Mit nézzünk ma a tévében?

Ma este jön a Ridley és Tony Scott produkciójában készült A Cég – A CIA regénye (Film Mánia, 21.00) című minisorozat második, befejező része, mely mintegy áttekintő jelleggel próbálja fellebbenteni a fátylat a Cégről, a világ egyik nagy szarkeverőjéről. A “valósághoz csak a véletlen folytán hasonlatos” karaktereket felvonultató film központi figurája, Michael Keaton szigorú alakításában, egy buldog szívósságú, üldözési mániáját mindig munkára fogni bíró bürokrata, s mint ilyen félelmetesebb, mint maga, a texasi láncfűrészes gyilkos. Jó hosszú, szövevényes sztori ez, melyben három, a titkosszolgálatok hálójába került egyetemi jóbarát sorsán keresztül megyünk végig a huszadik század második felének fontos momentumain: a hidegháborún, a kubai Disznó-öböl kudarcán, a glasznosztyon és a számunkra fontosabb 1956-on. A magyar helyszínek (Berlin, Moszkva és Budapest szerepében), valamint nagyszámú magyar színész (kiemelve közülük talán Marozsán Erikát, mint fontos mellékszereplőt) jól néz ki, jól játszik és büszkék lehetünk rájuk. A film ugyan lassan bomlik ki, de végül mindenképpen érdekessé, sőt izgalmassá válik.

A filmrendező Steve McQueen korábbi, Éhség című filmjéhez képest Mel Gibson Passiója habos-babos esti mese volt az iszonyatban, vérben és más testnedvekben való feredőzés pornográfiájában, így ettől a mostani, a jó előre tudhatóan, egy szexfüggő pasiról (jó, mondjuk az Michael Fassbender… – lásd a képen) szóló Shame – A szégyentelen (Film Mánia, 22.55) című alkotástól is komoly eséllyel lehetett várni vad, gyors és durva, explicit arcunkba tolt szexuális aktusokat. De nem, semmi ilyesmi nem történik, a film szinte minden tekintetben egy illedelmes giccs. (Bővebben)

Nem feltétlenül számít majd a végelszámolásnál eredendő bűnnek az Eredendő bűn (Film Mánia, 21.00) című romantikus művészfilm megtekintése. Angelina Jolie és Antonio Banderas miatt érdemes megnézni a filmet, mely kosztümös lesz, picit erotikus és szépen is van fényképezve. Egy gazdag kávéültetvényes házasodik levelezés útján, azonban a birtok várva várt úrnője “zsákbamacskának” bizonyul.

Anthony Hopkins alakítja az Ösztön (AMC, 21.00) főhősét, aki, amolyan Tarzanba oltott Robinzonként, több évet töltött a dzsungelben, mindenféle emberi társaság híján, egy gorillacsaládban. Már lemondott róla mindenki, amikor hirtelen újra feltűnik a civilizációban – ám a gorillák társaságában már lefoszlott róla minden emberi. Ruha, kultúra, artikulált beszéd, stb. Hogy aztán ez jó, avagy rossz, arra választ ad ez a 1999-ben készült film. Van benne még sok minden, még egy krimi-szál is a cselekményben, valamint Cuba Gooding Jr., Donald Sutherland és Maura Tierney, utóbbi a Vészhelyzetből.

Azt hiszem, magamnak a Jóravaló feleségben (Paramount Channel, 21.00) fedeztem fel Jake Gyllenhaalt (lásd a képen), ezelőtt majd’ húsz éve. A fura arcú srác egy fura srácot játszik ebben a tipikus kis/kertvárosi történetben, aki az út menti szupermarketben polcokat pakolva írói álmokat dédelget. Itt ismerkedik össze az áruház másik alkalmazottjával, az unatkozó, férje által elhanyagolt címszereplővel (Jennifer Aniston), akivel természetesen egymásba bonyolódnak… ám a sorsuk valahol előre el van már rendelve. Szolid, érzékeny film.

Vicces, olykor kifejezetten kacagtató film a Jószomszédi iszony (Filmcafe, 21.00), melyben Drew Barrymore és Ben Stiller alakítja azt a szerencsétlen sorsú fiatal párt, akik házasságkötésük alkalmából új otthonba költöznek, ám nem számolnak a felettük lakó öregasszonnyal, aki minden elképzelhető, sőt gyakran még a legelképzelhetetlenebb gonoszságot elkövet, bimbózó közös életüket megkeserítendő. A filmet rendezte Danny De Vito.

