1.0Mit nézzünk ma a tévében?https://asanisimasa.cafeblog.huefeshttps://asanisimasa.cafeblog.hu/author/efes/<div class="entry-content"> A 2000-es évek közepén nagy divatja volt a bűnügyi riportregényírás nagymesterének, <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Truman_Capote"><strong>Truman Capote</strong></a>-nak, hiszen eseménydús életéről és excentrikus figurájáról rögtön két igen jó film is készült. A ma esti <a href="http://port.hu/a_hirhedt_infamous/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55670913&i_topic_id=1"><strong>A Hírhedt</strong></a> (<em>SuperTV2, 21.00</em>) című mozi <em>a másik</em>, és talán a jobbik is. Cím- és főszerepben <strong>Toby Jones </strong>(<em>a képen</em>), aki szintén kaphatott volna egy Oscart… <img class="alignleft wp-image-4491" src="https://asanisimasa.cafeblog.hu/files/2016/08/a-hírhedt-toby-jones.jpg" alt="a hírhedt - toby jones" width="600" height="920" />   Eközben <strong>Bruce Willis</strong> például <a href="http://port.hu/a_sebezhetetlen_unbreakable/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55649618&i_topic_id=1"><strong>A sebezhetetlen</strong></a> (<em>Viasat3, 21.00</em>), hiszen karcolások nélkül él túl egy vonatkatasztrófát, s miután egy üvegcsontú képregénybuzi (<strong>Samuel L. Jackson</strong>) felvilágosítja természetfeletti képességeiről, magára veszi a rászabott keresztet. <strong>M. Night Shyamalan</strong> filmje, és ezzel azt hiszem, mindent elmondtam. <strong>Kevin Spacey</strong>t, valamint Las Vegast nézhetjük sokadszorra a <a href="http://port.hu/21_-_las_vegas_ostroma_21/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55580313&i_topic_id=1"><strong>21 – Las Vegas ostroma</strong></a> (<em>Filmcafe, 21.00</em>) című filmben, mégpedig egy excentrikus matematikaprofesszor (illetve a közismert gigászi pénzszivattyú) szerepében, aki a diákhitel “okos” törlesztésének egy lehetséges módozatát tanítja inkább kiemelkedően tehetséges diákjainak az ősrobbanás matematikai képlete, a Mandelbrot-halmaz és más efféle, lényegesen érdekesebb problémák helyett. Másképpen mondva, Black Jackkel a Harvardra, vagy még <em>másképpebben</em>, <em>Ocean’s-trilógia</em> kontra <em>Esőember</em> kontra <em>Good Will Hunting</em>. Nem rossz film ez sem, csak éppen mire az összes cselekménycsavar <em>kicsavarodik</em>, mi nézők már kicsit beleununk a sok matekba. <span class="txt"><strong>Árpa Attila</strong>, miután megunta a kereskedelmi tévézést, a valóságsók magyarítását, közéleti beszélgetős-műsorok és más hasonlók gründolását, majd eme gyöngyszemek keletkezésének zűrös körülményeiről ama bizonyos lepel lerángatását, a kereskedelmi médiabili felrugdalását, unalmas és tétlen napok következtek. Mint egy interjúban elmondta, mostanában a fikciók érdeklik inkább, ezért felcsapva filmrendezőnek, de azért háta mögött az előzőleg még kellően lepocskondiázott RTL Klub szakmai, és főleg pénzbeli hátterével, büszkén forgatta le 2004-ben az <a href="http://port.hu/argo/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55694347&i_topic_id=1"><strong>Argo</strong></a> (<em>film+2, 21.00</em>) című, forradalmi magyar akció-filmvígjátékot. (<a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2004/09/14/arpa_attila_argo/"><em>Bővebben</em></a>) </span> Egy igazán különös, misztikus hangulatú, vérbeli thriller az Alpok havas csúcsai között játszódó, francia <a