Mit nézzünk ma a tévében?

Kedd, szeptember 3.

Roland Emmerich, aki általában az egész világot szereti lerombolni, ma megelégszik annyival is, hogy Az elnök végveszélyben (Sony Movie Channel, 21.00) legyen. Terroristák rohanják le a Fehér Házat, de egy nyugdíjas ügynök, szabadságon lévő, lefokozott CIA-ügynök, takarítónő, stb., stb. Nagyon piff-puff, nagyon dirr-durr. (Bővebben)

 

 

Nagy a kupleráj ma este az elnöki rezidencián, ugyanis a következő ajánlat a Gyilkosság a Fehér Házban (Viasat3, 21.00). Wesley Snipes a főszereplője a filmnek, ami viszont nem a tőle általában megszokott, nem túl intellektuális akciómozi, hanem egy kifejezetten tisztességes, csavaros, nyomozós krimi. Értelemszerűen a történet arról szól, hogy a Wesley által alakított vérprofi, dörzsölt, stb. zsarunak egy furcsa gyilkosság elkövetőjét kell megtalálnia, mely gyilkosság az amerikai elnöki rezidencián történt. Persze, a helyszín, és a benne tevékenykedő rettenetesen fontos emberek és fontos ügyek között ez a munka majdnem lehetetlennek bizonyul, ám akad egy nem várt segítőtárs (Diane Lane), mégpedig a titkosszolgálat köreiből.

John Grisham regénye alapján készült Sidney Pollack nagystílű (és sokszor látott) bírósági drámája, A cég (Paramount Channel, 21.00). A sztoriban Tom Cruise (a képen) alakítja a feltörekvő, fiatal, még kellően idealista ügyvédet, aki csúnya dolgokra lesz figyelmes annak a nagynevű, tekintélyes ügyvédi irodának – a “Cégnek” – működésében, amelyik felvette őt közvetlenül az egyetem után. Igen komoly szereposztás (pl. Gene Hackman, Ed Harris) biztosítja a film színvonalát.

A Férj és férj (Moziverzum, 21.00) című komédiában Adam Sandler, a pukifilmek -lesajnált, de ennek ellenére multimilliárdos- hercege ezúttal egy ízig-vérig macsó, heteroszexuális tűzoltót játszik, aki azonban a forgatókönyvírói szeszélynek/csalafintaságnak köszönhetően egyszer csak egy homoszexuális, meleg kapcsolatban találja magát, méghozzá beltagként. (Bővebben)

A csendes amerikai (Filmcafe, 22.50) című Graham Greene-adaptáció az irodalmi alapanyag viszonylag száraz, de ízléses romantikáját rendezőjének, Philip Noyce-nak sikerült hatásvadász szentimentalizmussá gyúrnia, aminek azért annyi eredménye van, hogy a film működik, már ha a működés a papírzsepkendő morzsolgatását jelenti. A történet amúgy a múlt század ötvenes éveinek Saigonjában játszódik, mikor Vietnám még francia gyarmat, de Ho apó kommunistái már izgágáskodnak, orosz, angol és amerikai kémek szívatják egymást; a fősodor azonban a kelet és nyugat találkozása egy fiatal amerikai önkéntes és egy gyönyörű vietnámi lány személyében. Én sajnos nem tudom elfogadni Brendan Frasert romantikus amorózó-szerepben (s tán egyáltalán semmilyenben), de tagadhatatlan, itt igyekszik. Zsigeri bumfordiságát azonban nem tudja levetkőzni, így nem tudom őt szeretni. Michael Caine viszont remek, mint mindig, a vietnámi lány (Do Thi Hay Yen) pedig gyönyörű.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!