{"version":"1.0","provider_name":"Mit n\u00e9zz\u00fcnk ma a t\u00e9v\u00e9ben?","provider_url":"https:\/\/asanisimasa.cafeblog.hu","author_name":"efes","author_url":"https:\/\/asanisimasa.cafeblog.hu\/author\/efes\/","title":"P\u00e9ntek, j\u00fanius 14.","html":"

Mik\u00f6zben Magyarorsz\u00e1g korm\u00e1nya a \"nemzet ellens\u00e9g\u00e9nek\" ki\u00e1ltja ki a civil t\u00e1rsadalmat, Magyarorsz\u00e1g korm\u00e1ny\u00e1nak nemzeti telev\u00edzi\u00f3ja bemutatja a civil kur\u00e1zsi diadal\u00e1nak egy nagyon sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t. Az angol\u00a0Ken Loach<\/strong>\u00a0katartikus hat\u00e1s\u00fa filmje, az\u00a0\u00c9n, Daniel Blake<\/strong><\/a>\u00a0(Duna, 20.30<\/em>) 2016 egyik legnagyobb eur\u00f3pai filmsikere volt a kritika \u00e9s a n\u00e9z\u0151k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben egyar\u00e1nt. (B\u0151vebben<\/em><\/a>)<\/p>\r\n

\"\"Sokszor ker\u00fclt m\u00e1r ad\u00e1sba\u00a0Terrence Malick<\/strong>\u00a0h\u00e1bor\u00fas tabl\u00f3ja,\u00a0Az \u0151r\u00fclet hat\u00e1r\u00e1n<\/a>\u00a0<\/strong>(Paramount Channel, 21.00<\/i>), de nem vagyok biztos abban, hogy mindig a megfelel\u0151 helyen \u00e9s id\u0151ben. Tal\u00e1n most\u2026 Am\u00fagy sem egyszer\u0171 falat ez a j\u00f3 m\u00e9retes film, m\u00e9g a tapasztalt, cinikus, egyben katonaviselt f\u00e9rfiaknak is embert pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 bevet\u00e9s a megtekint\u00e9se\u2026 B\u00e1r Malick alkot\u00e1sai rendszerint l\u00e1tv\u00e1nyosak, az\u00e9rt m\u00e9gsem k\u00f6nny\u0171 n\u00e9zni azokat az olykor m\u00e1r elviselhetetlen melank\u00f3li\u00e1juk, terjeng\u0151ss\u00e9g\u00fck \u00e9s sek\u00e9lyesen b\u00f6lcselked\u0151 modoross\u00e1guk miatt \u2013 mik\u00f6zben az \u00edgy feldolgozott fontos, megker\u00fclhetetlen t\u00e9m\u00e1k miatt az illet\u0151 m\u00e9gis a legelismertebb rendez\u0151k k\u00f6z\u00e9 soroland\u00f3. Ez alkalommal a h\u00e1bor\u00fa term\u00e9szete lesz felt\u00e1rva, j\u00f3 hosszan, el-elm\u00e9l\u00e1zva, egy szakasznyi j\u00f3l ismert szt\u00e1rral (Sean Penn, Woody Harrelson, George Clooney, Nick Nolte, Adrien Brody, Jim Caviezel<\/strong>\u00a0\u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok) telezs\u00fafolt, fantasztikusan f\u00e9nyk\u00e9pezett, nagyszab\u00e1s\u00fa filmben.<\/p>\r\n

M\u0171faji mesterm\u0171 a Hetedik<\/strong><\/a> (Moziverzum, 21.00<\/em>). David Fincher<\/strong> igen csavaros cselekm\u00e9ny\u0171 sorozatgyilkosos thrillerj\u00e9t azonban igen nehezen tudom elk\u00e9pzelni, hogy \u00fagy n\u00e9zzem meg m\u00e9g egyszer, hogy m\u00e1r tudom a(z am\u00fagy katartikus) v\u00e9gkifejletet. B\u00e1r Kevin Spacey, Brad Pitt <\/strong>\u00e9s Morgan Freeman <\/strong>tri\u00f3ja nyilv\u00e1n m\u00e9g mindig nagyon tud \u00fctni\u2026<\/p>\r\n

Clint Eastwood<\/strong>, az \u00edzig-v\u00e9rig konzervat\u00edv, hith\u0171 republik\u00e1nus \u00e9s felt\u00e9tlen amerikai hazafi \u00fajra el\u0151adja kompakt nagydoktori-szint\u0171 kisel\u0151ad\u00e1s\u00e1t\u00a0az eg\u00e9szs\u00e9gesnek v\u00e9lt honder\u0171 korrel\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban megjelen\u0151 t\u00f6meges migr\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal keltett t\u00e1rsadalmi m\u00e9ret\u0171 idegengy\u0171l\u00f6let t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban. A\u00a0Gran Torino<\/strong><\/a>\u00a0(Mozi+, 21.00<\/em>) remek film, nem t\u00falz\u00e1s: remekm\u0171, mely tulajdonk\u00e9ppen arr\u00f3l sz\u00f3l, amin mi, magyarok is megy\u00fcnk kereszt\u00fcl mostan\u00e1ban. (B\u0151vebben<\/a><\/em>)<\/p>\r\n

Sajnos, nem igaz\u00e1n j\u00f3 film A csendes amerikai<\/strong><\/a> (Filmcafe, 21.00<\/em>) c\u00edm\u0171 Graham Greene<\/em>-adapt\u00e1ci\u00f3. Az irodalmi alapanyag viszonylag sz\u00e1raz, de \u00edzl\u00e9ses romantik\u00e1j\u00e1t a rendez\u0151 Philip Noyce<\/strong>-nak siker\u00fclt hat\u00e1svad\u00e1sz szentimentalizmuss\u00e1 gy\u00farnia, aminek megvan az az eredm\u00e9nye, hogy a film m\u0171k\u00f6dik, m\u00e1r ha a m\u0171k\u00f6d\u00e9s a pap\u00edrzsepkend\u0151 morzsolgat\u00e1s\u00e1t jelenti. A film am\u00fagy a m\u00falt sz\u00e1zad \u00f6tvenes \u00e9veinek Saigonj\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dik, mikor Vietn\u00e1m m\u00e9g francia gyarmat, de Ho ap\u00f3<\/em> kommunist\u00e1i m\u00e1r izg\u00e1g\u00e1skodnak, orosz, angol \u00e9s amerikai k\u00e9mek sz\u00edvatj\u00e1k egym\u00e1st; a f\u0151sodor azonban a kelet \u00e9s nyugat tal\u00e1lkoz\u00e1sa egy fiatal amerikai \u00f6nk\u00e9ntes \u00e9s egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 vietn\u00e1mi l\u00e1ny szem\u00e9ly\u00e9ben. \u00c9n sajnos nem tudom elfogadni Brendan Fraser<\/strong>t romantikus amor\u00f3z\u00f3-szerepben (s t\u00e1n egy\u00e1ltal\u00e1n semmilyenben), de tagadhatatlan, itt igyekszik. Zsigeri bumfordis\u00e1g\u00e1t azonban nem tudja levetk\u0151zni, \u00edgy nem tudom \u0151t szeretni. Michael Caine<\/strong> viszont remek, mint mindig, a vietn\u00e1mi l\u00e1ny (Do Thi Hay Yen<\/strong>) pedig gy\u00f6ny\u00f6r\u0171.<\/p>\r\n

A Bizalom<\/strong><\/a> (m5, 21.50<\/em>) Szab\u00f3 Istv\u00e1n<\/strong> tal\u00e1n leg\u00e9rz\u00e9kenyebb, legszebb \u00e9s leg\u0151szint\u00e9bb filmje, nem v\u00e9letlen\u00fcl kapott annak idej\u00e9n nemzetk\u00f6zi (\u00e9s hazai) elismer\u00e9seket, berlini rendez\u0151i d\u00edjat, Oscar-jel\u00f6l\u00e9st, stb. Mondan\u00e1m, hogy szinte bergmani<\/em> m\u00e9lys\u00e9gben \u00e9s r\u00e9szletezetts\u00e9gben \u00e1br\u00e1zolja a film c\u00edm\u00e9ben jelzett, igen bonyolult lelki folyamatot, ha nem lenne a film t\u00f6k\u00e9letesen egyenrang\u00fa<\/em> a nagy sv\u00e9d rendez\u0151 b\u00e1rmelyik filmj\u00e9vel, ak\u00e1r szellemi, intellektu\u00e1lis, ak\u00e1r eszt\u00e9tikai \u00e9rtelemben. B\u00e1ns\u00e1gi Ildik\u00f3 <\/strong>\u00e9s Andorai P\u00e9ter<\/strong> egyar\u00e1nt \u00f3ri\u00e1sit j\u00e1tszik a filmben \u00e9s Koltai Lajos<\/strong> is nagyon nagy m\u0171v\u00e9sz. (B\u0151vebben<\/em><\/a>)<\/p>\r\n

A legy\u0151zhetetlen<\/strong><\/a> (Duna, 22.15<\/em>) ma este nem az a Clint Eastwood-film, amiben Morgan Freeman j\u00e1tssza Nelson Mandel\u00e1t, de nem is az a sokszor vet\u00edtett, Mark Wahlberges amerikai foci-film, hanem Werner Herzog<\/strong> 2001-ben k\u00e9sz\u00fclt dr\u00e1m\u00e1ja, melynek c\u00edmszerepl\u0151je egy kicsiny lengyel falu zsid\u00f3 patkol\u00f3kov\u00e1csa, akit rettenetes fizikai er\u0151vel \u00e1ldott meg az, akinek nev\u00e9t nem mondjuk ki. A legy\u0151zhetetlen Zish\u00e9t (Jouko Ahola<\/strong>) szerencs\u00e9tlen sorsa a harmincas \u00e9vek Berlinj\u00e9nek rev\u00fc- \u00e9s kabar\u00e9vil\u00e1g\u00e1ba rep\u00edti, ahol Hanussen, a kor h\u00edres illuzionist\u00e1ja (Tim Roth<\/strong> - a k\u00e9pen<\/em>) mint Siegfriedet, a vil\u00e1g leger\u0151sebb ember\u00e9t jelenti be. Zishe az \u00e9jszaka szt\u00e1rja \u00e9s az \u00e1rja n\u00e9metek b\u00e1lv\u00e1nya lesz, eg\u00e9szen addig, am\u00edg Zishe be nem jelenti val\u00f3di sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t, ami ott \u00e9s akkor egyenl\u0151 az \u00e9letvesz\u00e9llyel. Nem l\u00e1ttam m\u00e9g a filmet, ez\u00e9rt k\u00edv\u00e1ncsian v\u00e1rom.<\/p>","type":"rich"}