Mit nézzünk ma a tévében?

Vasárnap, április 12.

Huszonhetedik nap a lyukban, egyben húsvét vasárnapja. Nagyon cuki, de egyben nagyon okos és követendő példát is felmutatni képes kis film A pillangó (m2, 20.15), mely nem keverendő össze azzal a híres, börtönszigetről menekülős történettel. Itt egy bájos kislányt felejtenek rendre elfoglalt szülei az iskola előtt, aki a szomszédban lakó magányos öregemberrel (Michel Serrault) kezd el barátkozni és együtt mennek világgá – az Alpok rengetegébe, egy ritka pillangófaj nyomában…

 

 

Ewan McGregor alakítja a következő, az előbbihez képest gyökeresen ellentétes hangulatot megütő ajánlatban azt a joghallgatót, aki ösztöndíját kiegészítendő lesz Éjjeliőr a hullaházban (RTL Spike, 21.00). Nem lesz ez igazán horror, csak thriller – szerintem nézhető.

Julia Roberts ma este ki tudja, hányadszorra cserkészi be, főzi meg, csavarja ujjai köré, majd a nyakkendőjénél fogva, amolyan pudlikutyaként vonszolja maga után Richard Gere-t, aki minderre csak annyit képes kinyögni: Micsoda nő! (RTL Klub, 21.30)

Újra a tengerben találhatjuk magunkat viszont  című filmben. A nyolcvanas évek végének, a kilencvenes évek elejének nagy-nagy kultusza volt A nagy kékség (m2, 21.45). Elsősorban ezért kezdtük emlegetni Luc Bessont, részben e film kapcsán kellett beszélnünk valamiféle új francia új hullámról, holott tulajdonképpen nincs másról szó, mint egy sportfilmről, melyben két rivális sportbúvár küzd meg egymással és az elemekkel az oxigénpalack nélküli szabadmerülés világcsúcsáért. A feneketlen mélység hívogató szavának dekadens romantikája, valamint a rivális búvárokat megjelenítő két színész (Jean-Marc Barr és Jean Reno – a képen) emblematikus teljesítménye, a varázslatos -és a ma igen távolinak tűnő- mediterrán környezet azonban ma is hat, Besson pedig szépen rajzolja meg a küzdelem emberi vonatkozásait is.

A szabadság Márai Sándornál még valóban teljes körű szabadságot jelent, az emberi méltóság pedig valóban emberi méltóságot, mégpedig fajra, vallásra, társadalmi rétegekre való tekintet nélkül… 2011-ben, az akkor már elfelejtendővé lefokozott, állami Márai-kultusz utolsó napjaiban készülhetett el a Kaland (Duna, 23.25) című magyar játékfilm, ami ettől, vagy akár éppen ezért, lehetett volna jó film is. Nem lett. (Bővebben)

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!