Habkönnyű, maxicuki semmiség a Hat nap, hét éjszaka (Cool, 20.55), még ha nem is akárhol játszódik, mint egy déltengeri szigeten, ahol az élet -állítólag- valóban szép. Harrison Ford, a hiperlaza bérpilóta kényszerleszáll ebben a paradicsomban, Anne Heche társaságában, aki felbérelte őt s gépét, és kezdetben ezért nagyon mérges… Kaland! Romantika! Fehér homok! Pálmafák!
A ma estére bármily okból az italozástól eltiltott Igazságos Jánosok, Majdénrendetteszek Pisták és Asztalracsapokakrvstnt Jóskák nyilván szeretni fogják A bosszú jogán (Filmcafe, 21.00) című akcióthrillert, melyben Nicolas Cage adja azt a szolid irodalomtanárt, aki vérnősző barommá válva vesz elégtételt feleségének erőszaktevőin, egy titokzatos szervezet segítségével. Amikor Charles Bronson klasszikus Bosszúvágya (Hohohó!) találkozik a Harcosok klubjával…
Klasszikus kalandfilm a Pillangó (Film Mánia, 21.00), Steve McQueennel és Dustin Hoffmannal (lásd a képen). Henri Charriére könyvét minimum ötször olvastam, de a filmet is láttam jó néhányszor – mindkettő egy szökés történetét meséli el a hírhedt börtönként működő, guyanai Ördög-szigetről. A kedvenc jelenetem a leprások között játszódik, sajnos az a filmben nem olyan, mint ahogy a könyvből olvasva elképzeltem – ennek ellenére ez mégis egy jó kis film.
A Változások kora (m2, 21.10) amolyan kosztümös, pipiskedő, rizsporos parókás, kosztümös film(dráma). A főszereplő Robert Downey Jr.-t manapság főleg a Vasemberként ismerjük, itt azonban még “csak” egy ifjú, tehetséges orvost alakít II. Károly angol király udvarában. A film egy léha nőcsábászról szól, akiből aztán komoly, felelősségteljes ember válik az események sodró forgatagában. Két Oscar-díj, egy a jelmezeknek, egy pedig a látványnak, valamint olyan neves színészek, mint Meg Ryan, Hugh Grant, Sam Neill, Ian McKellen és sokan mások.
Épp mostanában kap életműdíjat a miskolci Cinefest fesztiválon a svéd Bille August, akit ma este monumentális (180 perces!) életrajzi filmeposzával, az 1992-ben Arany Pálmát nyert Legjobb szándékokkal (Duna, 21.15) köszönthetünk. A történet egy szerelem szertefoszlásának története, melynek elszenvedői egy kezdetben lelkes, elhivatott pap, valamint szerelme, a szertelen, vidám, életrevaló feleség. A forgatókönyvet Ingmar Bergman írta – mondom ezt, mintegy miheztartás végett. (A filmet nem láttam, de legalábbis nem emlékszem rá.)
Ezzel szemben Az ördög maga (ATV Spirit, 22.05) Brad Pitt, aki ezúttal egy veszélyes IRA terroristát alakít. Magát csendes, szerény és igyekvő ír vendégmunkásnak kiadva húzza meg magát a kissé tutyimutyi New York-i zsaru (Harrison Ford) családjánál, aki sokáig nem fog gyanút… Jó kis film ez, de már láttuk egy csomószor.
A bosszú-fétisiszták kedvenc “alapfilmje” (a ma már egyszer említett) Bosszúvágy (Filmcafe, 23.05), mely annak idején még a magyar mozikban is terjesztette az igét. Pedig bőven Jani bácsi alatt voltunk ekkor, amikor még szigorúan kontrollálta az efféle alulról szerveződő igazságtevéseket a lángszavú Párt. A család viszont már akkor is szent volt ezek szerint… A Charles Bronson által alakított emblematikus főszereplő a tipikus átlagpolgár jellegzetes karaktere: család, szép lakás, jó fizetés, szolid jólét. Egy este azonban gonosz rablók a szeme láttára gyilkolják meg feleségét, lányát (aki azóta is katatón kómában van) pedig megerőszakolják. Bronson (vagyis az általa alakított polgár) először magába zuhan, de aztán felveszi a kesztyűt és rendet tesz. Tanulság: mindig legyen otthon jó minőségű zokni és elegendő apró…
Rossz az, aki rosszra gondol. Ezenkívül, azt gondolok és azt írok, amit akarok. Viszlát.
Lángszavú párt? Hogy jön ez ide? Tedd a dolgod, ne politizálj! Itt ne, otthon, a kocsmában, az utcán, de itt NE!!!
🙂
Köszi, minden nap várom már a javaslatot. Külön tetszik a filmekhez fűzött vélemény, olyan jókat nevetek rajta.