1.0Mit nézzünk ma a tévében?https://asanisimasa.cafeblog.huefeshttps://asanisimasa.cafeblog.hu/author/efes/Tévézés szempontjából jó unalmas estének nézünk elébe, jobban is tesszük, ha kimozdulunk a hirtelen jött kora nyári estébe. Nyitnak a kerthelyiségek is sorra, a madarak csicseregnek (már hajnaltájt), a magyar emberek is tán egy <a href="https://asanisimasa.cafeblog.hu/files/2013/04/Helyben-vagyunk-Sean-Penn.jpg"><img class="alignleft size-full wp-image-748" alt="Helyben vagyunk - Sean Penn" src="https://asanisimasa.cafeblog.hu/files/2013/04/Helyben-vagyunk-Sean-Penn.jpg" width="400" height="267" /></a>picit vidámabbak, nyitottabbak, mint általában… Két filmet tudok ajánlani ma estére mindössze. Kisgyermekkorom egyik legparázósabb tévéélménye volt a klasszikus, fekete-fehér <a href="http://www.imdb.com/title/tt0166420/">Belphégor</a> tévésorozat, amit soha nem mertem nézni (nem volt gyerekszobám akkor még, egy szobában élt a család), csak alvást színlelve, leselkedve. A főszerepet akkor <em>Juliétte Greco, Jean Cocteau</em> (egyik) múzsája keltette életre, <strong>Alain Sarde</strong> és <strong>Jean-Paul Salomé</strong> 2001-es újrázásában, a <a href="http://port.hu/belphegor_-_a_louvre_fantomja_belphegor_-_le_fantome_du_louvre/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=21064360&i_topic_id=1"><strong>Belphégor – A Louvre fantomjá</strong></a>ban (<em>Film Mánia, 19.05</em>) pedig <strong>Sophie Marceau</strong>. Ma már a lidérces történet természetesen közel sem gyakorol olyan elementáris hatást a nézőre, így rám se, mint annak idején, egy pillantást azért talán mégis megér. (<a href="http://efesasanisimasa.wordpress.com/2001/09/10/jean_paul_salome_belphegor/">Bővebben</a>) Nagyszerű film viszont az <a href="http://port.hu/helyben_vagyunk_this_must_be_the_place/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=21074225&i_topic_id=1"><strong>Ez az a hely</strong></a> (<em>HBO, 21.00</em>), mely azonban csak a HBO-előfizetők számára válik láthatóvá ma este. <strong>Sean Penn</strong> egy kiöregedett rocksztárt alakít benne, nagyjából <em>Ozzy Osbourne</em> és a Cure-os <em>Robert Smith</em> elegyét (lásd a képen), aki egy nap megelégeli kiégett, célok, élmények és örömök nélküli életét és világgá megy. (<a href="http://efesasanisimasa.wordpress.com/2012/11/16/helyben-vagyunk-this-must-be-the-place-2011/">Bővebben</a>)rich