már megengedték, hogy megnézzem, aztán a szomszéd Pistikééknél még többször is, oda és meg vissza is (és direkt ezért öltöztem Jack Sparrownak a farsangon…) – és ennyi meg pont elég ehhez a filmhez. Tök olyan lesz ez is, csak kóbojos-indiánosba’.

Párizsban, az Elnöki Palotában igazi forradalom zajlik: a palota dölyfös, ám vitathatatlan főszakácsát egy vidéki fogadósnéra cserélik, mivel az elnök egyszerűbb, vidéki, rusztikus konyhára vágyik, a kifinomult művészet helyett. Mi, porbafingó magyarok meg csak ámulunk, hogy az Ízek palotája (Duna, 19.30) “paraszti” menüje is olyan vastagon keni a szarvasgombás libamájpástétomot, mint Ilus néni nálunk, falun a zsíros deszkát. (Bővebben)

Tök jó kis film a Kincsem (RTL II, 21.00), ha a mércét a hollywoodi típusú, romantikus, kosztümös filmekhez tesszük: ez a film szinte minden tekintetben megugorja ezt. Nem nagyon láttam még ilyen jól vágott és ilyen látványos magyar műfaji filmet, és ez a teljesítmény most már valóban mérhető nemzetközileg is. Jó a sztori is. Nagy Ervinre mintha ráöntötték volna a főszerepet, Petrik Andrea szabálytalan karaktere is remek választás, mint ahogy elsőrangú az egész casting, tokkal-vonóval. Jó a CGI, izgalmasak a lovasjelenetek, szépen is van fényképezve az egész film (Szatmári Péter), tehát a maga nemében közel hibátlan két óra szórakozás és izgalom a rászánt két óra (rendező: Herendi Gábor). Tényleg meg tudom számolni egyetlen kezemen a komolyabb kifogásaimat: pl. a báljelenet táncbetéte kifejezetten nevetséges volt. Értettem én a dialógban elrejtett anakronisztikus poénokat (a kocsmában a szelfizés, lóval beparkolás a kastély elé: De karcolás ne legyen rajta! – adja a lovászfiú kezébe Blaskovich gróf a kantárt, stb.), amivel semmi baj nem lett volna, ha ez a “posztmodern időtlenkedés” alapkoncepció lett volna a filmben. De így, hogy csak néha, váratlanul sült el ilyenből egy-egy, inkább volt zavaró, idétlen, mint valóban vicces. A szintén nem éppen korhű jelmezekkel viszont semmi bajom nem volt, jól néztek ki.

Johnny Deppet ma este (is) Betépve (Viasat6, 21.00) láthatjuk, ami ezúttal tényleg egy élmény lesz. Ted Demme remek filmje egy tökéletesen hétköznapi srác életrajza, aki egy hirtelen ötlettől vezérelve az egyik legnagyobb amerikai kokainimportőrré küzdötte fel magát, még régen, valamikor a diszkógömbös, flitteres hetvenes években.

Ewan McGregor alakítja azt a joghallgatót (a képen), aki ösztöndíját kiegészítendő lesz Éjjeliőr a hullaházban (RTL Spike, 21.00). Nem lesz igazán horror, csak thriller – de én megnézném.

Meryl Streep egyik Oscar-jelölése volt a rengetegből a Silkwood (Duna, 21.10) című, 1983-as film címszerepe. Meryl ezúttal egy tragikus sorsú munkásnőt alakít ebben a valóságos eseményeken alapuló filmdrámában, aki elkeseredett küzdelmet vív az érzéketlen, felelőtlen, csakis a saját hasznukat néző menedzsmenttel annak érdekében, hogy azok az életveszélyes, sugárzó anyagokkal dolgozó munkások munkavégzéséhez biztosítsák a megfelelő, biztonságos körülményeket.

David Ayer rendező tulajdonképpen “megfilmesítette” a Harag (TV2, 23.25) című második világháborús történetében azt, amit mi addig még csak poénként ismertünk, például a Kelly hősei című második világháborús szajré-bohóságból, miszerint: az amerikai Sherman-tankoknak gyenge a fegyverzete és a páncélzata, ezzel szemben a német Tigrisek valóban vadállatok: szemből halálosak, viszont ha seggbe tudod durrantani, akkor legyőzheted őket… Azonban ahogy a film címe is jól mutatja, itt most ennél a poénkodásnál valamivel többről van szó. Mocskos, rohadt háborús dráma ez, például Brad Pittel. (Bővebben)

Baz Luhrmann pimasz, szemtelen, sodró lendületű, ám mégis elbűvölő Rómeó és Júliája (Prime, 23.25) szerintem minden idők egyik legjobb filmes Shakespeare-feldolgozása, melynek láttán tán még maga, a halhatatlan William is elégedetten csettintene, ha képes lenne erre. Ezerszer jobb film ez, és minden anakronizmusa dacára autentikusabb is, mint például Zeffirelli népszerű, de ettől még igen mézes-cukros verziója. Claire Danes és Leonardo di Caprio pedig egyenesen zabálnivaló.

Tulajdonképpen minden rendben van a Budapest Noirral (RTL II, 23.30). Egészen jól sikerült ráhúzni a klasszikus noir krimik stíluselemeit a harmincas évek Budapestjére. Nem lóg ki a sztoriból Kondor Vilmos történelmi “színezése” sem, jók az arcok is (bár én az összes férfiszínészt megborotváltattam volna, ugyanis a harmincas években magára bármit is adó férfi egész egyszerűen sehol nem jelent meg borostásan) – csak éppen az egész steril, élettelen. Nincs ritmusa a történetnek, és a végén is inkább csak abbamarad, nem pedig befejeződik. Érződik Gárdos Éva profizmusa a történeten, érződik az odafigyelés és én néznék is ilyen történeteket, ilyen kivitelben, csak éppen tévésorozatban, epizódonként legfeljebb egyórás időtartamban.

Al Pacino (lásd a képen) Oscar-díjával jön az Egy asszony illata (AMC, 19.05). Annak idején még moziban láttam ennek olasz eredetijét, Vittorio Gassmannal, na azt nézném újra, de mindig ezt adják… Amúgy messze nem rossz film ez az amerikai verzió sem, sőt a dráma szempontjából talán ez még erősebb is, mert úgy rémlik, az olasz verzió inkább komédia volt. De lehet, hogy tévedek…

Ehhez képest egy egészen jó kis második világháborús, tengeralattjárós történet az U-571 (Film Mánia, 21.00), melyben Hitler tengeralattjárói már az Államok keleti partvidékét fenyegetik, mire az amerikaiak azt eszelik ki, hogy elfognak egy náci tengeralattjárót, hogy a benne található dekódoló berendezéssel megfejthessék a nácik kommunikációját. A film természetesen nem egy Das Boot, de azért még bőven nézhető, izgalmas háborús dráma. Matthew McConaughey, Harvey Keitel, Bill Paxton, vagy például Jon Bon Jovi.

A film noir jellegzetes “füstös” jegyeit idézi meg szórakoztató önreflexiókkal, de valóságos eseményekkel is eljátszva a Hollywoodland (RTL Spike, 21.00) című krimi, melyben a Superman nevű szuperhőst egy tévésorozatban alakító George Reeves (Ben Affleck) rejtélyes halálesetében nyomoz Simó Lajos, a magánhekus (Adrien Brody).

A Stephen King ismert regényéből készült Carrie (RTL Spike, 23.30) késő este arról mesél, hogy vigyázzunk a suliban a szégyellős, nehezen barátkozó, magukba forduló csajokkal, s főleg azokkal, akikről az hírlik, hogy otthon sincs minden rendben, mert csúnyán megégethetjük magunkat…

Dennis Villeneuve (pl. Felperzselt föld, Fogságban, Sicario, Szárnyas fejvadász 2049) a tudományos-fantasztikus irodalom berkeiben nevesnek számító Ted Chiang novellájából adaptálta Érkezés (Viasat3, 21.00) című filmjét, mely egyszerre apellál értelemre és érzelemre, miközben kihagyja a játékból a szívet és a gyomrot. Így ha valami zsigeri élményre vágynánk, mint egy Star Wars-mozi például, hoppon maradunk; sem izgalom nem fogja meghajtani ketyerénket, sem a drámai feszültség nem fogja vasmarokra a gyomrunk. Ellenben elgondolkozhatunk az élet értelmén, valóban a saját életünk értelmén, valamint a világ jelenlegi legnagyobb problémáján, miszerint mennyire nem értjük meg egymást, hogy mennyire előkerült -újra- a problémák erőszakos lerendezésének vágya, ahelyett, hogy megismernénk “ellenségünket”, akiről szinte bizonyosan kiderülne, hogy valójában csak rettenetesen magányos és barátkozni akar, amihez nem találja a megfelelő módot, pont, ahogy mi sem. Egyszerűbb inkább leordítani a fejét és hazaküldeni… Egyszerűbb ezt a filmet is le-“unalmas művész-picsogásozni”, mint megpróbálni megérteni. Pedig ez sem lenne túl bonyolult agyi tevékenység, legalábbis lényegesen egyszerűbb, mint az a probléma, amit Amy Adams (a képen) oly ügyesen megold a filmben. Mondjuk: Kapcsolat 2. (és ez a film negatívuma). (Perry által ugyanez versben.)

A John Patrick Shanley által írt és rendezett, méltán sok Oscar-díjra jelölt Kételyben (TV4, 21.00) egy furcsa pap-tanár (Philip Seymour Hoffman) érkezik a mélyen vallásos szellemiségű, egyházi tanintézetbe. Az új tanár azonban gyorsan az iskola tanulóinak kedvencévé válik felvilágosult, humánus pedagógiai módszereinek köszönhetően, viszont az intézet vaskalapos főnővére (Meryl Streep) azonban magát, a sátánt látja a férfiban és kíméletlen háborút indít ellene… Erősen ajánlott e bölcs, okos, ráadásul izgalmas film megtekintése, főleg a manapság – hát még ezen a csatornán! (Bővebben)

A ma esti Bergman-filmklub az 1969-ben, Fårö-szigetén készült Szenvedélyt (Duna, 22.00) vetíti. (Bővebben)

A Veszett vad (AMC, 21.00) című filmet William Friedkin rendezte, akihez a Francia kapcsolat, vagy az Ördögűző című klasszikusokat köthetjük, e friss munkája a fentiekhez nem mérhető ugyan, de az átlagnál mindenképpen jobb, afféle gyakorlati mestermunka. A történet (Anti)hőse (Benicio del Toro – a képen), éppen szökésben, így minden környékbeli egyenruhás őt üldözi. El is fogják, de csak azért, hogy (anti)hősünk újra megszökjön, mg több vérbe fagyott áldozatot hátrahagyva. A mester, aki e szabadon futó, ölésre programozott robotot kiképezte, véletlenül a szomszéd erdőségben tevékenykedik állatvédő felügyelőként, szintén nem igazán vadászpártian (Tommy Lee Jones). Egyértelmű, hogy a fékevesztett tanítványt csak egyvalaki állíthatja meg, a mestere. Ám tulajdonképpen ők majdhogynem egy oldalon állnak, a vadakén, a civilizáció és a politika ellenében. Üldözés, menekülés, nagyon véres verekedések…Tökéletes vegyülete a film a Rambó I-nek a műraszta gyilkos ufó Predatorral, valamint a Szökevény és az Életre-halálra című, szintén Tommy Lee Jones által főszerepelt üldözéses moziknak, többek között. (Bővebben)

Azt hiszem, Az utolsó cserkész (Film+, 21.00) című Bruce Willis-filmet az is látta már legalább tízszer, aki nem látta sohasem. Ez az, ami úgy kezdődik, hogy Bruce (által alakított magánhekus) borostásan, iszonyú másnaposan ébred kocsijában… aztán rendet tesz a gonoszok között. A filmet az életét néhány éve egy váratlan búcsúfejessel befejező remek thriller- és akcióspecialista Tony Scott rendezte – nyilván még életében.

