Peter Webber a nagy németalföldi festő, Jan Vermeer világhírű festményének, a Leány gyöngy fülbevalóval (Duna, 21.00) címűnek történetét meséli el komoly szereposztásban: a címbeli lány Scarlett Johanssson személyében óriási telitalálat. Vermeert Colin Firth alakítja, míg mellékszerepekben például Tom Wilkinsont, Cillian Murphyt láthatjuk. Elképesztően magas színvonalú a film, mind az operatőri, mind a jelmezek és kellékek tekintetében. A képkockák szinte tökéletesen idézik meg Vermeer ecsetvonásait. A festészet lényegének mozgóképben való megjelenítését, ilyen minőségben, eddig talán csak Derek Jarman Caravaggiójában láttam. Maga a film narrációja, dramaturgiája ugyan döcög egy picit, sok a nagy, jelentősnek szánt, de valójában kissé üresnek ható “nézés”, szűkszavúak a dialógok, problémák vannak a ritmusban, de a látvány, a színek, a fények és az árnyékok játéka, az valami csodálatos! Perfekt időutazás Vermeer korába, sőt, műtermébe.
Makk Károly 1977-ben bemutatott -szintén igen festői hatású- filmjét, az Egy erkölcsös éjszakáját (m5, 21.00) viszont annak idején Arany Pálmára jelölték Cannesban. Tóth János fülledt, mélypiros képein egy egyetemista költözik be a Mutter vezette bordélyba, egy régmúlt, boldog világban. Pici “facsavarral” élve, Krúdy bohém világa elevenedik meg a filmen, holott Hunyady Sándor írása nyomán írta Örkény és Bacsó. Mutter szerepében “A” Psota (a képen), a kurvák között Kishonti, Tarján Györgyi, Szirtes Ági a cseléd! Cserhalmi a duhaj diák. Pompás film.
Nosztalgiát tápláló balzsam Az utolsó mohikán (Film Mánia, 21.00), mely elsősorban azért ajánlható ma estére (is), mert benne Csingacsguk, Sólyomszem, Unkasz, csatakiáltás, tomahawk, wigwam és nyilak, tehát gyerekkorunk szinte összes fontos kelléke köszön vissza. Van a filmben minden ami kell, hisz’ mi indiánok vagyunk, mindannyian. Fejünkön ott a dísz, díszeleg. Sólyomszem szerepében Daniel Day-Lewis.
Don’t cry for me, Argentina! – énekli Madonna Evita (Duna, 22.50) szerepében, ha jól emlékszem, a budapesti Hősök terén, amikor Andy Vajna idehozta ezt a hollywoodi gigaprodukciót. A filmet rendezte Alan Parker, az operatőr Darius Khondji volt, a zenét ugyebár Andrew Lloyd Webber szerezte (valahonnan), a dalszövegeket Tim Rice írta. Antonio Banderas Che Guevara szerepében, míg Jonathan Pryce Perón elnökként volt látható – de hát ezt nyilván látta már mindenki annak idején. Ma repeta.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: