Mit nézzünk ma a tévében?

A már bőven felnőttkorúnak számító Bérgyilkosokban (Film+, 21.00) a középkorú Sylvester Stallone mellett az ifjú Antonio Banderast, valamint feminin oldalról Julianne Moore-t láthatjuk Zsigmond Vilmos látványos képein. A veterán Richard Donner atombiztos akciókrimijét a néhány évvel később, egy bizonyos Mátrix-című dologgal világhírűvé vált Wachowski-testvérek jegyzik íróként: a történet hajdan egymás mellett, most azonban egymás ellen harcoló bérgyilkosokról szól.

Ben Affleck rendezte a 2013 legjobb filmjének járó Oscart elnyerő Az Argo-akciót (Sony Movie Channel, 21.00), a főbb szerepekben -Affleck “Geyza” mellett- John Goodmannel és Alan Arkinnal. A történet az amerikai hírszerző ügynökség (CIA) belügyeibe avatja be a nézőt, egy közelmúltbeli mentőakció történetének elmesélésével. (Bővebben)

A Flyboys – Égi lovagok (Film Mánia, 21.00) viszont egy jó kis első világháborús, dupla fedeles szárnyú repülős kalandfilm, nagyjából ugyanaz pepitában, mint a hasonló témájú Vörös báró. Hasonló hibák, túlzások és tévedések, csak éppen egy picivel jobb filmen. A csatajelenetek legalábbis mindenképpen látványosabbak, a főszerepben pedig a csúnya, vörös német helyett egy fekete, valamint néhány fehér, ám egyöntetűen nagyon laza amerikai pilóta áll. Illetve, ül, de főleg repül.

A francia filmtörténelmi legenda, Francois Truffaut utolsó rendezése a Végre vasárnap! (Duna, 21.45). A stílustanulmányként is felfogható, veretes, fekete-fehér krimiben egy féltékenységből elkövetett gyilkosság körül zajlanak az események, olyan emblematikus színészek részvételével, mint (a képen látható) Fanny Ardant vagy Jean-Louis Trintignant. 

Amolyan “Jack Bauer-i“, terroristás thriller lesz Az áruló (Film Mánia, 21.00), tehát nem biztos, hogy másfél óráig elengeded a fotel karfáját… Az FBI köreiben megbúvó, címbeli tulajdonságokkal bíró figuráról, valamint Amerikában buszokat robbantani készülő arab terroristákról szól a történet, főszerepben Guy Pearce, Don Cheadle és Jeff Daniels.

A Veszett vad (AMC, 21.00) című filmet William Friedkin rendezte, akihez a Francia kapcsolat, vagy az Ördögűző című klasszikusokat köthetjük, e friss munkája a fentiekhez nem mérhető ugyan, de az átlagnál mindenképpen jobb, afféle gyakorlati mestermunka. A történet (Anti)hőse (Benicio del Toro), éppen szökésben, így minden környékbeli egyenruhás őt üldözi. El is fogják, de csak azért, hogy (anti)hősünk újra megszökjön, mg több vérbe fagyott áldozatot hátrahagyva. A mester, aki e szabadon futó, ölésre programozott robotot kiképezte, véletlenül a szomszéd erdőségben tevékenykedik állatvédő felügyelőként, szintén nem igazán vadászpártian (Tommy Lee Jones). Egyértelmű, hogy a fékevesztett tanítványt csak egyvalaki állíthatja meg, a mestere. Ám tulajdonképpen ők majdhogynem egy oldalon állnak, a vadakén, a civilizáció és a politika ellenében. Üldözés, menekülés, nagyon véres verekedések…Tökéletes vegyülete a film a Rambó I-nek, a műraszta gyilkos ufó Predatornak, valamint a Szökevény és az Életre-halálra című, szintén Tommy Lee Jones által főszerepelt üldözéses moziknak, többek között. (Bővebben)

Gavin O’Connor, az általam maga nemében közel remekműnek “bélyegzett” Warrior után, újra a farkaskölykökként együtt nevelkedő fivérpár témájához nyúlt, azonban ez alkalommal csipetnyi, azaz inkább maroknyi autizmussal, mint rendkívüli képességeket előhozó furcsasággal színezve a történetet. A könyvelő (Sony Movie Channel, 21.00) címszereplője (Ben Affleck) bűnszervezetek, terrorhálózatok, simlis megacégek könyvelője, aki segít az illegális pénzt legálissá változtatni. Ebben zseni a fickó, aki azonban ezt a képességét betegségének köszönheti, ami azonban az élet minden más területén inkább csak gátolja. O’Connor azonban ahelyett, hogy afféle Esőember-szerű könnyes melodrámát csinált volna, inkább egy kemény akciófilmmel rukkolt elő – 2016-ban az egyik legjobbal. Mainstream zsánermozi ez is, mint pl. a Warrior is volt, azonban cselekményvezetésében, dramaturgiájában olyan erényeket csillant meg, melyek bőven a műfaj legfelsőbb köreibe helyezik a filmet. Keretekben, mondhatni “szorítóban” dolgozik, szabályokban gondolkozik és esze ágában sincs áthágni azokat, mégis kreatív és szórakoztató. Bírtam.

Nincs különösebb “ördöglakat” Woody Allen 2017-es filmjében, a Wonder Wheel – Az óriáskerékben (Paramount Channel, 21.00): egy újabb virtigli melodráma a múlt század ötvenes éveinek közepéből, Hollywood aranykorának szája íze szerint, Eugene O’Neill, William Faulkner és Tennessee Williams tipikus hangvételében. Színhely ezúttal a New Yorkiak híres szórakozóhelye, a megannyi filmből és például Lou Reed dalaiból is ismert Coney Island, annak széles, homokos strandja, csillogó-csörömpölő, csiricsáré óriás vidámparkja, melyet a hatalmas, emblematikus óriáskerék, a Wonder Wheel koronáz meg. (Bővebben)

Sokan kifejezetten utálják Wim Wenders 2000-ben bemutatott filmjét, A Millió Dolláros Hotelt (Paramount Channel, 23.00), amit a U2-s Bono könyvéből készített. Én viszont kifejezetten szeretem, mert bár kicsit modoros és kicsit lila, azért még bőven szép és emberi is. A filmtörténeti legenda Erich von Stroheim alakját idéző Mel Gibson viszont itt tényleg remek (lásd a képen), ez egyik legjobb filmje színészként, melyet akár filmtörténeti idézetgyűjteményként is végig lehet nézni. (Bővebben)

A Palmetto (Sony Movie Channel, 23.20) viszont egy másik német, Volker Schlöndorff rendezése. A film noirban utazó, igen stílusos, pikkpakk krimiben – tulajdonképpen hollywoodi bérmunkában- a remek Woody Harrelson alakít egy lúzer újságírót, aki egy csokorra való csinos nő gyűrűjében valahogyan mindig a rossz utat választja.

Itt van még? Vagy már lecsengett? Vagy csak nekünk csengettek? (Majd odafenn megmondják.) Mindenesetre, ma nem árt újranézni a Vírus (Film+, 21.00) című, már bőven felnőttkorúnak, de műfajában klasszikusnak számító katasztrófafilmet, melyben (a képen látható) Dustin Hoffman menti meg a világot egy pusztító vírus elől, Morgan Freeman, René Russo, Kevin Spacey, Donald Sutherland és mások által alakított karakterek ellenében, illetve segítségével. Az itt felvetett probléma ma is, és a jövőre nézve is fenyegető (lásd koronavírus, ebola, stb.).

A Váratlan szépségről (Sony Movie Channel, 21.00) azt mondja Perry bácsi: “… nem tesz jót a központi szerepnek és szereplőnek (tehát Will Smithnek)  az, ha lejátsszák a vászonról.
Keira Knightley
Kate Winslet
Edward Norton
Helen Mirren
Naomie Harris
Michael Pena is csillagászati távolságra van az ő alakításától. Sajnos az ő javukra. Ettől aztán ő (Smith) csak egy húzónév a moziban és a film megbillen. Csodálkozva nézem Helen Mirren ámulatba ejtő játékát, Knightley pár percét, ami “felfénylik” a mozivászon.” Én még nem láttam a filmet, ahogy nézem, valami cégvezetőről szól, akinek egy pillanat alatt széthullik jól felépített, irigylésre méltóan gondtalan élete.

Nagyrészt ma is ismétlések, de mit várjunk az éppen berobbanó uborkaszezonban, ha a “versenyidőszakban” is ez van… A Millió dolláros bébi (Sony Max, 20.55) című millió Oscar-díjas sportdrámában Clint Eastwood adja a megkeseredett, savanyú öreg bokszedzőt, akit -miközben rendezi is a filmet- minden ellenkezése dacára egy tehetséges fiatal bokszolólány (Hilary Swank) mégis újra a csatasorba állít. Tökös film ma is, mint ahogy a múlt héten és azelőtt is az volt már számtalan alkalommal.

Öt perccel később Robert De Niro, Michael Douglas, Morgan Freeman és Kevin Kline indul mulattírozni Las Vegasba a Last Vegas (Mozi+, 21.00) című kabaréban, mintegy utolsó bevetésként. Ugyan a sztori nem sokkal érdekfeszítőbb egy telefonkönyvnél, mégis megnézte eddig már több Magyarországnyi közönség. Én tudom, miért. (Bővebben)

A suttogót (Filmcafe, 21.00) azért nézed ma is, mert lovagolsz. Ha még nem lovagoltál, akkor azért – feltéve, ha nem unod még Robert Redfordot, a szélben pajkosan reppenő szőke hajtincseivel és kisfiúsan férfias mosolyával, valamint Scarlett Johanssont, még kislányként. Persze, otthon kuksolva lovagolni sem könnyű (egyedül főleg).

A Hulla, hó, telizsák (RTL Spike, 21.00) megtekintésével természetesen nem váltjuk meg a bérletet a filmművészet legmagasabb szféráiba, viszont láthatunk egy, a hülye címéhez méltóan, olykor kifejezetten bizarr, morbid humorú, igen pörgős, fordulatos és izgalmas, a szó szoros értelmében vérbő akció-thrillert, Charlize Theronnal, Ben Affleckkel és Gary Sinise-zel súlyosbítva.

Kilóg a ma esti litániából a 303 (m2, 21.10) című romantikus német road-movie, mely szerintem eddig még nem ment tévében. A sztori, műfajából adódóan, egy külső és belső utazás története, Németországból Portugáliába – a címszereplőn, ami egy Mercedes típusú, ütött-kopott lakóautó. Nem láttam a filmet, de akik igen, azok a Mielőtt lemegy a nap-trilógiához hasonlítják ezt a röpke 145 perces mozit. Engem érdekel. (A képen jelenet a filmből – Anton Spieker és Mala Emde)

John Travolta egy katonai ügyészt alakít A tábornok lánya (Duna, 21.20) című bírósági drámában, aki egy hadseregen belüli brutális nemi erőszak ügyében kezd kilátástalannak tűnő nyomozásba: az áldozat ugyanis az egyik nagy tekintélyű tábornok lánya, a lehetséges elkövető(k) pedig a főtiszti karban keresendő(k). A lelkiismeretes ügyész a nyomozás során lépten-nyomon a seregbéli tekintélyelvűségből, férfisovinizmusból és a túlértelmezett bajtársiasságból fakadó, áthatolhatatlan falakba ütközik, s úgy tűnik, képtelen kideríteni a gyilkos(ok) kilétét. Hollywoodban azonban mindig van pont a mondat végén… Egy alapvetően műfaji filmhez képest azért elég keményen be lesz szólva az amerikai hadseregben uralkodó mentális közállapotoknak, bár onnan belülről nézve, azért ez még mindig csak egy “okoskodó, liberális, civil köcsögség”. Egy pillantást azért megér ez a film is, nekünk civileknek mindenképpen – de talán a katonáknak is.

Az Észvesztő (Film4, 21.50) címéből legfeljebb valami idióta gimikomédiára vagy egy töketlen drogos vígjátékra következtethetünk, pedig ez a Winona Ryder és alakításáért Oscar-díjat és Golden Globe-ot is bezsebelő Angelina Jolie által főszerepelt- film alapvetően komoly hangvételű romantikus dráma. Nagyjából a Száll a kakukk fészkére lányregény-verziója, s mint ilyen, legfeljebb annyira vicces, mint az elektrosokk. (Bővebben)

Akik nem tudnak aludni, éjszaka még megnézhetik az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylet egyfajta nézőpontból ábrázolt “meséjét”: A merénylet – Szarajevó 1914 (Duna, 23.15) című, elég szép kivitelű osztrák tévéfilm 2014-ben készült.