David Fincher ma este is elmeséli A Zodiákus (Sony Movie Channel, 21.00) igen izgalmas és elgondolkodtató történetét, méghozzá a valóságban megtörtént események alapján. A közismert, brutális sorozatgyilkos utáni nyomozás története mellett azonban beszél arról is, sőt, talán sokkal inkább arról beszél, hogyan működik, illetve nem működik az amerikai rendőrség nyomozati munkája, hogy használ(hat)ja (ki) egy elmebeteg, ám rendkívül intelligens gyilkos a médiát, s mennyire képtelen ugyanerre a rendőrség… Fincher mesterien fűzi a sok éven át húzódó sztorit, és meséje által világosan látjuk a képtelen szituációk tömkelegét és pontosan bele is tudunk helyezkedni a képtelen, de mégis valóságos nyomozásba. Remek Robert Downey Jr. és Jake Gyllenhaal, valamint az összes többi jól ismert színész (Mark Ruffalo, Albert Finney, Anthony Edwards, stb.).

Egy álmainkban, vagy éppen józan, tiszta, de a dolgok folyása felett érzett elkeseredésünkben igen indulatosra duzzadt pillanatban tökéletesen érthető szituációt dolgoz fel a Pénzes cápa (Filmcafe, 22.45) című közgazdasági thriller (vagy mi). A Jodi Foster által rendezett filmben George Clooney egy igazi, nyálas, nagyképű tévés, aki úgy osztja a képernyőről befektetési tippjeit, mintha ő kakilta volna a Wall Street-i tőzsdét. Egy nap azonban az egyik néző (Jack O’Connell), aki hallgatott rá és így elvesztett egy csomó pénzt, elégtételt akar venni a megmondóemberen… A továbbiakban a történet picit hajaz Sidney Lumet örökbecsű Hálózat című filmjére, másrészt a fantázia vizein is eltévedni látszik (egy tévéműsor, legyen bármekkora nézettsége, soha nem fogja tudni úgy befolyásolni a piacot, mint bármelyik idióta miniszterelnök hablatyolása). Nem igazán jó film, de azért simán nézhető…

A Testvérek (Paramount Channel, 22.55) című filmet Susanne Bier dán filmrendezőnő Testvéred feleségét… című kiváló filmjéből készített Jim Sheridan, tehát egy remake-ről beszélünk, aminek minősége azonban simán azonos az eredetivel. A sztori a felszínen egyszerű, a mélyben viszont mély: Sam (Tobey Maguire) katona, Afganisztánban szolgál, testvére Tommy (Jake Gyllenhaal) pedig éppen most szabadul a börtönből. Sam repülőgépét lelövik, s a tragikus hírre Tommy úgy gondolja, hogy neki, mint testvérnek muszáj megvigasztalnia Sam feleségét, Grace-t (Natalie Portman). Éppen nagyban vigasztalja, amikor beállít Sam…

Éjszakára marad még Stephen King és Frank Darabont tetemes hosszúságú remekműve, a Halálsoron (Mozi+, 23.10) – sokszor ment, de nem véletlenül: a világ egyik legjobb filmje ez, legalábbis a nézők szerint.

Minden volt már és minden volt már sokszor… A 2004-ben bemutatott Mobilt (AMC, 21.00) az a Larry Cohen írta, aki a néhány évvel korábbi Fülkét is kitalálta – most valószínűleg az íróasztalán heverő mobilján akadhatott meg a szeme. Vagy azért, mert folyamatosan csörgött, vagy azért, mert meg sem szólalt: nem ez a lényeg. Ellenben, mi történik, ha valakinek egyszer megcsörren kézikészüléke, és egy hallhatóan remegő, halálra vált hang kéri a segítségét. Nem tudom, a script írása idején a híváskijelzés ismert volt-e már, valószínűleg nem, mert ha igen, akkor a filmben szereplő helyes, ám nyugati parti szörfös srácokhoz méltóan kellően üresfejű ifjú (Chris Evans) nevetve kilőtte volna a fals hívást. Nem így történt, és ez újfent egy kifejezetten ötletes, szórakoztató akció-krimihez vezetett. (Bővebben)

Nyilván a célközönség könyökén jön ki a Kedves John! (Filmcafe, 21.00) is. Ebben a nagyon romantikus, ám egy picit háborús drámában egy rendes, becsületes katonafiú (Channing Tatum) érkezik haza szabadságra a vidéken egyedül éldegélő öregapjához, a szomszédban azonban éppen ott vakációzik a gyönyörű, táguló pupilláit szempillaerdőbe rejtő diáklány (Amanda Seyfried)… Naná, hogy egymásba szeretnek (lásd a képen), ami önmagában nem lenne baj, csupán az a bökkenő, hogy éppen háború van! A filmet rendezte Lasse Hallström, aki ebben a műfajban ritkán ismer mértéket.

Sokszor, de talán még nem elégszer látott fausti történet Az ördög ügyvédje (Film+, 21.00). Elsősorban Al Pacino miatt nézzük meg e remek filmet: egész egyszerűen félelmetes, ahogy Pacino játszik és ahogy beszél (a pótolhatatlan Végvári Tamás hangján). Egy kis ízelítő a filmből Pacino monológja, melyben sátáni bölcsességgel fejti ki véleményét  Istenről.

A V, mint vérbosszú (Viasat3, 21.00) című film egyszerre kosztümös kalandfilm, politikai thriller és antiutópia. A Mátrix-trilógiáról ismert Wachowski-testvérek által írt és rendezett történet a zsarnokságról, az elnyomásról, a média agymosásáról és az ez ellen lehetséges küzdelem lehetőségeiről és szükségességéről szól; azt vizsgálja, mi történik, ha egy diktatúrában az egyén a saját kezébe veszi a törvényt. “Ne kérdezz, ne kritizálj, ne is gondolkodj: a Párt mindent jobban tud!” – üvölti a filmbeli gonosz kancellár.”

Bár sokat ment, sokat megy a tévében A bombák földjén (Filmcafe, 23.00), de mégiscsak nyert egy közepes vitrinre való díjat 2010-ben, rengeteg fontos Oscarral egyetemben, még ha picit meg is osztja a nézőket. A háborús akciófilmek kedvelőinek túl művészfilm ez, a művészfilmet kedvelőknek pedig túl akció – én úgy mondanám: nem bambáknak való film ez. Néhány egészen remekbe szabott jelenete azonban többet mond el egy modern harci helyzet észvesztően gyomorszorító feszültségéről, mint mondjuk 10 darab B-kategóriás akciófilm. Vannak persze szépen felfűzött és rendhagyóan alkalmazott -és éppen ezért izgalmas- zsánerklisék is, néhány valóban remek színészi alakítás is (pl. Jeremy Renner a főszerepben), azonban még én sem mondanám masszív egésznek James Cameron ex-nejének, Kathryn Bigelownak filmjét. (Bővebben)

Buz Luhrmann filmje, a Moulin Rouge (Paramount Channel, 19.25), duzzad a féktelen, pimasz, ám mégis elbűvölő energiáktól, s amikor Ewan McGregor elkapja Nicole Kidmant a langyos párizsi éjszakában, hátuk mögött azokkal a bizonyos háztetőkkel, fejük felett pedig még a Hold is mosolyog, sőt, Luciano Pavarotti képében még dalra is fakad! – na az valami frenetikus. Meg az egész, úgy ahogy van (lásd a képen). Imádom. (Bővebben)

Paul Greengrass igen igényesen kimunkált Phillips kapitány (Viasat6, 21.00) című kalózos-túszejtéses drámáját újranézheti az, aki nem tud betelni a címszerepben valóban komoly teljesítményt nyújtó Tom Hanksszel (és nem szándékszik az Indiai-óceánon tölteni szabadságát). (Bővebben)

A Mamma Mia! (Prime, 21.00) három dologgal lepett meg annak idején. A legfontosabb az, hogy milyen jól működnek az ABBA-dalok dramaturgiailag összefűzve, egy musical cselekményébe szervesen illeszkedve, a másik, hogy Meryl Streep -képletesen szólva- ezúttal egy állat, a harmadik pedig az, hogy ez az Amanda Seyfried milyen édes kis csaj (ezt megelőzően én csak thrillerekben láttam). A film helyszínéül szolgáló kis sziget lakóinak azóta egészen biztosan nem kell aggódniuk, hogy nyáron nem tudják kiadni szobácskáikat…

A Nem kellesz eléggé (Viasat3, 21.00) című könnyed, romantikus komédiában viszont négy csaj (Jennifer Aniston, Scarlett Johansson, Drew Barrymore és Ginnifer Goodwin) veszi fejébe azt, hogy kiismeri a férfi agyvelőt. Ez körülbelül pont olyan, mintha fordítva lenne, mintha négy fószer venné fejébe azt, hogy kiismeri a női észjárást… Nonszensz. De legalább lehet rajta mosolyogni…

A fülenincs nyúl (m2, 21.10) az egyik leghíresebb német színész, Til Schweiger egotripje. Ő írta, rendezte és főszerepli a filmet, mely egy kiégett, cinikus lesifotós története, akit egyszer egyik áldozata, egy közepesen ismeretlen helyi celeb feljelent, minek következtében hősünket 300 órányi közmunkára ítéli a bíróság. A büntetést egy óvodában kell eltölteni, ahol hősünk életre szóló leckét kap emberségből, felelősségből, odafigyelésből és más olyan emberi értékből, melyek mára már kivesztek a bulvársajtóból.

Picit később A másik férfiban (Duna, 21.15), Richard Eyre kissé bergmani hangulatú drámájában Liam Neeson alakítja az egyik férfit, aki miután számára is váratlanul szembesül azzal a kínos ténnyel, hogy felesége (Laura Linney) megcsalja őt, a várost is felforgatja (ez szokott menni Liamnek), hogy szembe nézhessen a címszereplővel (Antonio Banderas).

Emlékezetes pillanat, ahogyan Maléna (Paramount Channel, 22.00) végig sétál csípőjét ringatva a szicíliai kisváros tengerparti sétányán, miközben helybéli srácok, fiatal férfiak követik biciklin vagy fordulnak utána guvadó szemekkel, lógó nyelvvel, a kávézók teraszáról pedig idősebb urak füttyentenek fickósan. A címszerepet Monica Bellucci prezentálja, a filmet Giuseppe Tornatore rendezte, fényképezte Koltai Lajos, a zenéjét pedig a minap elhunyt, filmtörténeti jelentőségű zeneszerző, a nagyszerű Ennio Morricone szerezte.

Pedro Almodóvar ma esti filmje a Rossz nevelés (Duna, 22.45) lesz, mely -a címéből is kikövetkeztethetően- két, katolikus fiúiskolában nevelkedett srác évtizedeken átívelő történetét meséli el.

Később este még Rendes fickók (RTL II, 23.00) is várnak ránk. Talán az Elkéstél, Terry! című Raymond Chandler-regény kezdődik úgy, hogy kopogtatnak az ajtón, amely rövidesen kinyílik és … most vagy Philip Marlowe, a főhős magándetektív vágja orron azt, aki ajtót nyit, vagy őt vágják éppen orron, arra már nem emlékszem; na, ez a film tök ilyen. Nem is tudom, mikor röhögtem magam utoljára könnyesre egy krimin, de ezzel a filmmel így történt. Shane Black tökéletes Chandler/Marlowe hommage-t alkotott ezzel a remekbe szabott, színes film noir-komédiával, melynek finomságait természetesen nem érzi az, akinek fogalma sincs, kicsoda ez a Marlowe, mi fán terem a film noir, hiszen mindvégig ebben a relációban zajlik minden: tessék olvasni, művelődni és egy világ fog kinyílni… Pluszpont, hogy mintha duplán látó szemüvegen át néznénk az ismert sztoriban az ismert figurát: Marlowe és a chandleriánus, klasszikus krimitörténet két karakterből áll össze, egyfajta mozaikként: Ryan Gosling és Russell Crowe istenien működnek együtt. Bármeddig elnézném őket, s kalandjaikat…

A Gyilkos Joe (RTL Spike, 23.05) viszont William Friedkin bizarr, morbid humorú családi drámája, valamint a “jó útra tért” (értsd: minőségi filmekben nyújtott minőségi alakításokkal a kor egyik vezető színészévé vált) Matthew McConaughey egyik első, méghozzá igen komoly jelenése ezen új státuszában. (Bővebben)

Ridley Scott kitűnő Thelma és Louise (Paramount Channel, 23.50) című filmjében átlagos háziasszonykák szeretnének egyszer igazán kirúgni a hámból, ám a szimplán virgoncnak tervezett csajbuli kissé eldurvul – ahogyan az már csak lenni szokott (álmainkban, de tán a valóságban is néha). Parádés szereposztás (Susan Sarandon és Geena Davis, valamint Harvey Keitel és Brad Pitt) egy klasszikus menekülős road-movieban, mely nem véletlenül lett egy kosár Oscarra jelölve, és ebből nem véletlenül nyerte meg a legjobb forgatókönyvnek járót.

Ma este sokadjára alakít a csodálatos Gena Rowlands egy idős nőt a Szerelmünk lapjai (RTL II, 20.40) című történetben, aki egy szeretetotthon lakója és súlyos Alzheimer-kórban szenved: tulajdonképpen semmire sem emlékszik korábbi életéből. Az ápolók lökdösik túl minden egyes napon, csak egy idős betegtársa (James Garner) jár be hozzá, és egy fekete könyvből olvasson fel neki (lásd a képen) történeteket egy hajdani szegény asztalossegédről (Ryan Gosling) és egy gazdag, déli lányról (Rachel McAdams)… (Bővebben)

A Barátság extrákkal (SuperTV2, 21.00) című romantikus komédia műfajú “alkotásban” viszont Mila Kunis próbálja ki -nem először- Justin Timberlake-kel, vajon létezik-e egy barátságban csak szex, és más semmi…

A Da Vinci-kód (Prime, 21.00) viszont elég régen került adásba, talán már el is felejtettük, mi benne a poén…

Tinihorror a Disturbia (RTL Spike, 21.00), a maga köré igen különös aurát növesztő Shia LaBeouffal, valamint a kőarcú Carrie-Ann Mossszal a főszerepben. Egy szobafogságra ítélt, élénk képzelőerejű, kissé ideges természetű srác lesi a szomszédokat kényszerű unalmában (vonatkozó kapcsolódási pontok: unatkozó tinédzserkorú gyermekeink!), és fura dolgokra lesz figyelmes. És a többi, és a többi…

Rob Reiner filmjében, a Monte Wildhorn csodálatos nyarában (Duna, 21.15) egy idős, mogorva, sértődött, megkeseredett, piás, kerekesszékbe kényszerült (stb.) író a címszereplő, Morgan Freeman remeklésében. A történet ugyan klisét halmoz klisére, ezúttal azonban ez talán mégsem fáj annyira nekünk, mégsem lesz unalmas a sztori, sőt, tán még néhány könnycsepp is elhagyja az érzelmesebb nézők szeme sarkát.  aki már nem ír, csak piál tóparti házában. De jön a szomszédból egy bájos kiscsaj, majd egy másik bájos kiscsaj is, lesz kutya, vicces fogyatékos srác, meg haverok, buli, fanta. Mi kell még? Ja, egy szerelmi szál a sztoriban és a mogorva bácsi már egyből nem is lesz olyan mogorva… (Bővebben)

Damien Chazelle azért ma a világ egyik legfigyelemreméltóbb rendezője, mert simán bevállal olyan jeleneteket, sőt, még olyanabbakat is, amiket más nem. És láss csudát, nála mégis működik az, ami más filmjét agyonvágná, vagy rosszabb esetben közröhej tárgyává tenné. Példa erre ma éjjel is a 2017-ben hat darab Oscar-szobort begyűjtő Kaliforniai álom (La La Land) (RTL II, 23.00). (Bővebben és bővebben)

Ha eljön Joe Black… (Moziverzum, 21.00), akkor Sir Anthony Hopkinst, vagyis az általa alakított oligarcha teheti a pénzét oda, ahová akarja, rajta az már nem fog segíteni, hiszen tarkóját borzongatja a kérlelhetetlen Halál jeges lehelete. Eljött hozzá egy furcsa, lidérces figura (Brad Pitt – a képen), aki ezután majd’ három órán keresztül oktatja (őt s minket) az élet valódi értékeire Martin Brest parádés és igen romantikus filmjében.

Minden generáció “nagy” generáció, mármint azok szempontjából, akik beletartoznak, de valamilyen okból az a generáció, amely a hatvanas években töltötte kamasz- és ifjúkorát, következetesen “A nagy generációnak” nevezteti magát. Pedig van vaj az ő fülük mögött is, méghozzá tonnaszám, ez azonban tök mindegy abból a szempontból, hogy András Ferenc és Bereményi Géza A nagy generáció (m5, 21.00) című története remek film, mely pontosan ragadja meg a hetvenes-nyolcvanas évek jellemző magyar közhangulatát, amikor az a bizonyos generáció, akik magukat “a nagynak” hívják, rájöttek saját korlátaikra, kicsinységükre, hétköznapi, banális valóságukra.

A Hatodik érzék (AXN, 22.00) 2000-ben 7 db. Oscar-díjra volt jelölve, ami azért messze nem semmi, főleg, hogy rendezőjét úgy hívják, hogy M. Night Shyamalan. Persze, misztikus katyvasz lesz ez a történet is, mint ahogy az egzotikus nevű rendező szinte minden filmje – ezúttal azonban ez tényleg izgalmas. Rémálmaiban halottakat látó kisfiú, akinek álmai szinte valóságosak. Egy pszichológus (Bruce Willis) próbál neki segíteni.

Huszárik Zoltán Szindbád (m5, 22.55) című remekműve nemzeti kultúránk egyik abszolútuma, még akkor is, ha a világ filmtörténelme gyakorlatilag nem ismeri. Alapmű, a hozzá elválaszthatatlanul kötődő Latinovits Zoltánnal és az ominózus, gyöngyöző húslevessel (amit maga Majmunka, azaz Dajka Margit főzött), angol és francia mustárokkal, velőspirítóssal, tafelnspiccel, gazdag kocsmárossal és karót nyelt Vendellinnel, a pincérrel, valamint, de főleg nőkkel, nőkkel, nőkkel, részegségekkel, miegyebekkel.

Elsősorban a teke-játékosok, a white russian nevű koktél kedvelői, a perzsaszőnyeg-mániások, a Coen-testvérek rajongói, illetve azon emberek számára alapfilm A nagy Lebowski (AMC, 20.45), akik legszívesebben egy fürdőköpenyben, a semmit téve töltenék el egész életüket. Címszerepben Jeff Bridgest, mellékesen pedig John Goodmant, Julianne Moore-t, John Turturrót, Steve Buscemit, vagy például Philip Seymour Hoffmant láthatjuk.

Az akár a legkevésbé elismert jó színész címére is esélyes, furcsa arcú John Turturro feltűnik a következő ajánlatban is, igaz, szintén csak mellékszerepben. A Minden azzal kezdődött (Film Mánia, 21.00) szatíra Hollywood belső köreiről, a showbusiness-ről és a filmgyártás ügyes-bajos dolgairól, telistele “belső” poénokkal. Ennek, valamint a nem éppen “nézőbarát” dramaturgiának is köszönhetően, elsősorban a filmek és filmkészítés terén jártasa nézők figyelmére számot tartó filmet Barry Levinson, Hollywood életét messzemenően jól ismerő rendező rendezte, brutális szereposztásban: a már említett Turturrón, valamint Bruce Willisen, Sean Pennen, Kirsten Stewarton vagy például Stanley Tuccin kívül Robert de Niro (lásd a képen) játssza a filmben azt a lecsúszóban lévő producert, akinek utolsó filmjének elkészültét különféle naplopók, sikerhajhász tehetségtelenek és felfuvalkodott sztárok allűrjei nehezítik.

Robert de Niro ma a Coplandban (Paramount Channel, 21.00) duplázik. Tökös mozi, nem véletlenül vetítik rengetegszer. Ebben az igen kemény zsarufilmben egy “igazságosjános” helyi seriff (Sylvester Stallone remek alakításában!) veszi fel a harcot a simlis nagyvárosi zsarukkal (Harvey Keitel, Ray Liotta, és de Niro.)

Ma este is belemerülhetünk a szovjet filmművészet kaukázusi vidékein termű gyümölcseibe. A kívánság fája (m5, 21.00) grúz filmdráma, Tengiz Abuladze 1976-ban bemutatott alkotása. Népmesei ihletű, balladisztikus történet a szerelem és a házasulási hagyományok közötti tragikus összeegyeztethetetlenségről szól.

Az Életrevalókat (Duna, 22.00) bármikor ajánlom, méghozzá mindenképpen. Sőt, egyenesen azt mondom: KÖTELEZŐ! (Bővebben itt, hogy miért.)

Ma este is lesz A másik Boleyn lány (Filmcafe, 21.00), mely rengeteg sztárral (leginkább Natalie Portmannel és Scarlett Johanssonnal), pompázatos kiállításban meséli el VIII. Henrik második felesége nővérének (vagy húgának, a vita még mindig folyik a történészek között erről) sztoriját. (Bővebben)

Érdekes, sőt mi több, igényes darab A Cég – A CIA regénye (Film Mánia, 21.00) című minisorozat. A Ridley és Tony Scott produkálta 4,5 órás minisorozat (melynek ma az első, kétórás része kerül adásba, a másik fele a jövő héten jön) nagy lélegzetvétellel, áttekintő jelleggel próbálja fellebbenteni a fátylat a Cégről, a világ egyik nagy szarkeverőjéről. A “valósághoz csak a véletlen folytán hasonlatos” karaktereket felvonultató film központi figurája, Michael Keaton (lásd a képen) szigorú alakításában, egy buldog szívósságú, üldözési mániáját mindig munkára fogni bíró bürokrata, s mint ilyen félelmetesebb, mint maga, a texasi láncfűrészes gyilkos. A minisorozat jó hosszú, szövevényes sztori, melyben három, a titkosszolgálatok hálójába került egyetemi jóbarát sorsán keresztül megyünk végig a huszadik század második felének fontos momentumain: a hidegháborún, a kubai Disznó-öböl kudarcán, a glasznosztyon és a számunkra fontosabb 1956-on. Jó amerikai módra, itt azért Zelk Zoltánból és talán Vörösmarty Párducos Árpádjából (vagy Göncz Árpádból?) lobogó hajzatú, lánglelkű forradalmár lett: Zelk Árpád. A forradalom is afféle ’68-as jellegű diákzűrnek látszik, ám mindenképpen látványosabban, mint a mi hasonló tárgyú próbálkozásunk. Ami a lényeg, hogy mind a szégyenletes orosz részvétel, mind a még szégyenletesebb amerikai tartózkodás hitelesen és kellő éllel ábrázoltatik e filmben. A magyar helyszínek (Berlin, Moszkva és Budapest szerepében), valamint nagyszámú magyar színész (kiemelve Marozsán Erikát, mint fontos mellékszereplőt) jól néz ki, jól játszik és büszkék lehetünk rájuk. A film, egybenézve, hosszú ugyan, lassan indul, de végül mindenképpen érdekessé, sőt izgalmassá válik.

