Juliette Binoche és Jean Reno (a képen), azaz Félix és Rose (Film Mánia, 21.00) a ma esti első ajánlat. Két ismeretlen találkozik egy nagy repülőtér tranzitvárójában és ahogyan az lenni szokott, csevegni kezdenek, hogy valahogyan elüssék az időt. Ahogyan azonban az szintén lenni szokott, kicsit jobban megnyílnak a másik elől, gondolva, úgysem látják soha többet egymást: kiderül, hogy az egyik egy férfi elől menekül, a másik pedig fut egy nő után. Na, mi fog ebből kisülni? Igen, az. Jó lesz.
A Holiday (Viasat3, 21.00) című romantikus komédiában viszont két harmincas szingli, a napfényes Los Angelesben élő Amanda (Cameron Diaz) és a ködös, esős londoni Iris (Kate Winslet) cserél lakóhelyet egy röpke vakáció idejére, hátha jobb lesz nekik akkor – merthogy amúgy nem az, pillanatnyilag. Hogy mennyire lesz jó, arra ad némi támpontot a stáblista, melyből következően, Jude Law a romantikus, míg Jack Black a komikus irányba mozdíthatja a mérleg nyelvét. Az egyensúlyról a csajfilmek specialistája, Nancy Meyers rendezőnő gondoskodik 138 (!) hosszú, avagy éppenséggel túl rövid percben.
Oriana Fallaci az oknyomozó újságágírás, az elkötelezett politikai propaganda és a bulvárfilozófia metszetében alkotó, sok botrányt okozó, nagy hatású személyiség volt a múlt század utolsó harmadában. Aki olvasott tőle valamit, az minden bizonnyal érdeklődéssel fogadja a róla készült, igen tetemes hosszúságú (200 perc!) Oriana (m2, 21.10) című olasz portréfilmet.
A tinédzser Mia (Chloë Grace Moretz) szerelmes, de emellett igen szépen csellózik is az átlagnál jóval felvilágosultabb családja óvó és támogató szárnyai alatt. Egy autóbaleset azonban brutálisan avatkozik közbe az álomszerű életbe, s Mia hamarosan egy kórházban ébred. Pontosabban nem ébred, mert kómában fekszik… A Ha maradnék (Moziverzum, 21.20) egy igen nagy sikert aratott romantikus (tini)dráma az élet és a halál közti igen vékony mezsgyén való egyensúlyozás nehézségeiről. Maga a film eközben egy másik mezsgyén egyensúlyoz, és néha bizony meg-megszédül…
Volt nekünk már olyan, hogy Két emelet boldogság. Nosztalgikus (és kissé propagandisztikus) közérzetmozi volt ez azokból az átkos hatvanas évekből, melynek cselekményét nagyjából egy beköltözés jelentette az új lakásba, új lakóközösségbe (!), Angyalföldön, a Lehel út – Aba utca sarkán. Ehhez képest az Öt emelet boldogság (Duna, 21.20) egy idős művészházaspár (Diane Keaton és Morgan Freeman) együtt eltöltött negyven évének, illetve ezen időszak helyszínének -egy ötödik emeleti brooklyni lakásnak- a története. Édesbús szeretetmozi.
Jeff Bridges egyszerű, szolid tanárember A szomszéd (TV4, 22.00) című jó közepes thrillerben, akinek a felesége volt a “férfi” a családban: FBI ügynökként azonban tragikusan elhunyt egy bevetésben, melynek alkalmával egy szélsőséges terrorista-sejtet próbáltak meg felszámolni. Feleségének elvesztése azonban a lehető legrosszabb énjét hozza elő a Bridges által alakított figurából, aki szinte paranoid mániával kezdi szemlélni a külvilágot, és összeesküvések erdejét fedezi fel még a békés szomszédjában (Tim Robbins) is, aki éppen a füvet nyírja… Ismerős, átélhető szituáció ez napjainkban, ugye?
Az elkerülhetetlen elmúlás biztos tudatának érzelmes, helyenként tán kissé érzelgős lenyomata a spanyol katalán Isabel Coixet anno (2003-ban) szép feltűnést keltő drámája, Az élet nélkülem (Duna, 22.55). A lassú, lírai áramlású történet egy 23 éves, halálos beteg lány (Sarah Polley) kétségbeesett utolsó kísérletét meséli el egy normális, emberhez méltó élet elérésére.
A régen látott Nehéz időkben (TV2, 23.45) az Öböl-szindróma (illetve, általában a háborús traumákból eredő stressz és depresszió) témájában áskálódhatunk igen mélyre. Főszerepben egy igazi színészikon: Christian Bale. (Bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: