Egész egyszerűen imádom az HBO ma esti tévépremierjét. A Jojo Nyuszi (HBO, 20.00) el is nyerte a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscar-díjat idén. Christine Leunens regénye önmagában is meglehetősen zavarba ejtő, egyáltalában nem közhelyes nézőpontot képviselő mű, hiszen egy feltételek nélküli náci meggyőződésű, Hitler-rajongó német kisfiúról mesél egy második világháború végén játszódó történetet. Ráadásul, mindezt a maori identitású Taika Waititi rendezte filmmé, akinél jelenleg kevés eredetibb, kreatívabb arcot találni a hollywoodi álomgyárban. Ő írta a filmet Leunens regényéből, ő rendezte, miközben magát, Hitlert is eljátssza benne (lásd a képen, a címszereplőt alakító Roman Griffin Davisszel). (Ízlelgessük: Hitlert egy echte maori színész játssza…) Természetesen, ez a film erősen maró hatású, savas szatíra, bár a bevezető harmada sokak számára akár riasztó is lehet. A vége viszont mézédes. 🙂 (Bővebben)
Nézhetünk azonban jó kis veretes, klasszikus krimit is. Agatha Christie történetében, a Nyaraló gyilkosokban (Duna, 19.45) a legendás Peter Ustinov alakítja Hercule Poirot-t, a piperkőc belga detektívet, aki biztosítási csalással egybefonódó gyilkossági ügyben keresi meg: ki a tettes?
Gavin O’Connor, az általam maga nemében közel remekműnek “bélyegzett” Warrior után, újra a farkaskölykökként együtt nevelkedő fivérpár témájához nyúlt, azonban ez alkalommal csipetnyi, azaz inkább maroknyi autizmussal, mint rendkívüli képességeket előhozó furcsasággal színezve a történetet. A könyvelő (Viasat6, 21.00) címszereplője (Ben Affleck) bűnszervezetek, terrorhálózatok, simlis megacégek könyvelője, aki segít az illegális pénzt legálissá változtatni. Ebben zseni a fickó, aki azonban ezt a képességét betegségének köszönheti, ami azonban az élet minden más területén inkább csak gátolja. O’Connor azonban ahelyett, hogy afféle Esőember-szerű könnyes melodrámát csinált volna, inkább egy kemény akciófilmmel rukkolt elő – 2016-ban az egyik legjobbal. Mainstream zsánermozi ez is, mint pl. a Warrior is volt, azonban cselekményvezetésében, dramaturgiájában olyan erényeket csillant meg, melyek bőven a műfaj legfelsőbb köreibe helyezik a filmet. Keretekben, mondhatni “szorítóban” dolgozik, szabályokban gondolkozik és esze ágában sincs áthágni azokat, mégis kreatív és szórakoztató. Bírtam.
Lassú ritmusú, de igen mélyre hatoló dráma a német Tom Tykwer által 2002-ben rendezett A gyilkosok is a mennyországba mennek (RTL Spike, 21.00). A forgatókönyvet a nagy lengyel moralista, Krysztof Kieslowski írta, így talán nem meglepetés, hogy komoly, elgondolkodtató élmény vár azokra, akik kíváncsiak egy férjét kábítószer-túladagolás miatt elvesztő asszony (Cate Blanchett) küzdelmére, melyet azok ellen vív, akik férjének a gyilkos drogot adták.
Ugyanekkor Családi üzelmekkel (Cool, 21.00) is tölthetjük az estét. A többszörös szereptévesztésekkel operáló, igen rázós, de azért éppen eléggé szórakoztató történet egy kamucsalád körül zajlik, szolidan elrajzolt karakterekkel. Jason Sudeikis és Jennifer Aniston, a két hajdani sorozatsztár simán elviszik a balhét a hátukon, ráadásul még saját, hajdani karakterüket is megmosolyogják.
Mikor már azt érezzük, hogy maga alá gyűr a mohó, műveletlen tahók kaján, fennhéjázó uralma, mikor már úgy hisszük, hogy annyira kifordult körülöttünk a világ saját magából, hogy sikeres csak az lehet, ki tehetségtelen, nem ért semmihez, ám elvei sincsenek, amikor már azt hisszük, hogy a művészet, a líra, a tudás iránt való érdeklődés már inkább bélyeg, mint erény, akkor nézzük meg Jim Jarmusch 2016-ban moziba került Paterson (m2, 21.07) című filmjét, aminél jelen pillanatban alig képzelni bűbájosabb, cukibb, édesebb, bölcsebb és szeretetre méltóbb mozit. Tehát nézzük meg most, mielőtt vége a világnak, mert benne van minden, amiért élni érdemes, de benne van az is, hogy ezt az egészet hogyan érdemes átélni. (Bővebben)
Senki nem ismeri úgy a női lelkeket, mint Almodóvar – mondanám ezt a közhelyet, de ha egyszer így van. A ma esti Volver (Duna, 21.40) című film finoman feminin attitűddel mesél a női szolidaritásról, pasikért és pasik ellen. Csodálatos színésznők.
A Rambo V. – Utolsó vér (TV2, 22.00) nem lett jó film. Sylvester Stallone saját ikonikus karakterét, Rambót már képtelen kihúzni a zsékategória mocsarából, csak kínlódik, szenved vele – szerencsére alig több mint másfél óra hosszan. Egy mondattal elintézve, nem nyújt mást, többet ez a film, mint a megelőző három Rambo-film. A cselekménye nettó közhely. A konfliktusa még nagyobb közhely. Gondoltam, szólok. (Bővebben)