Régimódi, ám ettől még igen remek krimi a Maraton életre-halálra (Paramount Channel, 21.00), melyben Dustin Hoffman (itt egy egyetemista futóbajnok) és Roy Schreider (a bátyja, látszólag olajkereskedő, valójában CIA ügynök) egy öreg, náci rohadékot (Sir Lawrence Olivier) üldöznek, aki a történet idején már diplomáciai védelem alatt álló, dél-afrikai gyémántkereskedő.

Újranézhetjük aztán (azt is), hogyan hal bele szegény Vito bácsi (Marlon Brando) a háztáji paradicsomtermesztés gyönyöreibe A Keresztapa (SuperTV2, 22.00) című, meglehetősen nagy hatású filmben.

A Gyula vitéz, télen-nyáron (Duna, 22.35) kapcsán még mindig emlékszem a nézők arcára, ahogy a röhögéstől szinte fuldokolva jöttek ki a vetítésről, amikor vagy húsz éve a Tabán mozi akkori stábja előkaparta és műsorra tűzte ezt a filmet… A legnagyobb! – mondták, mutatták, jelezték szinte egybehangzóan. És igazuk is van, hiszen Bácskai Lauró István 1970-ben (!!!) készült filmje, bizony, mind a mai napig helytálló és korrekt média- és társadalomkritika, s ez ma este újra bebizonyosodik. 🙂

Kíváncsiak vagyunk, vajon milyen figura lehetett Edgar Allan Poe? Akár valami ilyesmi fazon is lehetett, mint amilyennek ebben a ma esti A holló (Filmcafe, 21.00) című filmben is megmutatkozik – John Cusack által (lásd a képen). A film amúgy nem is igazán életrajz, inkább thriller, melynek részben fiktív cselekménye két igen ismert Poe-novella ötletes és kreatív összefűzéséből jött létre.

Újra kinyit azonban A 13-as rendőrőrs (AMC, 21.00) is ma este. Ez a film John Carpenter műfaji klasszikusának viszonylag jól sikerült remake-je, Ethan Hawke-kal, Gabriel Byrne-vel és Laurence Fishburne-nel. Izgalmas, fordulatos, feszült thriller ez, igen komoly vérfürdővel súlyosbítva, mely egyetlen helyszínen -a “címszereplőben”- játszódik egyetlen szilveszteri éjszaka alatt, miközben odakint süvít a jeges szél és szakadatlan ömlik a hó.

John Cusack alakítja James Mangold briliáns thrillerjének, az Azonosságnak (Viasat3, 21.00) főhősét is, aki egy éjjel autóbalesetet szenved egy hirtelen lecsapó, igen durva viharban. Egy lepukkant motelben talál menedékre, ahol kuksol már néhány fura figura – egyik közülük sorozatgyilkos. De kicsoda? Pazar forgatókönyv, jó színészek és újra egy igen váratlan csattanó, valamint feszült, klausztrofóbiás atmoszféra és ízlésesen elegendő brutalitás, amennyi kell egy efféle filmbe.

Az Éjjeli féreg (Filmcafe, 23.10) éjjel érkezik. Az utóbbi évek egyik legjobb, legfrissebb thrillerében Jake Gyllenhaal ámokfutását élvezhetjük. Az izgalmas történet egy olyan híradó-operatőrről szól, aki tényleg mindent megtesz annak érdekében, hogy minden reggel használható anyagot tegyen le szerkesztője asztalára… (Bővebben)