href="http://port.hu/bibor_folyok_les_rivieres_pourpres/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55599291&i_topic_id=1"><strong>Bíbor folyók</strong></a> (<i>film+, 21.10</i>), <strong>Mathieu Kassovitz </strong>rendezése, <strong>Vincent Cassell</strong>el és <strong>Jean Renó</strong>val a főszerepben, csak éppen rengetegszer láthattuk már – bár az utóbbi időkben inkább a történet második része volt műsoron. (<em><a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2001/05/03/mathieu_kassovitz_bibor_folyok_les_rivieres_pourpres/">Bővebben</a></em>) Lesz ma este<a href="http://port.hu/a_majmok_bolygoja:_lazadas_rise_of_the_planet_of_the_apes/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55669722&i_topic_id=1"><strong> A majmok bolygója: Lázadás</strong></a> (<i>TV2, 21.25</i>) is újra. A címbeli ribilliót az állatvilág és az ember tarthatatlan kapcsolata robbantja ki a sötét, borzongató jövőben (vagy akár még maholnap). Méltó folytatása ez a film a klasszikus, sokszor és sokat idézett <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/A_majmok_bolyg%C3%B3ja_%28film,_1968%29"><em>első résznek</em></a>. Pici filozófia, jóval több látvány és kaland a filmben, mely leginkább arról szól, <em>hogyan kúrjuk el a dolgokat, mi, emberek</em>. (<em><a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2011/11/14/a-majmok-bolygoja-lazadas-rise-of-the-planet-of-the-apes-2011/">Bővebben</a></em>) Érdekes kihívás lehet <strong>Herskó János</strong> 1963-ban készült <a href="http://port.hu/parbeszed/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55653447&i_topic_id=1"><strong>Párbeszéd</strong></a> (<em>Duna, 21.30</em>) című, igazán ritkán látható filmdrámája, melyben egy házaspár történetét ismerhetjük meg. A gazdag, zsidó családból származó nő (<strong>Semjén Anita</strong>) túlélte a koncentrációs tábort, a háború után viszont már az új rendszer élmunkása. A munkásszármazású férfi (<strong>Sinkovits Imre</strong>) illegális kommunista volt a háború előtt, utána pedig a kommunista igazságszolgáltatás élharcosa lesz. A férfi és a nő összeházasodnak, ám a férfit hamarosan koholt vádak alapján bebörtönzik. ’56 után találkoznak, és egy hosszú párbeszédben próbálják meg értelmezni a velük és a világukkal történt dolgokat. Rendkívül expresszív képi világ és igen érdekes, bátor, ám érthetően igen burkolt formában megjelenő gondolatok (még csak 1963-at írunk ekkor!) jellemzik ezt a filmet. Miután lecsengett az olimpia mámora, ha volt ilyen egyáltalán, úgy gondolom, kötelező penzum megnézni <strong>Fernando Meirelles</strong> óriási hatású filmjét, az <a href="http://port.hu/isten_varosa_cidade_de_deus/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55580978&i_topic_id=1"><strong>Isten városá</strong></a>t (<em>AMC, 21.35</em>), mely az olimpia helyszínének, Brazíliának valódi arcát mutatja meg. Úgy gondolom, hogy ilyen briliánsan összerakott történetet dokumentumjellegű fikcióban én még nem láttam. A történet dramaturgiája csak a legnagyobb szerkesztőkhöz, pl. <em>Robert Altman</em>hoz (vagy a korai <em>Tarantinó</em>hoz) mérhető, ám amit közöl az tényleg brutális, ám egy percig sem gondolom, hogy hamis. Minden kockája hiteles és igaz ennek a filmnek, amit a bravúros és stílusos fényképezés is segít. Úgy gondolom, a filmben ábrázolt helyzet reális, valós, nemcsak a dél-amerikai megapoliszokban, hanem akár itt Pesten is, és nem kevesebbet, mint a homo sapiens, mint faj <em>végét</em> jelenti. Jó reggelt. </div>rich