Végy egy rész 2001. Űrodisszeiát, egy részt a Bibliából, legyen mondjuk, a Mózes 1. könyve, vagy Ádám és Éva sztorija, egy részt a Robinson Crusoe-ból, valamint egy részt bármelyik túlélős-világmegmentős akcióthrillerből. Keverd jól össze mindezt a részeg pasik kedvenc szórakozásával, hogy mit csinálnának Jennifer Lawrence-el, ha együtt szenvednétek hajótörést – de nehogy felrázd, mert már kész is az Utazók (TV2, 18.55). Komolyra fordítva a szót, lehetne ebből a katyvaszból egy szép romantikus dráma is, amit a benne rejlő etikai (rendelkezhetünk-e más ember életével, saját túlélésünk, illetve annak megkönnyebbítése szempontjából?) problematika tenne valóban méllyé, azonban a felmerülő asszociációs halmaz, valamint a végkifejlet lebékategorizálódása kissé agyoncsapja az egészet. Lehetne ez a film ennél sokkal bátrabb, sokkal apokaliptikusabb, de akár sokkal szentimentálisabb is… Vannak azért jó pillanatai és értékes percei is ennek a mozinak, de végeredmény mégis csak közepes.
Dennis Villeneuve (pl. Felperzselt föld, Fogságban, Sicario, Szárnyas fejvadász 2049) viszont a tudományos-fantasztikus irodalom berkeiben nevesnek számító Ted Chiang novellájából adaptálta Érkezés (Viasat3, 21.00) című filmjét, mely egyszerre apellál értelemre és érzelemre, miközben kihagyja a játékból a szívet és a gyomrot. Így ha valami zsigeri élményre vágynánk, mint egy Star Wars-mozi például, hoppon maradunk; sem izgalom nem fogja meghajtani ketyerénket, sem a drámai feszültség nem fogja vasmarokra a gyomrunk. Ellenben elgondolkozhatunk az élet értelmén, valóban a saját életünk értelmén, valamint a világ jelenlegi legnagyobb problémáján, miszerint mennyire nem értjük meg egymást, hogy mennyire előkerült -újra- a problémák erőszakos lerendezésének vágya, ahelyett, hogy megismernénk “ellenségünket”, akiről szinte bizonyosan kiderülne, hogy valójában csak rettenetesen magányos és barátkozni akar, amihez nem találja a megfelelő módot, pont, ahogy mi sem. Egyszerűbb inkább leordítani a fejét és hazaküldeni… Egyszerűbb ezt a filmet is le-“unalmas művész-picsogásozni”, mint megpróbálni megérteni. Pedig ez sem lenne túl bonyolult agyi tevékenység, legalábbis lényegesen egyszerűbb, mint az a probléma, amit Amy Adams oly ügyesen megold a filmben. Mondjuk: Kapcsolat 2. (és ez a film negatívuma). (Perry által ugyanez versben.)
A Bizonyításban (RTL Spike, 21.00) Sir Anthony Hopkinst nézhetjük, ezúttal egy zseniális, de kissé már zaklatott lelkiállapotú matematikus szerepében, akinek lánya (Gwyneth Paltrow) azon dilemmázik, hogy ő most a lelki labilitást örökölte, vagy a matematikus zsenijét… Úgy rémlik, ez egy egészen nézhető, érzelmes és érzékeny film, az említetteken kívül az ekkoriban még feljövő sztárnak számító Jake Gyllenhallal és Hope Davisszel.
Felhívnám a figyelmet Tom Hooper (pl. A dán lány, A nyomorultak, Az elátkozott Leeds United, A király beszéde, vagy a Longford) rendezésében készült 2005-ös minisorozatra, mely (I.) Erzsébet (Epic Drama, 21.00) angol királynő életéről szó, elég izmos szereposztásban: a királynőt Helen Mirren alakítja (lásd a képen), míg a különböző earlök, lordok és egyéb előkelőségek szerepében Hugh Dancyt, Jeremy Ironst, vagy Toby Jonest fedezhetjük fel, sok más kitűnő angol színész társaságában. Asszem, két tetemes rész, ma lesz ebből az egyik, 7-én a másik.
Kicsit anakronisztikusnak tűnik, így nyárutón Richard Curtis Igazából szerelem (Prime, 21.00) című, kétórás szerelmi kaleidoszkópjának ma esti vetítése, tekintve, hogy a sztori inkább a karácsonyi tematikába illik inkább… Persze, ettől még ez egy kiválóan megírt és ugyanilyen jól megszerkesztett romantikus komédia, szuper karakterekkel, ezekhez méltó színészi alakításokkal, minimális mélységgel, de semmiképpen nem felszínességgel, olykor meghökkentően frivol, de még vicces szabadszájúsággal. (Bővebben)
Picit később a Higgy neki, hisz zsaru (Duna, 21.20) című 1990-es, amúgy eléggé jól sikerült Mike Figgis-krimi is szóba jöhet. A film korrupt, sőt, kifejezetten bűnözői életmódot folytató zsarukról szól, Andy Garciával a jó, és nem kis meglepetésre, de minden igényt kielégítően Richard Gere-el a rossz oldalon.
Gonosz időpontban jön ma A szív hídjai (Prime, 23.55) is, egy megható, ám rettenetesen édes, majdhogynem ragadós romantikus mese, ergo akárhányszor bele tudunk ragadni. A vidéki szépasszony (Meryl Streep) magányosan tördeli kacsóit otthonkájába, míg férje és gyermekei valahol messze vásároznak, amikor egy kissé érdes modorú, magányos férfi (Clint Eastwood) kopogtat be a kertkapun. Satöbbi-satöbbi.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: