A karantén ötödik napja (nekem legalábbis). Az Éjsötét árnyékban (RTL II, 20.40) Tim Burton rendez (ma este is) Johnny Depp köré gótikusan éjsötét boszorkányos-vámpíros szatírát (lásd a képen). Depp itt egy nőfaló telepest alakít Amerika (h)őskorában, akit egy nap utolér a végzete: egy boszorkány szívét töri össze, akinek viszont megvannak az eszközei a méltó és kegyetlen bosszúra… Johnny fiú körül Helena Bonham Carter, Michelle Pfeiffer és Eva Green ropja dévaj körtáncát.
Jim Carrey filmje, A Minden6ó (Viasat6, 21.00) természetesen komédia. Bár ahogy Jim is öregszik, humora is kezd kissé visszafogottabbá válni – bár az ürítés-motívum azért nem kopott ki teljesen, itt a kutyáját kell szobatisztaságra nevelnie, nagy-nagy nehézségekkel. Bruce, a címszereplő-főszereplő, akit Carrey alakít, egy elfuserált, ám karrierre vágyó tévériporter, aki szentül meg van győződve arról, hogy sikertelenségének csak misztikus okai lehetnek, ezért sűrűn átkozza a Jóistent, mintha ő tehetne egyáltalán valamiről. A Teremtő (Morgan Freeman) megelégelve a sok istenkáromlást, úgy dönt, szabadságra megy, és helyettesítésével Bruce-t bízza meg, tapasztalja csak meg, mily nehéz a Mindenható-élet. Bruce persze a nem várt hatalmat először saját érdekeinek érvényesítésére használja: pl. hogy barátnőjének (Jennifer Anniston) kebelméret-növekedést idézzen elő, a csillagokat lehozza a Földre, illetve vetélytársát kiüsse a vágyott hírolvasói székből. Egy kezdő mindenható is mindenható, Bruce élete fenekestül felfordul. Siker a munkában, siker a nőknél, ez azonban barátnőjének már nem tetszik, ezért elhagyja az egyre fennhéjázóbb Bruce-t. Hősünk azonban látja, hiába minden siker, minden csillogás, ha szerelme elhagyja, mit sem ér az egész, ezért újra Főnökéhez fordul… (Bővebben)
Az eheti betevő Becstelen Brigantykot (AMC, 21.00) csak azok tekintik történelmi drámának, vagy akár világháborús tablónak, akik annak akarják, bármilyen okból is. A néhol meghökkentően vicces film Quentin Tarantino nazisploitation-hommázsa, mely ha nem is nyugszik feltétlenül egzakt történelmi alapzaton, azért masszívan megmutatja az utat, mit s hogyan, kiknek és hova. (Bővebben)
Alfie – Szívtelen szívtipró (Duna, 21.40) limuzinsofőr történetét mostanában -az utóbbi években- láthattuk néhányszor, Jude Law címszereplésével. Ez alkalommal az eredeti, 1966-os verziót nézhetjük meg, Michael Caine-nel, aki semmivel sem lesz kevésbé sármos és kevésbé önző szívtipró, mint tehetséges utóda.
Az érdekes filmekkel (Wilbur öngyilkos akar lenni, Egy lányról, stb.) előálló dán Lone Scherfig első hollywoodi bérmunkájában szintén nem adja alább, hiszen egy teljesen banális, hétköznapi szerelmet mesél egy egy egészen egyedi nézőpontból: Egy napot (RTL II, 23.00) tesz meg a film cselekményének (ha lehet ezúttal itt ilyenről beszélni) fő szervezőelemévé. Egy napot, amikor a két szerelmes (Anne Hathaway és Jim Sturgess) megismerkedett 1988. július 15-én, továbbá az összes többi július 15-ét, húsz éven át és az összes örömet, bánatot, veszekedést és kibékülést, amit ezeken a napokon átéltek.
A Legbelső félelem (RTL Spike, 23.00) című thriller cselekményében van egy komoly csavar, amit Edward Norton (úgymond, színészileg) mindössze egyetlen sátáni szemvillanással old meg – csak ezért a pillanatért is érdemes megnézni ezt a filmet. Persze, amúgy is… A történetben egy sikeres ügyvéd (Richard Gere) elvállalja egy köztiszteletben álló polgár meggyilkolásával gyanúsított utcagyerek védelmét, pusztán szakmai kíváncsiságból, csakis az igazság kiderítésének érdekében. Az így “szárba szökkenő” tárgyalótermi dráma azonban egy félelmetes, logikai macska-egér harccá változik hamarosan… Gregory Hoblit filmje minden idők egyik legizgalmasabb efféle műfajú darabja – ha nem láttuk volna még.
Mai, égető problémát boncolgat Sean Penn 2016-os filmje, Az utolsó próba (Prime, 23.25). A történetben egy nemzetközi segélyszervezet vezetője (Charlize Theron) találkozik egy orvossal (Javier Bardem), valahol Afrikában, egy politikai és társadalmi forradalom közepén, és hamarosan nehéz döntések meghozatalára kényszerülnek… A filmet nem láttam, a korabeli kritikák földbe döngölők, az alkotók viszont jó nevek – a kérdés nyilván az, hogy Sean vajon tényleg fullba’ nyomja itt is?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: