Szombat, május 9.

1994-ben, egy Budapestről Bécsbe tartó vonaton megismerkedett egymással Céline (Julie Delpy), a francia egyetemistalány és Jesse (Ethan Hawke), az amerikai srác. Végigdumálták az utat, sebtiben egymásba szerettek, majd a srác megkérte a lányt, hogy maradjon vele reggelig, amíg annak indul a repülőgépe. Azt hittük, ennyi, soha nem találkoznak többet. Aztán majd’ tíz év elteltével Jesse megírja annak a bécsi éjszakának a történetét egy regényben és a könyv párizsi bemutatóján újra találkozik Céline-nel. Egy újabb végtelen beszélgetés, újabb civódás, egy újabb megkapóan őszinte, bájos románc, melynek ezúttal még azelőtt vége lesz, Mielőtt lemegy a nap (RTL II, 21.00). (A képen jelenet a filmből.)

A Mielőtt megismertelek (SuperTV2, 21.00) című angol romantikus dráma viszont akár a méltán óriási sikert arató, francia Életrevalók sztorijának Downton Abbeyban eljátszott parafrázisaként is értelmezhető. Itt egy fiatal, baleset következtében örökre kerekesszékbe kényszerült dúsgazdag, ám helyzetéből adódóan mélyen cinikus, keserű bankárt (Sam Claflin) lököd vissza a napfényre az életrevaló, tombolóan optimista segéderő, aki ezúttal egy ifjú hölgy (Emilia Clarke). Én passzolom.

Az áruló (Film Mánia, 21.00) amolyan “Jack Bauer-i“, terroristás thriller lesz (tehát nem biztos, hogy másfél óráig elengeded a fotel karfáját…), mely az FBI köreiben megbúvó, címbeli tulajdonságokkal bíró figuráról, valamint Amerikában buszokat robbantani készülő arab terroristákról szól. Főszerepben Guy Pearce, Don Cheadleés Jeff Daniels.

A kortárs film egyik legfurcsább alkotójakét tartjuk számon Terrence Malickot, aki Az új világ (Filmcafe, 21.00) című 150 perces “eposzi” művében nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy elmesélje nekünk, szájtáti nézőknek Amerika ma ismert új arcának megteremtésének meséjét, Pocahontas indián “királylány” és John Smith angol tengerésztiszt szerelmén való költőien méla, réveteg és rebbenékeny elmélkedésében. Óriási látvány és Hollywood színe-java, még az apróbb szerepekben is.

Egyszer régen láttam egy finn drámát, aminek az volt a címe, ha jól emlékszem, hogy ‘Bűnről dalol a föld’. Sokat mond a filmről, hogy nem nagyon emlékszem többre, minthogy kb. ketten néztük az 500 fős teremben és hogy nem nagyon történt benne semmi, azon kívül, hogy a sárban tapicskoló, hideg finn nyárban egy tanyán Mikka szólongatta Marijkát, vagy fordítva. Nyilván volt benne bűn is, meg tán bűnhődés is, de valahogy nem került bele a feledhetetlen filmek közé. A színészként meglehetősen elismert, ausztrál Russell Crowe rendezését, az Akihez beszél a földöt (Filmbox Prémium, 21.00) is gyorsan el fogjuk feledni, ugyanis itt bár meglehetősen kacskaringósan kanyarog a cselekmény keresztül a földgolyón, igazából nem jut(unk általa) sehová… (Bővebben)

Az Észvesztő (Film4, 22.10) címéből legfeljebb valami idióta gimikomédiára vagy egy töketlen drogos vígjátékra következtethetünk, pedig ez a Winona Ryder és alakításáért Oscar-díjat és Golden Globe-ot is bezsebelő Angelina Jolie által főszerepelt- film alapvetően komoly hangvételű romantikus dráma. Nagyjából a Száll a kakukk fészkére lányregény-verziója, s mint ilyen, legfeljebb annyira vicces, mint az elektrosokk. (Bővebben)

A Fekete pillangó (Film Mánia, 23.00) egy izgalmas kamarathriller, Stephen King nyomdokain, de nem nyomán: egy hajdan sikeres író (Antonio Banderas) erdei kunyhójába vonulna vissza megírni a Nagy Visszatérést jelentő regényét. Útközben azonban felvesz egy stoppost (Jonathan Rhys-Meyers), akivel hosszú beszélgetésbe kezd. Közben megérkeznek a kunyhóba, az író felajánlja, hogy a beszélgetést folytassák talán odabent. Éjszaka aztán vihar, káosz, elvágva a világtól, stb. Valami nyilván történni fog, mert történnie kell egy ilyen történetben… 🙂

A Whiplash (Sony Movie Channel, 23.40) egy kíméletlen, kőkemény történet a tökéletességre való mániákus törekvésről, a művészi szintű alkotás embert próbáló gyötrelmeiről, valamint igazi tanárokról és igazi tanítványokról – J.K. Simmons Oscar-díjas és Miles Teller Oscar-díjra méltó alakításával. (Bővebben)