A Hazudós Jakab (Film4, 20.00) a magyar származású Peter Kassovitz rendezése és Robin Williams játssza benne a cím- és főszerepet. E filmdráma egy lengyelországi gettóban játszódik a második világháború idején, és nagyjából ugyanazt az üzenetet hordozza, mint a Jó reggelt, Vietnam! Jakab, a mindentől elzárt gettóban élők szenvedéseit apró, de jó szándékú füllentésekkel enyhíti és nem is tudja, ezzel mennyit segít a szenvedések elviselésében. A megható, mélyen humánus film rengeteg magyar szereplővel (pl. Igó Éva, Darvas Iván, Bálint István) és magyar operatőrrel (Ragályi Elemér) készült 1999-ben, amerikai, francia és magyar koprodukcióban.
A Gyilkos lövés (Viasat6, 21.00) valójában egy igen sovány sztorira épülő, 1988-ban bemutatott menekülős thriller, amit azonban Roger Spottiswoode remek rendezése, a műfajból adódó sablonok ellenére is fordulatos cselekmény, valamint a három főszereplő (Sidney Poitier, Tom Berenger és Kirstie Alley) áldozatos színészi munkája tesz ma is élvezhetővé.
Rendkívül érdekes darab a Truman Show (Humor+, 21.00) is, mely látszólag egy groteszk, olykor már szinte morbid humorú szatíra “az” amerikai kisemberről (Jim Carrey) és az őt körülvevő, gondosan kitalált és felépített álomvilágról, a mindent behálózó, irányító és befolyásoló médiáról – valójában azonban egy filozófiai példázat a modern életről, a lehetőségeinkről, a jövőről. Vagy fordítva, de végül is mindegy. Fontos film, mely közérthetően fogalmazza meg a való életünket valójában is mozgató lényeges dolgokat.
Az eheti betevő Becstelen Brigantykot (Filmcafe, 21.00) csak azok tekintik történelmi drámának, vagy akár világháborús tablónak, akik annak akarják, bármilyen okból is. A néhol meghökkentően vicces film Quentin Tarantino nazisploitation-hommázsa, mely ha nem is nyugszik feltétlenül egzakt történelmi alapzaton, azért masszívan megmutatja az utat, mit s hogyan, kiknek és hova (a képen Christoph Waltz). (Bővebben)
A legmagyarabb skót rendezőként is ismert Kevin Macdonald (nagyapja Magyarországról menekült el a nácik elől) Fekete-tenger (Sony Movie Channel, 21.00) című filmjében tulajdonképpen sikerrel ötvözte a klausztrofób tengeralattjárós drámákat a szajréfilm zsánerével. Ugyan a cselekmény minden egyes mozzanata jól kiszámítható, az alapszituáció kissé erőszakolt és képtelen, ennek ellenére a film mégis működik. Szolidan, de megbízhatóan, és nem csak Jude Law-nak köszönhetően.
A bűn árfolyama (TV4, 22.00) című nemzetközi mozi picit később még mindig azt példázza tökéletesen, hogy mennyi esélyünk van nekünk, kis porbafingóknak beleszagolni abba az üstbe, ahol az igazán nagy dolgokat főzik ki az igazán nagy fiúk. Azt az utat, amit a szokásos “tiszta tekintetű igazság bajnoka” szerepben Clive Owen bejár, az utolsó néhány lépés kivételével ugyan már láthattuk az eddigi nagyjából kismillió politikai-ügynökös thrillerben, ám az az utolsó néhány lépés tényleg nagyon igazira sikeredett. Mert az csak a buta hollywoodi filmekben van, hogy Bruce Willis, Matt Damon, Nicolas Cage, Tom Cruise vagy maga Jack Bauer sziszifuszi munkával, vértől csatakosan maga alá gyűri a világot éppen agyonsanyargatni kész Gonoszt. Tom Tykwer, a mai legmenőbb német rendező nem tagadja meg identitását, földhöz ragadt európai gyökereit: igazi rosszkedvű, cinikus, ám gyaníthatóan a legreálisabb befejezés elé állítja hősét ebben a jó kis filmben. (Bővebben)
Stanley Kubrick sajnos már nem készíthette el a maga variációját a mesterséges értelem kontra ember egészen biztosan eljövendő (bár valójában már be is következett), igen bonyolult erkölcsi, etikai és filozófiai kérdéseket felvető problematikájáról, így azt a “mindenható” Steven Spielberg forgatta le, a maga “mesés” modorában. Az A.I. – Mesterséges értelem (RTL Spike, 23.00) végül is nem lett rossz film, de Kubrick verziójára azért sokkal jobban kíváncsi lettem volna…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: