Péntek, augusztus 23.

A Chicago (Film4, 20.00) ma este is pontosan olyan, mint amilyennek egy Oscar-szivacs Broadway musicalfilmnek lennie kell. Pergő, látványos, megtartva a műfaj sajátosságaiból fakadó, kötelező teatralitást, buja, erotikus, bájos és szenvedélyes. És nem cukormázas! Persze, Bob Fosse akkora zseni, mint ide a Tau Ceti (az ő broadwayi koreográfiája alapján készült Rob Marshall filmje). És milyen jól énekel Richard Gere! És az a pizzaképű Zellweger! Hogy volt!

Semmit nem tudok azonban az Akéb sőnket – Nőj meg, teknős! (Duna, 20.25) című filmről, azonkívül, hogy valószínűleg nem héber gyerekmese. Roald Dahl ugyanis norvég származású volt, az ő egyik történetének filmváltozata ez, melyben egy agglegény készül feladni agglegénységét és ennek érdekében bármire képes. Ennél talán csábítóbb a szereposztás: Dustin Hoffman partnere Judi Dench.

Aztán itt van még a jó öreg Sanyi bácsi is. A Monori. Bereményi Géza Eldorádója (m5, 21.35), ha Amerikában készült volna, minden bizonnyal szekérderéknyi Oscar-díjat nyert volna, Eperjest (lásd a  képen), Andorait pedig együtt emlegetnénk Robert De Niróval és Al Pacinóval. Ehelyett azonban a film itt történt, Magyarországon. Monori, vagy akárki, aki lehetne akár Monori Sanyi bácsi is, a Teleki téren piacozott, éppen olyan fazonok között, mint az itt látható kis és nagy Gombacsik, a falábú, sánta, de utolsó vérig hűséges Berci (milyen szép jelenet, ahogyan elszavalja Bizet Gyöngyhalászából Nadir románcát, majd később, ahogy meghal) és a többiek. A túlélés, a minden áron való túlélés földhöz ragadt hősi eposza ez a film, mely úgy csúszik át a huszadik század történelmének útvesztőin, mint azok a híres pesti vagányok a razziázó rendőrök gyűrűjén. Keserű, mélyen cinikus kispolgári életbölcsességek ma is élő, ma is aktuális tárháza ez a nagyszerű film.

Sophie Marceau első önálló rendezése a Beszélj a szerelemről! (Duna, 22.01), ami újfent ismeretlen anyag számomra. Állítólag önéletrajzi elemek felhasználásával készült, a téma pedig egy szakítás (lásd a címet).