Semmi kétség: korunk társadalmi, politikai, gazdasági válságainak legfőbb okozói a gonosz, nagy hatalmú, gátlástalanul kapzsi oligarchák, akik idejük túlnyomó részében tömpe ujjacskáik között sodorgatják a világ sorsát. Természetesen, ezúttal sem a mieinkről lesz szó, hiszen a mi ismert nagyurainkról csak a legmegveszekedettebb sorosista-kommunista-balliberális-karvalyfirkászok állítják, hogy oligarchák; tudjuk jól, hogy ők kicsi szívük teljes erejével a magyar emberek sorsának javításán fáradoznak. Naná. Viszont ezek a mai Végzetes hazugságok (Sony Max, 20.00) a jól ismert Tel Aviv-Brüsszel-New York-tengely nyugati végén történnek – hiszen hol máshol történhetnének? Nálunk ilyen nincs! Persze. A főbb szerepeket Richard Gere, valamint Susan Sarandon és Tim Roth alakítják. (Bővebben)

Egy megható, ám rettenetesen édes, majdhogynem ragadós romantikus mese A szív hídjai (RTL II, 20.30), amibe tulajdonképpen akárhányszor bele tudunk ragadni. A vidéki szépasszony (Meryl Streep) magányosan tördeli kacsóit otthonkájába, míg férje és gyermekei valahol messze vásároznak, amikor egy kissé érdes modorú, magányos férfi (Clint Eastwood) kopogtat be a kertkapun. Satöbbi-satöbbi (lásd a képen).

Rendkívül érdekes darab a Truman Show (Paramount Channel, 21.00) is, mely látszólag egy groteszk, olykor már szinte morbid humorú szatíra “az” amerikai kisemberről (Jim Carrey) és az őt körülvevő, gondosan kitalált és felépített álomvilágról, a mindent behálózó, irányító és befolyásoló médiáról – valójában azonban egy filozófiai példázat a modern életről, a lehetőségeinkről, a jövőről. Vagy fordítva, de végül is mindegy. Fontos film, mely közérthetően fogalmazza meg a való életünket valójában is mozgató lényeges dolgokat.

A Vérmesék (Moziverzum, 21.00) viszont ma este is egy kissé morbid humorú, ám igen szórakoztató film, egy akciókrimi-vígjáték Luc Besson rendezésében. Egy tanúvédelmi programban résztvevő hajdani maffiózó (Robert de Niro) és családja (Michelle Pfeiffer, valamint Dianna Agron és John D’Leo) -ők a Vérmesék, tehát a Vérmes család, és nem pedig vérbő mesék…- néhány napját követjük nyomon, amit folyamatos vándorlásukban éppen egy békés normandiai kisvárosban töltenek el, szembesülve a vidéki francia élet kényelmes sebességével és életszemléletével, az őket óvó FBI (Tommy Lee Jones) figyelő szemei által vizslatva minden lépésüket – miközben a maffia is teljes erővel keresi őket. (Bővebben)

A Pelikán ügyirat (Viasat6, 21.00) írója John Grisham, tehát nyilvánvalóan valami izgalmas és szövevényes tárgyalótermi dráma-féleség kerekedik ki belőle. Egy joghallgató (Julia Roberts) egy egyetemi dolgozatban véletlenül leleplezi a Legfelsőbb Bíróság tagjait ritkító gyilkosságsorozatot, melynek szálai túl messze és túl magasra vezetnek. A lány (Alan J. Pakula filmje 1993-ban készült) gyorsan rájön, hogy darázsfészekbe tenyerelt, amikor megrettenve látja, hogy akinek csak megmutatja a dolgozatát, másnapra már a helyszínelők piszkálják hulláját. Egyetlen emberben bízhat csupán, ám az meg egy újságíró (Denzel Washington)… Régi film, jó film.

A Hullámok hercegével (Duna, 21.20) újfent az érzelmek óceánján úszkálhatunk. Barbra Streisand a még nem szétcsapott arcú, szinte még hamvas Nick Noltébe lesz szerelmes, és ezt meg is rendezi (Pat Conroy ismert regénye alapján) – annak idején ez 7 Oscar-jelölést ért. Barbra New York-i pszichológus, aki egy nehéz szituációba került vidéki testvérpár problémáját igyekszik megoldani, miközben neki sincs minden rendben a “háza táján”… Anyukámnak nagyon tetszett a film… 🙂

Ridley Scott lassan középkorú Fekete eső (RTL Spike, 22.50) című filmje viszont egy klasszikus, régi vágású, izgalmas akció-krimi, melyben két tökös New York-i zsaru (Michael Douglas és Andy Garcia) egy éttermi leszámolás ügylében nyomozva egészen Japánig jut, ahol a magával a yakuzával kerül szembe.

Épp felért szakmája csúcsára Clint Eastwood, amikor elkövette a Tökéletes világ (RTL II, 23.00) című filmjét, melyet a szokásos újságírói szófordulattal élve, nyugodtan nevezhetünk akár zavarba ejtőnek is. A történet valamikor a hatvanas évek első felében játszódik Texas államban. Egy börtönből szökésben lévő gyilkosságért elítélt férfi (Kevin Costner) egy túszul ejtett kisfiúval lopott kocsikban száguldja végig az államot, nyomában a teljes, FBI-különítménnyel és a kormányzó saját spéci bűnüldöző lakókocsijával megerősített rendőrséggel. Egy klasszikus menekülős road-movie ez, melyben a főhős a menekülő rab, akiről persze megtudjuk, hogy sanyarú körülmények között töltött ifjúkorában került először börtönbe, ahol tulajdonképpen a büntetés végrehajtás nevelt belőle bűnözőt, de valójában azért jó ember… (Bővebben)

Mivel amiket ajánlanék ma estére, azokat mind nagyon sokszor láthattuk a képernyőn – ezért ma estére mindössze két magyar klasszikust mondok. Mindkettőt Fábri Zoltán rendezte – valamiért őt ünnepeljük ma, de hogy miért, ezt nem tudom. Se szülinapja, se névnapja, semmilyen ünnepnapja nincs ma… A Hannibál tanár úr (m5, 20.30), Fábri ma már egyértelműen egyetemes érvényű filmklasszikusa akár értelmezhető úgy is, mint egy pedagógusoknak és oktatáspolitikusoknak szóló példabeszéd. A címszerepben Nyúl Béla latintanár (Szabó Ernő megrendítő erejű alakításában), egy nemecseki mércével mérhető óriás – tanárnak, tanítónak csakis ilyen elhivatottsággal, alázattal és hittel szabad(na) katedrára állnia. Máshogy bűn.

Részben amerikai produkcióban készült el a mai másik Fábri-mozi, mely egy másik “nemecseki” méretű emberi nagyságot, magát, NEMECSEK ERNŐt mutatja be.. (A képen középen Anthony Kemp.) Molnár Ferenc meghatározó erejű ifjúsági regényének, A Pál utcai fiúknak (m5, 22.01) filmváltozata ma már szintén klasszikus, aminek még azt is meg lehet bocsájtani, hogy a (múlt) századforduló nyóckerében a fiúk baseballoznak… (Jó, lehet, hogy métáznak. Nem nyitok vitát.)

Mindenki hallott már olyan kincskeresőről, aki ismert egy kincskeresőt, akinek cimborája egyszer találkozott egy kincskeresővel, aki együtt ivott egy olyan emberrel, aki valóban talált már kincset életében. A román Corneliu Porumboiu két felnőttkorú kincskereső történetét meséli el A kincs (Duna, 22.05) című filmjében. Akik látták már például Porumboiu Rendészet, nyelvészet című filmjét, azok sejthetik, hogy ezúttal szó sem lesz amolyan Spielberg-, vagy Jack Sparrow-féle kincsvadászatról, sokkal inkább vár ránk a valósággal való szembesülés kínkeserves gyötrelme (a képen jelenet a filmből). A román minimalista újhullám egyik illusztris alakja rideg, szürke, embertelen -szinte északi- világáról ismert, Tarr Béla ismert életműve hozzá képest színes, pergő videoklip. (Bővebben)

Daniel Day-Lewis brutálisan nagyot alakít Paul Thomas Anderson sokak által igen nagyra tartott Vérző olaj (Paramount Channel, 22.55) című monstre mozijának címszerepében, de a zene (Jonny Greenwood) is nagyot szól. Elég jól dolgozik az operatőr (Robert Elswit), jó a forgatókönyv (Upton Sinclair alapján PTA). Járható út lehet az is egy nagyregény filmadaptációja esetében, hogy csupán egyetlen szálat bont ki a rengetegből, és azt boncolgatja, vajon mi is van -még- benne, vajon hová vezet, nem pedig elvész a részletgazdag, szinte betűhű megfilmesítésben, mint PTA jelen esetben. Ettől aztán kissé nyúlik a film, mint -stílszerűen szólva- a takony az olajos padlón (158 perc!), de a kísérlet mindenképpen szimpatikus. PTA kitűnő rendező és ahogy e filmben a korai kapitalizmus részletgazdag természetrajzát, s benne egy igazi, vérnősző vadkapitalista portréját festi meg, az előtt mindenképpen le a kalappal! Aranypolgár 2.

A mai este magyar szempontból legfontosabb filmje a Hideg napok (Duna, 23.35), mely egy szégyenletes történelmi esemény -szégyenletes időpontban műsorra tűzött- rideg, egzakt és egyenes feldolgozása. 1942-ben, egy Bácskában lezajlott razzia során, a magyar katonák 2500 szerbet és 800 zsidót, jobbára ártatlan civileket gyilkoltak le módszeres kegyetlenséggel. Az eseményt feltáró felkavaró filmet Kovács András rendezte még 1966-ban, főbb szerepekben Latinovits Zoltánnal, Szirtes Ádámmal és Darvas Ivánnal. (Bővebben)

A préda (Film Mánia, 21.00) egy egészen tökös francia krimi, melyben egy börtönbüntetését töltő bankrabló a pozitív hős. Franck (Albert Dupontel) éppen szabaduló, a bíróság által ártatlannak ítélt cellatárásra bízza családjának istápolását, hamarosan azonban belső börtönforrásokból megtudja, hogy a őrzőangyal szerepre felkért illető maga a megtestesült ördög, egy sorozatgyilkos. Franck megszökik a börtönből, hogy megvédje családját… Pörgős, fordulatos, izgalmas üldözéses thriller lesz ez.

Nem igazán aktuális ma este a Négy karácsony (Viasat3, 21.00). Amúgy ezt az olykor altesti poénokat is pufogtató baromságot néha egy-két üdítően friss poén szakítja meg, a kötelező érvényű, karácsonyi családi örömködést megcélozva. Vince Vaughn nagyon nagy darab ember, Reese Whiterspoon viszont pont nem.

A New York-i történetek (Duna, 21.40) című szkeccsfilmben három, köztudottan erős New York-i kötődéssel bíró rendező mond el egy-egy mesét arról a bizonyos Nagy Almáról, pontosabban, amik csak ebben a városban történhetnek meg. Martin Scorsese Dosztojevszkijt cibálja a felhőkarcolók közé, hogy egy festő és modellje közti véres civódásnak legyünk tanúi, Francis Ford Coppola ismét csak családi kerti partit tart, míg Woody Allen még jóban van Mia Farrow-val, csak éppen saját anyja szelleme kísérti. (A képen Jessie Keosian and Mae Questel az egyik jelenetben.)

John Herzfeld szerintem alul értékelt filmje, a Két nap a völgyben (Paramount Channel, 23.00) ugyan mintha erős Pulp Fiction (és Rövidre vágva, és…, és…) allúziókkal operálna, továbbá ritmikailag is döccen erőseket, de mégis szerethető (pozitív) és szívből gyűlölhető (negatív) karakterei miatt, valamint jószívű emberiessége miatt kifejezetten nézhető mozi. Danny Aiello egyik nagy filmje ez, nem szólva ezúttal az utóbbi években, évtizedben érthetetlen módon elkallódott James Spader által megformált eszelős nyikhajról vagy Charlize Theron bájairól…

Tölthetjük az estét Morgan Freemannel, amint a tőle megszokott módon és színvonalon eljátszik egy dörzsölt, vén (műkincs-tolvaj) rókát A kód (Moziverzum, 21.00) című, igen szórakoztató szajréfilmben, aki szívesen szívatja feltörekvő, ambiciózus riválisát (Antonio Banderas).

Talán ma lesz az az este, amikor megnézzük a Szárnyas fejvadász 2049-et (Sony Movie Channel, 21.00), a legendás sci-fi lenyűgöző képekben tobzódó, de kissé közepes folytatását. A filmet teljes egészében Magyarországon forgatta -az amúgy rendkívül tehetséges- Dennis Villeneuve. (Bővebben)

Woody Allen 2016-os filmjéről, a Café Society-ről (Paramount Channel, 21.00) nem sok mindent lehet elmondani azon kívül, hogy pont olyan, mint bármelyik Woody Allen-film. Kicsit ez, kicsit az, kicsit amaz, kicsit mindegyik. Manhattan, Coney Island, zsidó család, akik semmiben nem zsidók, már a tekintetben, amiben a gójok zsidónak szoktak látni egy zsidót; közben végig szól a jazz. Sztárok a szereposztásban, de itt meg kell jegyezném, hogy Woody új múzsájánál, Kristen Stewartnál zavarba ejtőbb csajt nem nagyon látni manapság filmvásznon, jelentős szerepben. Annyira eszköztelen, annyira civil a jelenléte, hogy néha úgy tűnik, mintha leesne a vászonról, miközben azon kapom magam, hogy érdekel a csaj: van benne valami, de hogy mi, azt nem tudom… Így van ezzel Jesse Eisenberg is a történetben (a képen Kristen Stewarttal). Vittorio Storaro kék-sárgára effektezett képei olyan természetellenesek, hogy egyszerűen gyönyörűek. Szépek a kosztümök és a kocsik is.

Liam Neeson (a képen) az utóbbi években, évtizedben elsősorban thrillerekben szerepel, melyekből azért tizenkettő egy tucat. Ma este például Sírok között (AMC, 20.00) barangol, azokat keresve, akiknek “köszönhetően” feltűnően gyarapodnak azok a sírok.

Jane Austen kultikus Értelem és érzelem (Film4, 20.00) című történetének ma este ismét az Ang Lee-féle 1995-ös filmváltozata kerül műsorra. Ez kifejezetten egy olyan történet, amiben bármikor, bármennyiszer érdemes elmerülni, mint egy kád langymeleg vízben, egy fárasztó és idegölő nap után. Emma Thompson forgatókönyve Oscar-díjat ért, főszereplése majdnem, de láthatjuk is őt a filmben, Alan Rickman, Greg Wise, Kate Winslet, Hugh Grant, sőt még Hugh Laurie társaságában is, mielőtt ez utóbbi Dr. House-zá vált volna.

Láttuk már a Tony Scott-Denzel Washington művek remek thrillerjét, a Deja Vut (Paramount Channel, 21.00), még akkor is, ha esetleg mégsem. Ettől függetlenül, izgalmas, fordulatos, feszült film némi fantasztikummal – robban vagy nem robban? Persze, hogy nem robban, de addig azért lerágjuk a körmünk…

A Váratlan szépségről (Viasat3, 21.00) azt mondja Perry bácsi: “… nem tesz jót a központi szerepnek és szereplőnek (tehát Will Smithnek)  az, ha lejátsszák a vászonról.
Keira Knightley
Kate Winslet
Edward Norton
Helen Mirren
Naomie Harris
Michael Pena is csillagászati távolságra van az ő alakításától. Sajnos az ő javukra. Ettől aztán ő (Smith) csak egy húzónév a moziban és a film megbillen. Csodálkozva nézem Helen Mirren ámulatba ejtő játékát, Knightley pár percét, ami “felfénylik” a mozivászon.” Én nem láttam a filmet, ahogy nézem, valami cégvezetőről szól, akinek egy pillanat alatt széthullik jól felépített, irigylésre méltóan gondtalan élete.