Ma főként irodalmi alapokon nyugszunk. John Grisham regénye alapján készült Sidney Pollack nagystílű bírósági drámája, A cég (RTL Spike, 21.00). A sztoriban Tom Cruise alakítja a feltörekvő, fiatal, még kellően idealista ügyvédet, aki csúnya dolgokra lesz figyelmes annak a nagynevű, tekintélyes ügyvédi irodának – a “Cégnek” – működésében, amelyik felvette őt közvetlenül az egyetem után. Igen komoly szereposztás (pl. Gene Hackman, Ed Harris) biztosítja a film színvonalát.
Nathaniel Hawthorne klasszikusának, A skarlát betűnek (Filmcafe, 21.00) hagyományos, veretes adaptációját Roland Joffé rendezte mesterien, 1995-ben. A gyönyörű, a kor erkölcsein bátran átlépő Hestert az akkor még tán természetes szépségében tündöklő Demi Moore, míg szerelmét, Dinsdale tiszteletest Gary Oldman alakítja, miközben a megcsalt férj (Robert Duvall) csak néz, mint mi a róluk szóló filmet.
Dennis Villeneuve (pl. Felperzselt föld, Fogságban, Sicario, Szárnyas fejvadász 2049) viszont a tudományos-fantasztikus irodalom berkeiben nevesnek számító Ted Chiang novellájából adaptálta Érkezés (Viasat3, 21.00) című filmjét, mely egyszerre apellál értelemre és érzelemre, miközben kihagyja a játékból a szívet és a gyomrot. Így ha valami zsigeri élményre vágynánk, mint egy Star Wars-mozi például, hoppon maradunk; sem izgalom nem fogja meghajtani ketyerénket, sem a drámai feszültség nem fogja vasmarokra a gyomrunk. Ellenben elgondolkozhatunk az élet értelmén, valóban a saját életünk értelmén, valamint a világ jelenlegi legnagyobb problémáján, miszerint mennyire nem értjük meg egymást, hogy mennyire előkerült -újra- a problémák erőszakos lerendezésének vágya, ahelyett, hogy megismernénk “ellenségünket”, akiről szinte bizonyosan kiderülne, hogy valójában csak rettenetesen magányos és barátkozni akar, amihez nem találja a megfelelő módot, pont, ahogy mi sem. Egyszerűbb inkább leordítani a fejét és hazaküldeni… Egyszerűbb ezt a filmet is le-“unalmas művész-picsogásozni”, mint megpróbálni megérteni. Pedig ez sem lenne túl bonyolult agyi tevékenység, legalábbis lényegesen egyszerűbb, mint az a probléma, amit Amy Adams oly ügyesen megold a filmben. Mondjuk: Kapcsolat 2. (és ez a film negatívuma). (Perry által ugyanez versben.)
Oskar Schindler, egy német (mondjuk úgy) vállalkozó kalandos történetét Thomas Keneally írta meg nagy sikerű regényben, s ebből készítette Steven Spielberg ezt a 7 Oscar-díjjal jutalmazott, méltóságteljes, ám ízig-vérig hollywoodi tablót, a Schindler listáját (SuperTV2, 21.00). A történet címszereplője (Liam Neeson emblematikus alakításában) kezdetben önös érdekéből, később, felismerve a nácik zsidókkal kapcsolatos őrült tervét, már egyre elhivatottabban, a végén pedig már szinte mániákus elszántsággal alkalmazott lágerből kiszervezett zsidókat hadianyaggyártó üzemeiben, így mentve meg több mint ezer embert a biztos haláltól.
A 2016-os év egyik legnagyobb kritikai sikere volt a Toni Erdmann (m2, 21.05), amit ráadásul a közönség igényesebb része is örömmel fogadott. A címszereplő egy bő hatvanasnak tűnő, kissé lomha mozgású, nyugdíjas zenetanár (Peter Simonischek), aki lehetetlenül idióta poénokkal próbálja inkább kevesebb, mint több sikerrel eloszlatni saját és környezete unalmát: szerepeket játszik, ám legtöbbször csökkent értelmű debileket, fura, zilált parókákat ölt és rendezetlen, gusztustalan műfogsorral ijesztget. Ez így önmagában még nem lenne akkora baj, hiszen az ilyen önjelölt mókamesterek egyszer mindig megunják sikertelenségüket, Toni azonban soha nem veszi észre magát. Ha mégis észreveszi, akkor viszont amit művel, az már színtiszta agresszió, kellemetlenkedés. Pedig jó szándékú a pali és nyilvánvalóan nem akar mást, mint figyelmet és egy cseppnyi szeretetet lányától (Sandra Hüller), akit karrierjén kívül az égadta világon semmi más nem érdekel. (Bővebben)
Titanic 2. Ha annak idején nem bólintotta volna le a jéghegyet az a monstrum, akkor akár ebben A szabadság útjai (Duna, 21.20) című filmben követhetnénk nyomon a hajóorrba széttárt karral kiálló Rose és Jack történetét. Ez is pont olyan szomorú lesz, sőt! Szóval, képletesen szólva, ezúttal eléri a kikötőt a Titanic, a szerelmesek partra szálltak, majd letelepültek. Vettek egy kis házat, ahol kezdetben fütyültek a világra és élték a szerelmesek mézédes életét, de aztán ahogy telt s főleg múlt az idő, a derű szürkébe fordult és hőseink (Leonardo DiCaprio és Kate Winlset – a képen) elkezdték gépiesen darálni az egyhangú hétköznapokat, de ezekkel együtt romantikus szerelmüket is. Sam Mendes –Richard Yates regénye alapján készült- filmje felfogható akár így is, de úgy is, hogy a rendező továbbforgatja nyitótémáját, az amerikai átlaglét tipikus helyszínének, a kertvárosnak igazi Amerikai szépségét, s benne lakók sivár, lélektelen, műérzelmek és műkapcsolatok között vergődő életét. (Bővebben)
Köze nincs az irodalomhoz a Vén rókák (RTL Klub, 21.30) című szajréfilmnek, melyet azért ez a három, igazán dörzsölt vén róka –Alan Arkin, Michael Caine és Morgan Freeman – simán elvisz a hátán. Ezek még külön-külön is érdekesek annyira, hogy akár egy telefonkönyvet is előadhatnának, hát még trióban!
Aztán, hogy Hova lettek Morganék? (TV2, 22.00) Fogalmam sincs. Nyilván egy szokásos romantikus komédia Hugh Granttel és Sarah Jessica Parkerrel (akit nem bírok).
Stephen King egyik bestselleréből készült viszont a Hasznos holmik (Paramount Channel, 22.00), még 1993-ban. Egy kisvárosi régiségbolt furcsa tulajdonosa sajátos üzletpolitikájával forgatja fel az unalmas hétköznapokat. Remek a szereposztás: Max von Sydow a boltos, Ed Harris pedig a seriff, akinek hirtelen igen sok dolga akad…
A Fanny és Alexander (Duna, 23.20) kedvenc Bergman-filmem. Ma adják a második részét… MIKOR VOLT AZ ELSŐ?!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: