1.0Mit nézzünk ma a tévében?https://asanisimasa.cafeblog.huefeshttps://asanisimasa.cafeblog.hu/author/efes/<div class="entry-content"> <strong>Godfrey Reggio</strong>, a világhírű kísérleti dokumentumfilmes nagy hatású <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Koyaanisqatsi">filmtrilógiájának</a> második része az első ajánlat. Az első rész volt a <a href="https://vimeo.com/21922694"><em>Koyaanisqatsi</em></a>, melyben Reggio gondolatait operatőre, s egyben tanítványa <strong>Ron Fricke</strong> (később <a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2004/10/13/ron_fricke_vilagok_arca_baraka/"><em>Baraka</em></a>, <a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2012/12/26/szamszara-samsara-2012/"><em>Samsara</em></a>) alkotta delejes képfolyammá különleges kamerájának lenyűgöző képeivel, valamint <strong>Philip Glass</strong> apokaliptikus zenéjével: mennyire <em>kizökkent világunk</em> a helyes, normális, egészséges működés medréből. A trilógia második része a <a href="http://port.hu/powaqqatsi_-_valtozo_vilag_powaqqatsi/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55466924&i_topic_id=1"><strong>Powaqatsi – Változó világ</strong></a> (<em>Cinemax, 20.00</em>) címet kapta. Az élmény gyakorlatilag ugyanaz, mint az első résznél – az üzenet picit bölcsebb, kevésbé felzaklató. A hangsúly az élet végtelen körforgásának szentségén van. Értelemszerűen ez a film kifejezetten nem tévébe való, vagy ha igen, akkor nagyfelbontású, nagyképernyős HD-tévén, vagy kivetítőn érdemes nézni, nagyteljesítményű hangrendszeren keresztül. (Persze, a Cinemax szerintem nem ad HD-ben…) <img class="alignleft wp-image-4475" src="https://asanisimasa.cafeblog.hu/files/2016/08/samba-omar-sy-és-charlotte-gainsbourg.jpg" alt="samba - omar sy és charlotte gainsbourg" width="602" height="400" />   Legendás darab a <a href="http://port.hu/tommy/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55439561&i_topic_id=1"><strong>Tommy</strong></a> (<em>Film Mánia, 21.00</em>) is, ami <em>az egyik</em> legendás rockmusical, még a szép emlékű hetvenes évekből. A ma már -méltatlanul- keveset emlegetett <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/The_Who"><strong>Who együttes</strong></a> projektje ez a darab, melynek címszereplője gyerekként szemtanúja lesz szülei brutális meggyilkolásának. Az átélt trauma hatására elveszti látását, hallását, és meg sem szólal. Kezeli őt pszichológus (<strong>Jack Nicholson</strong>), kezelik őt LSD-vel (<strong>Tina Turner</strong>) és minden egyéb elképzelhető módon, mígnem egy játékteremben egy flipper csörömpölése (<strong>Elton John</strong>) téríti vissza Tommyt a való világba, melynek hamarosan ünnepelt sztárjává/beláthatatlan hatalmú médiadespotájává válik. <strong>Ken Russell</strong> ultrakult filmje a rockzene egyik csúcsteljesítménye, egyben masszív kordokumentum, valamint maró, nagyjából ma is érvényes média- és társadalomkritika – és kiváló alkotás is. Az említetteken kívül feltűnik még pl. <strong>Oliver Reed, Eric Clapton, </strong>illetve<strong> Roger Daltre</strong>y és <strong>Keith Moon</strong> a Who-ból – az előbbi játssza a már felnőtt Tommyt. (Remélhetőleg feliratos verzióban kerül a film adásba.) See it, hear it, feel it! <strong>Eric Toledano</strong> és <strong>Olivier Nakache</strong>, a jelentős sikert aratott <a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2012/03/06/eletrevalok-intouchables-2011/"><em>Életrevalók</em></a> alkotói még egyszer nekirugaszkodtak, hogy újra megmutassák, még a mi érték-vesztett, rohanó és egyre embertelenebb jóléti társadalmainkban is lehet élni, van miért élni és van szeretet, van jókedv is, ha rendesen megküzdünk érte. Életrevalók a <a href="http://port.hu/samba/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55439737&i_topic_id=1"><strong>Samba</strong></a> (<em>Filmcafe, 21.00</em>) hősei is, bármennyire tűnik is úgy, hogy a sors inkább az élet “sáros oldalára” kényszerítette őket. A címszereplő srác, a szenegáli születésű Samba Cissé (<strong>Omar Sy</strong>) már tíz éve él Franciaországban abból a célból, hogy egyszer majd igazi, éttermi szakács váljon belőle. Jellemző módon még mindig a feketemosogatóban “csellózik” fillérekért – aminek nagy részét küldi is haza családjának. Mondjuk ki, szolid nyomorban tengődik nagybátyja alagsori garzonjában. Samba jó kiállású, bivalyerős, de szelíd, jólelkű fiatalember, a rendőrség mégis bezsuppolja: arca, bőrszíne alapján szúrják ki és kitoloncolás vár rá, mert nincs meg a hivatalos tartózkodási engedélye. Alice (<strong>Charlotte Gainsbourg </strong><em>– a képen Omar Sy társaságában</em>) fehérként, diplomás nőként és franciaként látszólag jóval kedvezőbb helyzetben van (bár korántsem annyira, mint az <em>Életrevalók</em> kerekesszékes fele), ám őt meg egyszerre sújtja a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ki%C3%A9g%C3%A9si_szindr%C3%B3ma">burnout szindróma</a>, a depresszió és a magány ördögi szentháromsága, mint a fejlett társadalmak egyik jellemző kórtünete. (<a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2015/03/19/samba-2014/"><em>Bővebben</em></a>) <strong>Shia LaBeouf</strong> közelmúltbéli, amúgy igen komolynak tűnő <a href="http://444.hu/tag/shia-labeouf/">bekattanásáért</a> (vagy <a href="http://prizmafolyoirat.com/2014/02/16/shia-labeouf-kezelhetetlen-troll-vagy-metamodernista-muvesz/">meghökkentő művészi projektjéért?</a>) részben a korábban igen vicces Heineken-reklámokat is készítő angol <strong>Frederik Bond </strong>tehető felelőssé, hiszen első nagyjátékfilmje, az érthetetlen okokból <a href="http://port.hu/charlie_countryman_szuksegszeru_halala_the_necessary_death_of_charlie_countryman/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55577769&i_topic_id=1"><strong>Halálos szerelem</strong></a>re (<i>film+2, 21.00</i>) magyarított című <em>Charlie Countryman szükségszerű halála/The Necessary Death of Charlie Countryman</em> tulajdonképpen egy LSD-(bad)trip Bukarest izgalmas városában, amit viszont a főszerepet alakító LaBeouf a szó szoros értelmében vett komolyan, illetve magára/magába. (<em><a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2014/02/04/charlie-countryman-szuksegszeru-halala-the-necessary-death-of-charlie-countryman-2013/">Bővebben</a></em>) A bizarr szépségű <strong>Isabelle Adjani</strong>, a kilencvenes évek szexikonja, <strong>Sharon Stone</strong> és a mackós termetű olasz-amerikaiak egyik állandó megszemélyesítőjeként ismert <strong>Chazz Palminteri</strong> játssza <a href="http://port.hu/az_ordog_haromszoge_diabolique/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55508170&i_topic_id=1"><strong>Az ördög háromszöge</strong></a> (<em>Paramount Channel, 21.00</em>) című thriller főszerepeit. A szerelmi háromszög-történet valójában egyik kedvenc filmemnek, <strong>Henri-Georges Clouzot</strong> 1955-ös <em>Ördöngösök</em> című hideglelésének negyven évvel későbbi, amerikai remake-je – úgy emlékszem, annak idején nagyon utáltam. De hát ki szereti, amikor másolgatják kedvenceit? Clouzot amúgy egy elég méltatlanul elfeledett zsenije a krimi/thriller műfajának, nem véletlenül tartotta fontosnak Tarantino is, hogy az ő egyik filmjét vetítse az a mozi a Becstelen Brygantikban, amelyikben később a végkifejlet is lezajlik. A mai film… Nos, a sztori durva, az biztos. Könnyed darab viszont az <a href="http://port.hu/exferj_ujratoltve_the_bounty_hunter/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55416955&i_topic_id=1"><strong>Exférj újratöltve</strong></a> (<em>AXN, 21.00</em>) című romantikus komédia, melyben a felmelegített töltött káposzta házastársi kapcsolatra való projekciójának krimi-környezetben való analízise “kerül fennforgásra”, <strong>Jennifer Aniston</strong> és <strong>Gerald Butler </strong>főszereplésével. Vessenek a mókusok elé, de én -meglett férfiámbörként- kifejezetten bírom a <a href="http://port.hu/sztarom_a_parom_notting_hill/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55437933&i_topic_id=1"><strong>Sztárom a párom</strong></a> (<em>Viasat3, 21.00</em>) című romantikus komédiát, talán, mert tudok azonosulni a benne látható <strong>Hugh Grant </strong>könyvesboltos figurájával? Nem tudom. Rengetegszer láttam már, ma este tán rengetegegyedszerre is. Igen szórakoztató, emellett tűpontos szatíra a <a href="http://port.hu/veri_az_ordog_a_feleseget/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55527100&i_topic_id=1"><strong>Veri az ördög a feleségét</strong></a> (<em>m3, 21.55</em>) című ’77-es <strong>András Ferenc</strong>-film, mely akár ma is történhetne, hiszen a benne kikarikírozott, annyira tipikus mentalitás mit sem változott azóta. Az Alkotmány és az új kenyér ünnepének (akkor még így hívták) időszaka, valahol a Balaton-felvidéken. Vasutasékhoz látogatóba érkezik <em>odafent</em>, Pesten dolgozó rokonuk, aki magával hozza nagyhatalmú főnökét. Vasutasék csirkét vágnak, palacsintát sütnek, felforgatják az egész kamrát, hogy lenyűgözzék a vendégeket, elsősorban azzal a hátul, kisagyban mocorgó szándékkal, hogy semmirekellő, léha, buta gyermekeiket is beprotezsálják valami jó állásra. A “nagy elvtárs” azonban gyomorbajos, egy falatot sem tud lenyelni, ráadásul nagyon utálja az egész cécót – és a meleg, nyárvégi napsütésben még a zápor is elered. <strong>Bereményi Géza</strong> írását <strong>Kertész Ákos</strong> írta filmre, ami így önmagában is elég izgalmas, a film pedig <em>karcol</em>. </div>rich