Mit nézzünk ma a tévében?

Szerda, szeptember 4.

Egy álmainkban, vagy éppen józan, tiszta, de a dolgok folyása felett érzett elkeseredésünkben igen indulatos pillanatban tökéletesen érthető szituációt dolgoz fel a Pénzes cápa (Viasat3, 21.00) című közgazdasági thriller (vagy mi). A Jodi Foster által rendezett filmben George Clooney egy igazi, nyálas, nagyképű tévés (lásd a képen középen), aki úgy osztja a képernyőről befektetési tippjeit, mintha ő kakilta volna a Wall Street-i tőzsdét. Egy nap azonban az egyik néző (Jack O’Connell), aki hallgatott rá és így elvesztett egy csomó pénzt, elégtételt akar venni a megmondóemberen… A továbbiakban a történet picit hajaz Sidney Lumet örökbecsű Hálózat című filmjére, másrészt a fantázia vizein is eltévedni látszik (egy tévéműsor, legyen bármekkora nézettsége, soha nem fogja tudni úgy befolyásolni a piacot, mint bármelyik idióta miniszterelnök hablatyolása). Nem igazán jó film, de mára talán ennyi is megteszi…

 

 

A divat “csillogó világa” iránt érdeklődő közönséget veszi célba a Zoolander, a trendkívüli (Paramount Channel, 21.00) című komédia. Azonban az itt megjelenő, Ben Stiller és Owen Wilson által fémjelzett humor komoly toleranciát feltételez a nézőről… Engem azonban, annak idején, valószínűleg érzékeny pontomon kaphatott el ez a film, mert csak arra emlékszem az egészből, hogy sírva-vinnyogva röhögtem végig. (Bővebben)

Romantikus, ám egy picit háborús dráma lesz a Kedves John! (Filmcafe, 21.00), melyben egy rendes, becsületes katonafiú (Channing Tatum) érkezik haza szabadságra a vidéken egyedül éldegélő öregapjához, a szomszédban azonban éppen ott vakációzik a gyönyörű, táguló pupilláit szempillaerdőbe rejtő diáklány (Amanda Seyfried)… Naná, hogy egymásba szeretnek, ami önmagában nem lenne baj, csupán az a bökkenő, hogy éppen háború van! A filmet rendezte Lasse Hallström, aki ebben a műfajban ritkán ismer mértéket.

A svéd rendező egy jóval korábbi, ennek megfelelően az elébbinél sokkal frissebb, lendületesebb, szókimondó, érzelmes, de (még) messze nem érzelgős filmje a Kutyasors (Duna, 23.15). A ’85-ös svéd drámája a 12 éves Ingemar felnövés-története, akit súlyosan beteg édesanyja, valamint a kiskamaszkor minden kihívása akadályoz a felhőtlen gyermekkor megélésében – kevés sikerrel. Helyenként kifejezetten menzeles asszociációkat keltő, kisrealista történetmesélést élvezhetünk egy egészen remek kis filmben.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!