Nem rajongok a Forma 1-ért, legalábbis azért nem, ami mára lett belőle. Az én autóversenyző hőseim -Emerson Fittipaldi, Jackie Stewart és mások- már kihaltak, megöregedtek, de legalábbis eltűntek az autóverseny-pályákról. Ron Howard rendkívül izgalmas életrajzi drámája, a Hajsza a győzelemért (RTL+, 19.30) viszont éppen ebbe aranykorba kalauzolja el a nézőt, amikor a Forma 1-et két óriási egyéniség küzdelme jellemezte. Az egyik évben az osztrák Niki Lauda (Daniel Brühl) lett világbajnok, a másikban a brit James Hunt (Chris Hemsworth). A ’76-os idényben Lauda súlyos balesetet szenved és nemhogy a világbajnokság, de még az élete is veszélyben forog… A többi már történelem. Igen jó kis mozi ez!
Robert Schwenke romantikus filmje, Az időutazó felesége (Sony Max, 20.00) ugyan nem merészkedik túl a nagy sikerű lányregény mozgóképes illusztrálásánál, azonban amit tesz, azt ízléssel teszi: a lányok, asszonyok cinikus férfitársai is el tudják viselni e filmet, esetleg némi utólagos ellenszolgáltatás beígérésével 🙂 , de semmiképpen nem rohannak ki a szobából öklendezve, mint általában az ilyen filmeknél. Persze, Eric Bana nem több mint sármos, de Rachel McAdams helyes, és most talán elég ennyi is. (Bővebben)
Az Ál/Arc (AMC, 20.00) című akciófilm eközben -bár rengetegszer láttuk már ezt is- műfajának egyik nehezen elvitatható csúcsát jelenti. Izgalmas, pörgős, látványos és kellően agyafúrt is, Nicolas Cage és John Travolta egyaránt csúcsformát fut, John Woo pedig virtuóz módon rendezte meg a filmet.
Más kérdés, hogy eközben Miről álmodik a lány? (Cool, 20.50) Nyilván szép, okos és humoros szőke hercegről Audi Q7-en, Gucci-táskával és AmEx kártyával, aki szereti őt, dédelgeti és még saját rózsadombi kulipintyót is vesz neki. Azonban Amanda Bynes, pontosabban az általa alakított szőke hölgy ezúttal arról álmodik, hogy végre megismerkedhessen régen nem látott apjával. A várva várt pillanat aztán el is jött, meglepetésre azonban az apuka (Colin Firth) Anglia egyik legbefolyásosabb politikusa… A film romantikus lesz a továbbiakban és komikus.
Nathaniel Hawthorne klasszikusának, A skarlát betűnek (Filmcafe, 21.00) hagyományos, veretes adaptációját Roland Joffé rendezte mesterien, 1995-ben. A gyönyörű, a kor erkölcsein bátran átlépő Hestert az akkor még tán természetes szépségében tündöklő Demi Moore, míg szerelmét, Dinsdale tiszteletest Gary Oldman alakítja, miközben a megcsalt férj (Robert Duvall) csak néz, mint mi a róluk szóló filmet.
Végy egy rész 2001. Űrodisszeát, egy részt a Bibliából, legyen mondjuk, a Mózes 1. könyve, Ádám és Éva sztorija, egy részt a Robinson Crusoe-ból, valamint egy részt bármelyik túlélős-világmegmentős akcióthrillerből. Keverd jól össze mindezt a részeg pasik kedvenc szórakozásával, hogy mit csinálnának Jennifer Lawrence-el, ha együtt szenvednétek hajótörést – de nehogy felrázd, mert már kész is az Utazók (Prime, 21.00). Komolyra fordítva a szót, lehetne ebből a katyvaszból egy szép romantikus dráma is, amit a benne rejlő etikai (rendelkezhetünk-e más ember életével, saját túlélésünk, illetve annak megkönnyebbítése szempontjából?) problematika tenne valóban méllyé, azonban a felmerülő asszociációs halmaz, valamint a végkifejlet lebékategorizálódása kissé agyoncsapja az egészet. Lehetne ez a film ennél sokkal bátrabb, sokkal apokaliptikusabb, de akár sokkal szentimentálisabb is… Vannak azért jó pillanatai és értékes percei is ennek a mozinak, de végeredmény mégis csak közepes.
Budapestet láthatjuk Varsó szerepében A lopás művészete (AXN, 21.00) című krimi-vígjátékban, mely, minden előzetes sejtésünkkel ellentétben, nem a kelet-európai országok rendszerváltás utáni kormányainak mérhetetlen lopásairól fog szólni – csupán egy ergya könyvrablásról (egyáltalán, ki az, aki könyvet lop manapság?!). Főbb szerepekben Matt Dillon és Kurt Russell – a film elmegy, főleg, hogy tévében viszonylag ritkán láthattuk…
Azok a csodálatos Baker fiúk (Duna, 21.20) ma már éppen olyan unalmasak a közönség számára, mint amennyire unják egymást. Mivel azonban máshoz sem értenek, mint zongorázáshoz, ha abbahagynák, az egyet jelentene a halállal. Kell egy énekesnő! Jeff és Beau Bridges, valamint Michelle Pfeiffer triója tulajdonképpen ugyanazt mondja elhollywoodiul, amit nálunk a Ripacsokban mesélt Sándor Pál. Egyedül nem megy. Kell egy csapat. Ilyenek.
Az Arthur Newman világa (TV4, 22.00) egy kiégett, középkorú férfi (Colin Firth) fáradt próbálkozása arra vonatkozóan, hogy megújítsa életét. Ez tulajdonképpen teljes addigi életének felrúgásával történik, új élet, új személyazonosság – és egy új szerelem (Emily Blunt), aki viszont szintén nem volt az régen, mint akinek most mutatja magát. Sajnos, a film is fáradt egy kissé…
Quentin Tarantino havas Aljas nyolcasa (Film+, 23.00) szerintem hajaz egy kicsit Agatha Christie klasszikus történeteire. Ebben a sztoriban egy kicsi néger (Samuel L. Jackson) és hét kicsi fehér (Kurt Russell, Tim Roth, Walton Goggins, Jennifer Jason Leigh, Michael Madsen, Bruce Dern és Demian Bichir) verődik össze egy isten háta mögötti helyen, a havas-jeges wyomingi télben, több különböző céllal, melyek közül legalább kettő egymással ellentétes. Mindenki megvan győződve a saját erkölcsi igazáról, ám Tarantino ördögi csavarral éppen ezeket az önigazoló megállapításokat ütközteti egymással, így bizonyítva be, hogy nincs olyan, hogy jó. Nincs olyan, hogy valakinek bármi, bárki felhatalmazást adjon arra, hogy megölje a másikat. Egy aljas világ a benne élő emberek miatt aljas, s ebben nem különbözik maga a rendező sem, hiszen végső soron ő szolgáltat igazságot aljas szereplői között – azonban ugyanazzal az eszközzel, amiért “hőseit” elítéli. Vagy inkább csak jellemzi. (Bővebben)
Éjszakára marad egy jó kis Félelem és reszketés Las Vegasban (Filmcafe, 23.50), Terry Gilliam remekbe szabott látomása Hunter S. Thomson kultuszregényéről. Az avatott és ihletett adaptáció minden idők egyik leghitelesebb drogfilmje, egyben a gonzó néven emlegetett szabados újságírás afféle bibliája. Ma már klasszikus darab. (A képen Benicio Del Toro és Johnny Depp.)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: