<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mit nézzünk ma a tévében?</provider_name><provider_url>https://asanisimasa.cafeblog.hu</provider_url><author_name>efes</author_name><author_url>https://asanisimasa.cafeblog.hu/author/efes/</author_url><title>Kedd, december 20.</title><html>&lt;div class=&quot;entry-content&quot;&gt;

A keddi napok mindig igen cinkesek, de a mai… Vért izzadva keresek, hogy találjak ma estére valamit. A &lt;a href=&quot;http://port.hu/adatlap/film/tv/unforgettable/event-tv-58074040/movie-766&quot;&gt;&lt;strong&gt;Felejthetetlen&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;em&gt;Paramount Channel, 21.00&lt;/em&gt;) című – felejthetetlennek azért egyáltalán nem mondható- thriller főszereplőjét, egy kriminálpatológust (&lt;strong&gt;Ray Liotta&lt;/strong&gt;) részegen találják felesége hullája mellett. A pasas egyértelműen bűnösnek látszik, de ő nem emlékszik semmire az inkriminált estéből. Klasszikus eset. Egy konferencián azonban egy olyan szérumról hall, amely lehetővé teszi az emlékekben való kotorászást – így kvázi saját maga tisztázását is. A doktor lenyeli a pirulát, nem törődve azzal, hogy a szer még kísérleti stádiumban van.

&lt;strong&gt;&lt;img class=&quot;alignleft size-full wp-image-4869&quot; src=&quot;https://asanisimasa.cafeblog.hu/files/2016/12/dark-city.jpg&quot; alt=&quot;dark-city&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/strong&gt;

&nbsp;

&nbsp;

&lt;strong&gt;Alex Proyas&lt;/strong&gt; furcsa, misztikus hangulatú, vaskos noir-jegyekkel operáló krimije, a &lt;a href=&quot;http://port.hu/adatlap/film/tv/dark-city/event-tv-58049230/movie-439&quot;&gt;&lt;strong&gt;Dark City&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;em&gt;Viasat3, 21.00&lt;/em&gt;) ugyan erős darab, de nem mindenkinek. Azoknak való, akik bírják az ilyen alternatív/virtuális/álom/izé világokkal operáló mozikat, még a Mátrix előtti időkből. (&lt;em&gt;A képen jelenet a filmből.&lt;/em&gt;)

&lt;strong&gt;Zack Snyder &lt;/strong&gt;szuperhősös&lt;a href=&quot;http://port.hu/adatlap/film/tv/watchmen/event-tv-58141261/movie-96260&quot;&gt;&lt;strong&gt; Watchmen: Az őrzők&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;i&gt;TV2, 22.00&lt;/i&gt;) című 2009-es mozija is remekmű a maga nemében: egy popkulturális panteon – ám ebbéli minőségében még a történet alapjául szolgáló képregény-folyam rajongóit is megosztotta annak idején. A film cselekményéről tényleg elég annyi, hogy éppen annyira banális, mint amennyire banális az összes többi, hasonló &lt;em&gt;képregény-film&lt;/em&gt;, azonban apróbb momentumokban már rengeteg kis finom érdekességet is felfedezhet az ilyesmire vevő néző. Tele van a film például a huszadik század második felében kavargó kulturális irányzatokra és divathullámokra, jellemző társadalmi változásokra, a filozófiára, de akár a közelmúlt történelmére való finom, ám igen direkt utalásokkal is: a kulcsszereplő plazmalényt (vagy mit), Manhattan doktort maga &lt;em&gt;Nixon&lt;/em&gt; elnök bízza meg, hogy vívja meg a hidegháború döntő ütközetét &lt;em&gt;Brezsnyev&lt;/em&gt;vel. Tehát nem amolyan fiktív mesefigurákról beszélünk, Magnetóról, vagy Dr. No-ról, hanem Nixonról és Brezsnyevről. Mögöttük sorakozik aztán &lt;em&gt;Kissinger&lt;/em&gt;, sőt &lt;em&gt;Larry King&lt;/em&gt; is, további erős kapcsokként a mesevilágból a valóság felé. Jellemző sajátossága továbbá ennek a sztorinak, hogy teljes egészében áthatja valami furcsa, melankolikus érzés. A szuperhősök már köztünk élnek, van is belőlük jónéhány. Senki nem lepődik meg már azon, ha valamelyik éppen a dolgát teszi, miközben munkába, bevásárolni megyünk. De nem is imádjuk már úgy a őket, akik ráadásul már nem is egyértelműen jók, egyre többször, egyre jobban botlanak meg a csökkenő sikerük feldolgozása közepette. &lt;em&gt;Egy letűnt világ letűnt celebjei ők&lt;/em&gt;, akik ugyanúgy harcolnak az életben maradásért, mint bárki ezen a világon. Természetesen eközben, még ha második szándékkal is, de lazán megmentik a világot, hiszen ez a dolguk, bár “a nagy fűrészelés közben azért bőven hullik a forgács is”. Egészen különleges hatást ér el Snyder a remekül válogatott kísérőzenékkel, &lt;a href=&quot;http://vimeo.com/28234910&quot;&gt;Bob Dylan üt&lt;/a&gt;, rögtön az elején. Jimi Hendrix &lt;a href=&quot;http://www.youtube.com/watch?v=dIxv9YfeMSU&quot;&gt;All Along The Watchtowerje&lt;/a&gt; katartikus erejű, Philip Glass Koyaanisqatsijának (ami ugye, maga is filmzene) újraértelmezése pedig kifejezetten apokaliptikus hatású (amellett, hogy szimpatikusan pimasz pofátlanság). A film látványvilága is pazar, de ez ma már alapkövetelmény egy olyan alapvetően látványfilmtől, mint ami ez is.

A nettó magyar valóságról szól viszont &lt;strong&gt;Gaál István&lt;/strong&gt; 1972-es -de a mai napig érvényes erejű- filmdrámája. A &lt;a href=&quot;http://port.hu/adatlap/film/tv/holt-videk/event-tv-58123490/movie-48388&quot;&gt;&lt;strong&gt;Holt vidék&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;em&gt;m5, 22.05&lt;/em&gt;) az elnéptelenedő, a kilátástalanságba süllyedő falvak halódását mutatja be egy család (&lt;strong&gt;Patkós Irma, Törőcsik Mari, Ferenczi István&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Elisztratov Szergej&lt;/strong&gt;) tragikus sorsán keresztül.

&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>