A ma esti A mestergyilkos (Film+, 21.00) viszont remake. Az eredeti, hasonló című 1972-es verzióban Charles Bronson játszotta enyhénél jobban mániás, végletekig pipifaxos, professzionális bérgyilkost, itt Jason Statham, a jelenkor egyik legnagyobb akciósztárja alakítja a címszereplőt. A történet laza váza, a karakterek ugyanazok, a cselekmény picit más. A Simon West (pl. Con-Air) által rendezett remake egyszerű, mint a százasszög, ami azonban megtart akár egy akasztott embert is, ha a szöget a mestergerendába vered, az áldozatot pedig felhúzod rá. Hogy stílbe legyünk… (Bővebben)

Minden időutazós filmek non plus ultrája a Végső visszaszámlálás (Duna, 21.40). Antik háborús film ez, mely eljátszik a gondolattal, hogy mi lett volna ha, mondjuk, az USA egy mai, modern repülőgép-anyahajóval oldaná meg a Pearl Harbornál történteket. Elektromos vihar, izé, mese, persze, de a film ettől még szerintem jó és izgalmas. És Kirk Douglas a kapitány.

Oké, a mai menü már évekkel ezelőtt is uncsi volt uborkaszezonra. Kivétel talán Theodore Melfi 3 Oscar-díjra is jelölt tripla-életrajzi drámája, A számolás joga (Moziverzum, 21.00), de ezt is láthattuk már tévében. A film, mondhatni, három legyet üt egy csapásra. Egyrészt emléket állít három remek, rendkívül tehetséges nőnek, akik többszörös hendikepjük (afro-amerikaiak, ráadásul nők) ellenére nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az USA felvegye, és tulajdonképpen meg is nyerje a Szovjetunióval folytatott hidegháborús űrversenyt (legalábbis annak kezdeti szakaszát); másrészt, úgy jó amerikai módjára, hozzájáruljon az ún. “amerikai álom” mítoszának fenntartásához. Harmadrészt sikerül elérnie azt is, hogy közben ne unjuk magunkat halálra, de ne is hányjuk tele a WC-t a gyomorforgató pátosztól, ahogyan azt sok más efféle tárgyú dolgozat esetében nem mindig tudjuk megúszni. Ízléses darab ez, mely ugyan nem tartózkodik az érzelmektől, az igazság érvényre jutásának katarzisától, ahogyan a kissé didaktikus narrációtól, valamint a jól bevált hollywoodi sablonok használatától sem – mégis működő, tanulságos mozi. Persze, éppen az előbbiekből fakadóan talán picit jellegtelen, középszerű is, de egyáltalán nem rossz nézni. (A képen jelenet a filmből.)

A többi is amúgy jó film… A háborús filmek kedvelői például újranézhetik A Sólyom végveszélybent (Paramount Channel, 21.00), Ridley Scott maratoni háborús drámáját (kb. 144 perc), mely egy valóságban megtörtént szomáliai kommandós rajtaütés drámai pillanatokban bővelkedő, érzékletes filmes feldolgozása, értelemszerűen súlyos hollywoodi hangsúlyokkal (2 Oscar+2 Oscar-jelölés).

A Gyilkosság a Fehér Házban (Sony Movie Channel, 21.00) című filmnek Wesley Snipes a főszereplője, ami viszont nem a tőle általában megszokott, nem túl intellektuális akciómozi, hanem egy kifejezetten tisztességes, csavaros, nyomozós krimi. Értelemszerűen a történet arról szól, hogy a Wesley által alakított vérprofi, dörzsölt, stb. zsarunak egy furcsa gyilkosság elkövetőjét kell megtalálnia, mely gyilkosság az amerikai elnöki rezidencián történt. Persze, a helyszín, és a benne tevékenykedő rettenetesen fontos emberek és fontos ügyek között ez a munka majdnem lehetetlennek bizonyul, ám akad egy nem várt segítőtárs (Diane Lane), mégpedig a titkosszolgálat köreiből.

Stephen Daldry 2002-es Az órák (Film Mánia, 21.00) című filmje “Michael Cunningham azonos című Purlitzer-, és PEN/Faulkner-díjas regényéből készült, amit viszont Virginia Woolf 1925-ös műve, a Mrs. Dalloway inspirált. Három korszak, három történet és három női sors olvad össze egyetlen történetté Az Órák időfolyamában. Úgy kapcsolódnak össze, mint a láncszemek, anélkül, hogy tudnák, ugyanaz a nagyszerű irodalmi alkotás változtatja meg visszavonhatatlanul az életüket. Virginia Woolf (Nicole Kidman –a képen– e filmben nyújtott alakításáért Oscar díjat kapott) a húszas évek londoni külvárosában az elmebajjal küzd, és közben első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt írja. Laura Brown (Julianne Moore) Los Angeles-i feleség és anya több mint két évtizeddel később, a második világháború végén olvassa a regényt, és hatására elsöprő erejű változást forgat a fejében. A mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan (Meryl Streep), aki Mrs. Dalloway modern alteregója, s aki szerelmes Richardba (Ed Harris), az AIDS-ben haldokló, briliáns költő-barátjába.” Én semmire nem emlékszem belőle.

Nézhetjük még Johnny Deppet is Betépve (AMC, 23.00), ami ezúttal azonban tényleg egy élmény lesz. Ted Demme remek filmje egy tökéletesen hétköznapi srác életrajza, aki egy hirtelen ötlettől vezérelve az egyik legnagyobb amerikai kokainimportőrré küzdötte fel magát, még régen, valamikor a diszkógömbös, flitteres hetvenes években.

Az Albert és Allen Hughes által rendezett A pokolból (Paramount Channel, 23.50) című thriller remek feldolgozása Hasfelmetsző Jack híres történetének, aki minden bizonnyal nemcsak a viktoriánus Anglia, de tán minden idők egyik leghíresebb sorozatgyilkosa (volt). Főbb szerepekben Johnny Depp (itt is), Heather Graham, Robbie Coltrane és Ian Holm. (Bővebben)

A Zaklatás (Viasat3, 21.00) egy meglehetősen szexista, attitűdjében meglehetősen farokközpontú thriller, melyben -az ennek ellenére is kitűnő- Michael Douglast, mint nagyravágyó beosztottat zaklatja szexuálisan a még frissen faragott testű Demi Moore, mint főnök. “Műfajilag” azonban nyilván ma is jól működik a mozi, hiszen értő kezek, szemek és agyak (Barry Levinson, Michael Crichton, Ennio Morricone – mind kitűnő férfi) készítették – még bőven az elhíresült, ám idő előtt hamvába is holt #metoo kampány előtt.

Ráadásul Demi Moore-t ma este láthatjuk még (a képen és a) Sztriptízben (AMC, 21.00) is, aki a címben említett tevékenységgel küzd -politikusok, maffiózók és pitiáner bűnözők szeme előtt- gyermekéért, akit a bíróság elvett tőle.

Valamiféle latin all star-gálának tűnhet a Vakság (Film Mánia, 21.00), pedig nem az, legalábbis a szó “olcsó hakni” értelmében. A Nobel-díjas José Saramago és eddigi életét Arany Pálmák, Arany Oroszlánok és feszes vigyázzban álló Oscarok közvetlen közelében töltő Fernando Meirelles dugta össze a fejét ez alkalommal, hogy olyan apokaliptikus utópiát rittyentsen Saramago hasonló című regényéből, mely kategóriájában egészen biztosan benne van a vezető ötösben. Amolyan “járvány-film” ez, melyben a szereplők egyik pillanatról a másikra megvakulnak. Értsd, elvesztik világukat. A kemény, felkavaró, de ezzel együtt érzelmes alkotás főbb szerepeiben remek színészek: Mark Ruffalo és Julianne Moore, valamint Danny Glover, Gael García Bernal… (Bővebben)

Tony Kaye kultikus, bár ma már tagadhatatlanul kissé didaktikusnak tűnő Amerikai história X (Film+, 21.00) című filmje ijesztő pontossággal mutatja be a neonáci skinhead szubkultúrát, annak amerikai vadhajtásait, jellegzetes karaktereit, társadalmi hátterét, motivációit és mindennapjait, azonban a filmbeli testvérpár jellemváltozásai már igencsak elnagyoltak, idealizáltak. A nagyobb srác (Edward Norton) esetében még áll a dolog, de a kisebbik (Edward Furlong), kvázi bemondásra történő megjavulása viszont már több mint hihetetlen. Túl nagy és túl mélyen gyökerezik ez a gyűlölet, hogy egy mozifilmben tisztességesen fel lehessen dolgozni: az Amerikai história X egy jó, de közel nem jeles kísérlet erre.

Három nem túl szerencsés életű, de az edzőtermek világában kifejezetten éles eszűnek tűnő bodybuilder (Mark Wahlberg, Dwayne “The Rock” Johnson és Anthony Mackie) merészel egy nap nagyot álmodni és begyűjteni mindent, amit szemük, szájuk és bankszámlájuk megkíván, illetve igényel. Bár a rendező Michael Bay neve mára egybeforrt a kifejezetten ostoba, ám rendkívül látványos nyári kasszasikerekkel, melyekben rendszerint kétdimenziós, durván faragott hősök lengetik magasan a csillagsávos lobogót, miután előtte azért jól kiszámíthatóan megmentették a világát (ergo Amerikát) – mégis meglepetés tőle ez a Pain & Gain (Paramount Channel, 21.00) című, helyenként ugyan Guy Ritchie stílusát idéző, de Bay-től meglepően szórakoztató – ráadásul a valóságban is megtörtént eseményeket elmesélő- krimikomédia.

Később Robert de Niro tűnik fel A szajré (SuperTV2, 22.25) című szajré-filmben, két másik színészgeneráció két jeles tagja –Marlon Brando és Edward Norton– kíséretében. (Bővebben)